2018 június 30

Az archív foton a Szent Anna tónál volt imolát vagy kápolnát láthatjuk. A felvétel 1955 ben készült. A kápolna akkor nem volt romos állapotba, csak a tetőzete volt megrongálva ami a turisták műve volt. Leszaggatták a tetőről a fazsindelyt és tűzgyújtásra használták fel. A harangja is megvolt, a lelógó kötelet megrángatva lehet harangozni. Mi is harangoztunk.  Ezt a műemlék kápolnát lerombolták és a ma látható kápolnát építették a helyére.      
 Kb. az 1930-as években tűzvész pusztított itt, az erdőség északi része leégett. A tűzvész nem tett kárt a kápolnában,  mind ahogy már említettük ezt a műemlék kápolnát emberi kezek pusztították el. Kár volt. 
 
 
 
 Valószínű, hogy a hétvégén a  Torjai-büdös-hegységben  fogunk kirándulni. A kénes barlangokat, Gyilkos-barlangot és a Buffogó-lápot keressük meg. A kirándulás útirányát véglegesen pénteken határozzuk el az időjárás függvényében. A túra változtatás sem kizárt. A Vápa-vár meglátogatása jöhet számításban.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.   
 
A múltheti túrákkal kapcsolatban:
– Sepsibükszád a túsnádi-szoros, az Olt mentén Alsó-Solyomkő-vár, halas-tavak.
-Szent Anna-tó, kápolna.
-Bálványos – Torja.   
 
Sepsibükszád – tusnádi-szoros.
Sepsibükszádon a Kárpitus panzióinál lementünk az Olt partjára és az állomást érintve a halas tavakig kirándultunk. Utunk folyamán megkerestük azt a helyet ahol hajdanában a    Likas-kő volt. A likas-kő sziklája már rég a folyóban omlott. Szép kilátás nyílik innét  az Alsó-Sólyomkő várára. A szikla tetején jól kivehető a falrakat. A vonatból többször figyeltük a halas tavakat azért kerestük meg. Szép, csendes környezet, itt nincs ivászat meg énekelés, csak halászok vannak.
Fotó galéria:
 
A Szent Anna tó és a kápolna.
A tónál 1955 május 1-én voltunk először biciklikkel és a kápolna közelében  sátoroztunk. A tó körül hófoltok voltak még. Reggel arra lettünk figyelmesek, hogy a hófoltok medve nyomokkal lettek teli. Azóta számtalanszor voltunk a tónál, de Orbán Balázs mégiscsak előttünk járt ott.
Orbán Balázs írásából idézünk:
“Egyszerre váratlanul egy tisztásra érve, előttünk állott a havasoknak ragyogó szeme és mi elragadtatva, odabűvölve kiáltok : Oh milyen szép ! mily dicső ! – ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésű, szebb környezetű bizonnyal kevés.
Áll itt is ez őseink által kegyelet tó partjain egy Sz.-Annának szentelt imola, hol nem régen még igen zajos és népes búcsút tartottak.”
A búcsúkat betiltották, az imola romos állapotba került. 1860-ban a Kászoni Mondó ember azt saját kezűleg igazította ki, a búcsú járatokat is felújította.
Orbán Balázs : ” Az imola egyszerű, minden építészeti becs nélkül, s mellette egyszerű fakereszt áll, melyen szénnel írt egyszerű felírat van :
“”Krisztus szenvedéseiről illik megemlékezni,””  
És :           
“”Dicsőség mennyben Istennek, béke, szeretet földön az embereknek.””
A Szent Anna-tóról két legenda is létezik, amit Orbán Balázs részletesen közöl.
A tó környékén sétálgató Sanyi nevű medvét befogták és elszállították. A tóhoz  17 óra után nem szabad lemenni. A térségben levő helységek az elszaporodott medvék mitt, nagy veszélyt jelentenek a turizmusra. Sok medvetámadásról lehet hallani.
Fotó galéria:
 
Bálványos – Torja.
Bálványoson nem volt már sok időnk nézelődni. A volt szanatóriumnál egy hirdető panelon, egy boldog-asszony papucsa virág képen felhívta a figyelmet arra, hogy térségben ez a védett virág is nagyon ritkán, de létezik. Máskülönben a helységet szépen kiépítették, a panzió körül különböző ritka virágok díszítik a kis parkokat. Az útról Bálványos várát is megpillantottuk.
Torja.   Itt áll a világ legmagasabb kopjafája, 15 m.      ÁRPÁD FEJEDELEM szobra     és a         II. SZÉKELY HATÁRŐR HUSZÁREZRED lovasszobra.  
Fotó galéria: