Az archív fotón a ma is látható Fekete-vár maradványit láthassuk a Kotlán.
Az alábbi fényképen a feketehalmi múzeumban a Fekete-vár kiállított makettjét láthassuk.
A hétvégi túra irányát pénteken határozzuk el az időjárás függvényében.
Ha tovább kitart a nagy meleg, akkor nem szervezünk hegymászást, honismereti túrát fogunk szervezni, esetleg vízpartjára megyünk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
A múltszombati túrával kapcsolatban.
A Tepej-völgyében kirándultunk. Alsórákoson felkerestük Lakatos Sándor erdész barátunkat. Elmondta a Várpatak völgyében hajdanában kis fakitermelő vasút közlekedett. Az Olt felett egy fahíd ívelt át, ezen keresztül közelítette meg a vasúti állomást. Egy áradás következtében a hidat az Olt elvitte, a vasutat megszüntették és erdőkitermelő utat építettek helyette. A Várpatak völgyében, egy kirándulásunk alkalmával megtaláltuk a vasúti hid kőrakatát, azt hittük, hogy biztosan egy várnak a maradványa, arról sejtelmünk-se volt, hogy itt vasút is létezett. A Fenes-patakot és a Vár-patakot eleinte összetévesztettük.
A Tepej-völgye. Az Olt partján sártengerben közelítettük meg a Tepej-völgyének bejáratát. A Tepej-patak mentén jól haladtunk az erdőkitermelő úton, a Tolvajos barlang irányában. A Boroszlános szikla felé, egy jó félórán keresztül, nagy sárban tapodva haladtunk tovább. Hamarosan rátaláltunk a Kis csergőkút vízesésére. Gyönyörű látvány. Érdekes természeti jelenség van itt . Ezt az utat Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta, a nyomdokain jártunk. Orbán Balázst idézzük : “Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően, követve mindig a Tepej patakot, mely a Boroslános gyönyörű idomú hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és a kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli ( Délről jövő) irányát, az utóbbi ellenben nyugati irányból foly le a Homályárka nevű szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül nagy vízbőséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik… Ez oldalban tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda. (bejárata)
Ezen barlang, mely terjedelem és szépségere nézve azonnal az Almási csudálókő után következik.”
Többször jártunk a barlangnál. A 400 m. hosszú barlang tulajdonképpen egy víztároló, amelyből kasztforrások törnek a felszínre. A KisCsörgőkút kasztforrása, amely kis vízmennyiségben tör fel, körülötte több kisebb források vannak, amelyek összefolyva képezik a Kis Csörgőkút patakot, és egyenesen Észak felé folyik. A Nagy Csörgőkút forrása, jóval messzibbre van és nagy vízbőséggel tör elő, a patak Kelet felé folyik, majd a Fekete hegynél Észak felé fordul, a Boroszlános szikláknál a Kis Csörgőkut vízesésétől alig egy pár lépésre zúdul alá a Homályárka szakadékban, ahol összefolyik a két patak, a két patak egyesülve, Tepej-patak néven folyik tovább az Olt felé.
Az érdekesség az, a Nagy Csörgő-patak alig csepeg, a Kis Csörgő-patak nagy vízbőséggel zúdul alá a találkozó helynél.
Megjegyezzük : a Várpatak is a Tolvajos-barlangból ered.
A fényképeken láthassuk a barlangot, a két kaszt-forrást Boroszlános sziklákat, ami most inkább egy sziklavárhoz hasonlít, a közelében levő vízesést és a csepegő patakot.
