Brassó a Barcaság legszebb városa.
Brassó a remek műemlékek városa.
Brassó a Kárpát-kanyar városa.
Ha a Brassó közlében levő Lempes hegyre kimegyünk, egy nagyon szép panorámában lesz részünk. Innét beláthatjuk a Kárpát-kanyar hegyeinek a sorozatát. Nézelődjünk nyugatról – kelet felé:
A Királykötől messze nyugat felé a Fogarasi-havasok előhegyei látszanak, a Királykötől Keletre a Bucsecs hatalmas csúcsait látjuk, tovább a Keresztény-havast – Nagykő-havast, Csuklyont, Baj-hegységet, Vajda-havast, Grohotis hegyeit, Tatár-havast, Zăganut, majd a Csukás hegyeit látjuk. Ha a Kárpát-kanyar fókuszába pillantunk egy magas kéményre lehetünk figyelmesek és a körülötte levő házakra – épületekre, ez Brassó. A lábunk alatt, Barcaszentpéter és Szászhermány vártemplomainak a tornyait láthassuk. A Lempes hegy és a Cenk Brassó virágos kertje, de még vannak csodálatos virágos kertek Brassó körül, Például a Salamon-kő, Függő-kő stb.
Brassó szépségeit Orbán Balázs is megcsodálta. A Királyhágón inneni rész legszebb városának ismerte el. Orbán Balázs, nagyon megszerette Brassót, bizonyíték erre az, hogy a „A SZÉKELY FÖLD LEÍRÁSA” című füzeteiben három füzetben Brassót írja le, nagyon részletesen.
Lapozzunk vissza a múltban és szólaltassuk meg Orbán Balázst. Idézünk a 22. sz. füzetéből, ahogy Ő meglátta Brassót.
„ Barczaságot körülkerülő utunk elvezetett e szép tér legnevezetesebb és természeténél fogva legfontosabb pontjához : Brassóhoz. E várost jogosan mondhatjuk a Királyhágón inneni rész legszebb és legtekintélyesebb városának mely különösen nagyság és szép fekvésre nézve társai közt bár melyikkel előnyösen versenyez. Bár mely oldalról közelítsünk felé, mindenütt találunk valami szépet ; de távolból szemlélve mégis legszebb azon képe, mely a Hétfalu felől jövőnek ötlik szemében. A város fölött keletről felmagasodó C z e n k (hegy) félénken rejtegeti azt mindaddig, míg az utas a Cenknek térbe kiszökellő előhegyét : az úgynevezett C s i g a h e g y e t túlhaladja. Ekkor egyszerre, váratlanul mint varázstünemény merül fel előtte a gyönyörű város, mely a fellegvár koronázta Szent Márton hegy és a Czenk zöld lombsátra közt mint egy keretben jelenik meg, gyönyörű környezet közepette, még gyönyörűbben csoportosított házakkal, melyeknek vidor tekintetű tömegéből ódon alakú tornyok, hegyes fedélzetű bástyák, sötét zömtornyok (donjonos) emelkednek ki, s mindezek fölött mint múlt időknek nagyszerű kőepopeája a fekete templom magasul ki imposans alakjával, élénk ellentétben mutatva fel a jelennel egybeölelkezett múltat, a középkori emléképületek által körül ölelt és tarkázott újkori várost. Itt a béke kényelmes épületei, régi harczias idők erőditvényei műveivel vannak körülvéve, a múltnak tiszteletet keltő tömör építményei, a jelennek könnyüded műveivel érintkeznek, s mindezek fölött kiemelkedve áll a vallás kőbe vésett költészete, az istenimádás nagy eszméjét mintegy megtestesíteni törekvő büszke alkotása az embereknek ; műremeke a vallásos buzgalom áldozatkészségének, emléképület az önmagát dicsőítő múltból, egy hatalmas dóm, mely évszázadokkal képes daczolni, mintha jelképezné a hit erejét, mely lételének indoka volt.
