A Brassói Lapok 2018  49. számában a következő közleményt  találjuk :

Az evangélikus-lutheránus egyház tanácstermében bemutatják Sipos Lajos Gyökereink című könyvét. A kötet a kolozsvári Házsongárdról megjelent monográfia mellett, az egyetlen olyan erdélyi kiadvány, amely valamely város sírkertjeiben nyugvó jeles személyiségéről nyújt képet. Megismerve, hogy melyik brassói temetőben nyugszanak a magyar, szász és román kultúra nagyjai, betekintést nyújthatunk a város gazdag történelmében”.          

Sipos  Lajos nyugdíjas, az Áprily Lajos Főgimnázium  magyar-román szakos tanár volt.   Méltatása. 

2001. beiratkozik az  EKE-ben, majd 2006-tól  a  Brassói Turista Egyesület tagja. Az egyesületben kultúr-szerepet tölt be. Tisztesség megadó, barátságos túra társunk, természet kedvelő  és állatbarát.   Számtalan túrán vett részt, de éveken keresztül járta a brassói temetőket, hogy adatokat gyűjtsön a megálmodott könyvének a megírásához. Évekig dolgozott kitartóan rajta, aminek a végén meg is lett a gyümölcse. A figyelme nemcsak a temetőkre hárult, részletesen tanulmányozza Brassó történelmét is. Még Szulejmán sem hiányzik a történelem írásaiból, olvassuk a könyvében. De nemcsak az elhunyt brassóiak nagyjait kutatta, verseket és különböző történelmi leírással is foglalkozott, Barcaság, Kovászna és Székelyföld a fő témája. Különböző kulturális rendezvényeknek a szervezője, mint például : az Apáthy Géza estély. A BTE honismereti túrái keretén a váraknál, mint például a Sepsibükszád Sólyomkő várával tartott szép történelmi előadást. Elmondta magyarul, és mivel románok is voltak jelen elmondta románul is. A románok viszont megjegyezték,  hogy úgy tudják, hogy a vár Dák eredetű. Kastélyoknál, a magyar és szász templomoknál a tömősi 1849, emlékműnél tartott példaképes beszédeket.

Ismerd meg Brassót címmel több hetes ismertető találkozót szervezett megkezdve a bertalani Szentner József sírjától, végigvonulva az egész városon, a nevezetes helyeken ismertető előadást tartva. Továbbá fel a Cenk tetejéig, az Árpád szobor történelmét és a látható városrészek nevezetes helyeit ismertette. Dr. Szikszay Jenő volt magyar szakos tanáráról sem felejtkezett  meg. Az Áprily Lajos Főgimnázium főbejáratánál az ő kezdeményezésére,

(amit az iskola vezetősége éveken keresztül  ellenzett)  Szikszay emlékére, emléktáblát avatott és szenteltetett fel. Az  iskola tanárai ellenezte a tábla avatást, ezért  egyetlen-egy tanár sem jelent meg az avatási ünnepélyen,  kivéve az iskola gondnokát, Pásztori Gézát. A BTE pár tagjai ott volt. Az EKE egyesületből egyetlen személy értékelte a tábla avatást, Nádudvary György. A Brassói Lapok szerkesztősége sem méltatta Sipos Lajosnak ezt a magyar tanárokat szerető igazi hazafias munkáját.  

Méltatásokat is írt.  Szentner Józsefet  és az egyesület alapító elnökét méltatta.    

De térjünk vissza a könyvhöz. A könyv a Brassó Lapok keretén jelent meg. A lapban azt írja : “Sipos Lajos Gyökereink”, de a könyv eredeti címe : Sipos Lajos Brassói gyökereink. 

Továbbá, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Állítólag kevés példányban jelent meg. A bemutatón nagy sikere volt, a könyveket mind elkapkodták, voltak akik két-három példányt is vettek.