Brassónak nemcsak elhelyezése meglepő, nemcsak épületcsoportosítása festői ; hanem környezete is a kigondolható legregényesebb, fekvése a legsajátságosabb, minőnek hasonlóját alig tudnók feltalálni, mert míg legtöbb városaink nyílt helyen feküsznek, – hol a fejlődés és terjeszkedése szabad tér nyílik – addig Brassó egy zárt hegykebelben rejtőzködött el félénken, mintha e rejtőzködése által érdekességét kívánta volna fokozni. A határszéli Kárpátok egyik elzárt kies völgyecskéjébe húzódott meg, melyet egyfelől a 3054 láb magas C z e n k függélyes oldala, más felől a R a u p e n – B e r g magas lánczolata köríti be. Ezen ekként határolt, és a K ö sz ö r ü p a t a k a által átfolyt jelentéktelen völgyben fekszik Barczaságnak szép koronája : Brassó, mint a drágakő, melyet a foglalvány egyszerűsége által akar még felötlőbbé tenni a művész keze.
Hogy elrejtett városunk még inkább fedve és eldugva legyen, a természet szeszélye a fekvölgy torkolata elébe egy azt csaknem egészen elzáró és teljesen önállólag felmagasuló védhegyet helyezett, hogy az a kényes-begyes várost nemcsak a Nemere hideg lehellete, hanem ellenség ellen is fedezze, amennyiben e hegy önként kínálkozott arra, hogy oda a várost fedező s külmegtámadások ellen védő erődítményt emeljen az ember biztonságot kereső akarata. A vár fel is épült ottan, s még most is ott emelkednek a régi fellegvár tömör falai, melyek ha ma már a hadtudomány által túlszárnyaltan nem védnek többé, de azért a táj szépségére befolyást gyakorolnak.
Nekem itt nem lehet feladatom Brassónak részletes ismertetését adnom, mert mint mondám, én a Barczaságra leginkább az ott levő nagyszámú magyarság ismertetéséért tolakodtam be ; mégis, mint a szép tájak kedvelője, a régi historiai emlékek tisztelője, s a régi műemlékek szenvedélyes búvára, nem vonulhatok el közönyösen az oly gyönyörű fekvésű, történetileg oly nevezetes, s annyi műemlékkel díszes Brassó mellett, annyival inkább nem, mivel Brassó nemzetiségi tekintetben sem idegen előttünk, mert amint alább ki fogom mutatni, a 9000-et meghaladja az állandólag ott lakó magyarok száma, s vagy 2000-nyi van ott szolgálatban, s eként ha felvesszük, hogy a szászok létszáma Brassóban alig több 9000-nél, Brassót inkább tekinthetjük magyar, mint szász városnak ; továbbá mint a Székelyföld főpiacza és kereskedelmi központja éppen oly mértékben érdekel minket, mint hazánk bármelyik városa. Ez okon az indok, mi engem a Barczaságra vezetett, Brassó meglátogatására is jogosan ösztönözhet.
Azért én itt Brassónak ha nem is kimerítően részletezett, de még is egy rövid leírását adom, főleg azért, hogy e tájon utazó hazámfiainak ez oly sok tekintetben érdekes városban leírásom kalauzul és útmutatóul szolgáljon. Mielőtt azonban e városba szemlélődésünket megkezdenők, lássuk legelőbb Brassó alakulásának és fejlődésének rövid történetét.”
Orbán Balázs Brassó leírását a 23. sz. és a 24. sz. füzetekben folytatja.
Brassó alakulása, fejlődése és név eredete.
Brassó kiváltságai, történelme.
Brassó a Tököli és Rákóczi-mozgalom alatt.
Brassó az 1848. és 49-ki szabadságharc alatt.
Folytathassuk tovább a sok alcímet, összesen 42 alcímet találunk.
Orbán Balázs nekünk magyaroknak írta le Brassó történetét. Eltudjuk képzelni, hogy milyen nagy munka volt ez ?
Érdemes elővenni Orbán Balázs írásait és tanulmányozni, mert sok érdekességet fogunk megtudni. Pl. Brassó az 1848. és 49-ik szabadságharc alatt. Sok Brassóban élő magyaroknak fogalmuk sincs arról, hogy Brassóban is voltak. a szabadságért vívott harcok. A Fellegváron magyar feliratú tábla is hirdeti a várat védelmező hősöket. Hogy ez a tábla létezik, ami nem más mint egy második történelmi csoda. Az első történelmi csoda maga a vár hősies védelmezése volt. A tábla felszerelése és felavatása Szente László városi tanácsos érdeme. Több évi kitartó küzdelmének az eredménye, hogy a tábla végre felkerült a Fellegvár falára, jó magasra.
Brassó műremek épületeit Orbán Balázs is megcsodálta. Nem hiába nevezte Brassót gyönyörű városnak.
A remek-csodás épületek a hajdani Brassóban épültek. A háború után Brassóban csak tömbházakat építettek. Brassó ipar város lett. Az ipar miatt valósággal lerohanták Brassót. Az ország miden városaiból – falvaiból özönlöttek a bevándorlok. Jöttek a románok, magyarok és mindenki aki munkához akart jutni. Ez az ipar máma csak emlék.
A Brassóban született magyarok, az igazi brassói magyarok száma eltörpül a bevándorolt magyarokkal szemben. Sajnos, nagyon sokan kivándoroltak főleg Magyarországra. A vegyes házasságok száma is megnőtt, főleg a lányok házasodnak román férfiakkal. Tudunk olyanokról, ahol a férj megtiltja a feleségének, hogy magyarul beszéljen, de olyanról is tudunk ahol általában a fiú gyerek megtiltja az anyának, hogy magyarul beszéljen előtte. Ha a férj magyar, akkor a megbecsüli román feleségét, általában a gyerek magyar iskolába kerül. Persze tudunk tisztességes vegyes házasságról is.
Mindezek ellenére a magyarok száma Brassóban megközelíti a háború előttit.
Szotyory György a Brassói Turista Egyesület alapító elnöke sok fényképet készített szeretet városáról Brassóról. A honlap érdeklőit meghívja egy brassói sétára, vezető nélkül, Brassó fényképeit nézegetve. Magyarázatok nélkül, a remek, díszes épületekre figyelve.
A Brassóról készült fényképek nézegetéséhez három nagy sikerű könyvet ajánlunk, mind útmutató : Orbán Balázs, a” 22 – 23 – 24-es” számú füzeteit,
Balázs János – Petki Judit, „Kő kövön” Brassóban, Brassói Lapok, 2005.
Balázs János „BRASSÓ TÖRTÉNELMI VÁROSKALAUZ” 2013.
Jó szórakozást kívánunk Brassó remek műalkotásait nézegetve.
A képsorozatokat a Cenkről, a Fellegváról valamint a Warthéren voltak felvéve:
I
A következő képeket a belvárosról mutatjuk be:
II
III
IV
A Fellegvár környéke:
Graft sétány – Jorgasor – Rezsőkör út – Porond – stb
V
Porond – Hosszú utca – Bukaresti úti református templom – Kút utca – Vasút utca – Uszoda utca – Gácsmajor
VI
A Fekete-templom
Brassói bazilika, más néven Fekete-templom, szász evangélikus templom. A szászok elmentek, a templom itt maradt, a magyarok vigyáznak rája. 1383-ban kezdték építeni és 100 év alatt nem készült el. 1689-es nagy tűzvész után kezdték Fekete-templomnak nevezni.
Figyelemre méltó az ország leghíresebb, 4000 sípot megszólaltató orgonája. Az oltára viszont szegényes.
E gazdagon díszített remekmű építkezésével és történelmével kapcsolatban nem bocsátkozunk részletekben, mert erről már sok leírás létezik, viszont arról keveset írtak, hogy miből építették a templomot és honnét szerezték be a nagy mennyiségű hozzávaló anyagot. Székely Géza a hajdani BTE turista titkára a “NAGYKŐHAVAS” című könyvében erre megtaláljuk a választ.
A Fekete-templom minden kőkockája és figurája a Nagykőhavas zónájából, pontosabban a Száraztömösből származó homokköböl épült. A homokkővel megrakott szekerek a Tömös-völgyén keresztül haladtak. Idézet a könyvből: “Itt jártak már 1380 – 1440 között a Fekete-templom építéséhez a Száraztömösből homokkövet hordó szekerek”.
A kérdés az, hogy hol volt ez a kőbánya ? A Bánya-bérc a Hasad-kőtől kezdődően a Nagykőhavas csúcsáig hatol fel. Ha Felsőtömösröl elindulunk a Hasad-kő – Tamina felé az erdői úton, a jobb oldali patak mellett, ami nem más mint a Bányavölgy patakja. Kb. 1/2 km. utáni út elágazásnál jobb felé az út a Hasad-kőhöz vezet, előre menve a patak melletti úton a Bánya patak völgyében érünk a Bánya-bérc alá. Itt lehetett valahol a kőbánya, valószínű, hogy az évszázadok során a bányát az erdő benőtte.
Kisgyörgy Zoltán geológus, író, újság író, a nagy sikerű “Harangoskönyv” című könyvében, amelyhez egy DVD van mellékelve, a Fekete templom harangja is meg “szollal”. Továbbá leírja, hogy a templom harangja 6,4 tonna súlyú, ami a legnagyobb az országban. Andraschovsfski János mester munkája. Mind a négy oldalán német és latin felirat található. Magyar fordításban: “VIGYÁZZATOK ÉS IMÁDKOZZATOK” # AZ 1858. ESZTENDŐBEN KÉSZÍTETT ENGEM JOHANN ANDRASCHOFSKI MESTER JOHANN ÉS EPHARAIM FIAIVAL ÉS EPHRAIM UNOKAÖCSÉVEL EGYÜTT, KOLOZSVÁRRÓL A BRASSÓI GYÜLEKEZET SZERETETADOMÁNYÁBÓL # “ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK, JÓ FEGYVERÜNK ÉS PAJZSUNK” # “AZ ÚR SZAVA ÖRÖKKÉVALÓ”.
Ha megkondul ez a harang és megszólal az orgonája, az felhallatszik a Mennyországig! A templom, hétfőt kivéve mindennap látogatható. A belépő 9 lej.
A templomban fényképezni és videózni tilos !
VII
Brassó nyomdái hírlapjai.
Brassóban, hajdanában több hírlap – újság jelent meg magyar nyelven. Ma, egyetlen magyar nyelvű újság létezik a Brassói Lapok.
Ahhoz, hogy hajdanában milyen újságok jelentek meg Brassóban, azt leg hitelesebben Orbán Balázst meghallgatva tudhatjuk meg:
“A mint Brassónak közoktatás, vallás és közmüveltség terén Honterus volt megváltó és fölemelő szelleme, ugy ő volt a közmüveltség mühelyeinek : Brassó iskolájának és nyomdájának is teremtője. E nyomdát, a mely Brassó első nyomdája volt, Honterus 1533-ban külföldről magával hozott kellékekkel rendezte be, s már 1534-ben hitujitást tárgyaló kisebb röpiratot nyomtatott ott; 1541-ben görög és latin párbeszédeket nyomtatott, melyhez az előszót az akkori hirhedt tudós Pesti Gáspár irta…. 1580-ban még nyomtatnak a Honterus utódok nyomdájában, bár ekkor már egy 2-ik nyomdája is van Brassónak, melyet a szebeni Nitreus János állitott….1755 táját Lehmann Kristian fordul elő nyomdászként….Most Brassónak két nyomdája van, a Gött és Schobel örökösök nyomdáji….
Brassónak virágzó hirlapirodalma is van…. a “”Nemere”” czimű hetenkint kétszer megjelenő ujságja. Azonban a Nemere nem első, hanem a harmadik magyar lapja Brassónak…. 1838. jan. 1. tehát Köpe János mostani ujfalvi evang. lelkész szerkesztése alatt megindult a lap “”Erdélyi Hirlap”” czimen “”Mulattató”” czimű melléklappal….1838 végéig szerkesztette az iker lapot, ekkor szemfájás és más gyengélkedés miatt visszavonulva, Veres György vette át a szerkesztést ; ki azt hasonló buzgalommal és lelkesedéssel folytatta 1839 végéig, mikor a lap részvétlenség miatt bevégezte pályáját.
A második brassai hirlapnak, a “”Brassai Lapok””-nak még rövidebb élete volt, mert az 1849-ben Bem tábornok Brassóban való bevonulásakor keletkezett s az ő kivonulásával végződött…
Hosszas szünet állott be, egy gyászos korszak, a midőn a magyar idegen volt saját hazájában….
s az “”Erdélyi Hirlap”” hamvaiból mint Phönix éledet fel Brassó harmadik magyar hirlapja a “”Nemere””, mely 1871-ben Kenyeres Adolf szerkesztése alatt megindulván, már 3-ik évi pályáját futja s mely kétségtelenül nem lesz elődeiként rövid, hanem hosszas életű”….
Pontosítás:
1838-ban megjelent az “ERDÉLYI HÍRLAP”, 1849-ben a “BRASSÓI LAP”, 1871-ben a “NEMERE”, 1884-ben “BRASSÓ”, 1894-ben a “Brassói Lapok”, 1933-ban a “BRASSÓI NAPLÓ”, Halász Gyula és Székely Géza szerkesztésében. 1940-ben beszüntették a Brassói Lapot, 1944-ben a “NÉPI EGYSÉG” jelent meg. Nem tudjuk menyi ideig. 1963-ban az “Új Idő” indult útnak. Amikor Albert Sándort nevezték ki főszerkesztőnek, elérte, hogy a lap Brassói Lapok néven jelenhessen meg.
A BRASSÓI LAP, NEMERE, BRASSÓ, BRASSÓI LAPOK és a NÉPI EGYSÉG című újságokat a BRASSÓI LAPOK 150 éves évfordulójára kiadott “EMLÉK SZÁMBÓL” l vettük át.
Turista lapok is jelentek meg Brassóban :
A kolozsvári EKE központ, ezelőtt több mint 100 éve kiadott “ERDÉLY” című folyóirat, jó minőségű nyomtatásban Brassóban is megjelent. A brassói EKE tagok a tagságdíj ellenében ingyen kapták meg. További megjelent: 1929-ben az “ERDÉLYI TURISTA” a BTE kiadványa, 1935-ben az “ENCIAN”, az ENCIAN SÍ-ÉS TURISTA EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, 1936-ban a “A NAGYKŐHAVAS LEÍRÁSA”, 1939-ben a “BRASSÓI TURISTA” Székely Géza szerkesztésében, 1967-ben “A SZÁZADIK ÉV KÜSZÖBÉN” HALÁSZ GYULA, EMLÉKEK.
1991-ben, nem hivatalosan újra alakult brassói EKE osztály, 1996-ban megjelenteti a “ZERGE” című kiadványát Kovács Attila szerkesztésében. A 2006-ban alakult brassói EKE elindítja újra az “ENCIÁNT’, a kiadvány nem életképes.
VIII
A CENK hegy, az alatta levő épületek, sétányok, környéke.
A Cenk románul Tampa (Tümpá). A Cenk alatt a Rakodó völgyében, az öregek biztosan emlékeznek rá, volt egy kis vendéglő, a Tompa vendéglő. Vajon nem innét származik a Cenk román elnevezése ?
A Cenk hegy máma a törvény által védett. Brassónak a virágos kertje és a brassóiak leg kedvelt kiránduló helye. Sokan keresik fel, úgy nyáron, mind télen. Sokan mennek fől a Cenk csúcsára december 31-én és ott várják be az ÚJÉVET. Gyönyörű látvány a kivilágított város, de még szebb amikor a tűzijáték fénye világítja meg. A tűzijáték durrogása fel hallatszik és a pezsgős üvegek durrogása mellett, elhangzik: BOLDOG ÚJÉVET!
A Cenk hegyről a múltban nem jelent meg magyar nyelvű leírás, Orbán Balázs az, aki elsőként kutatta fel a Cenk hegyet, és írta le nagy lelkesedéssel részletesen. Szólaljon meg Orbán Balázs :
“A Czenk. A Czenk különböző nevei. Az ott állott kápolnák, az orosz emlék, kilátás a Czenktetőről. A czenki vár régi neve, története, most látható maradványai.
Hogy Brassót és környékét teljesen ismerjük, még meg kell járnunk néhány hegyet, ezek közöt mindenekelőt a Czenket. Ezen, a tenger szine fölött 3054, Brassó szinvonala fölött 1265 lábnyira magasuló hegy csaknem falmeredeken emelkedik Brassó keleti oldalán, s mintha a természet kiváló figyelmet és gondot forditott volna e város fekhelyének fölékitésére, mig a Czenk keleti oldala kopár, addig a városra néző nyugati oldala aljától tetejéig a legszebb bükk erdővel van benőve oly egyarányu sürün, mintha azt kertész rendező keze ültette, és nyirva idomitotta volna. És ha aljáról föltekint az ember e függélyes oldalu hegyre, azt hiszi, hogy ez oldalon rá fel nem juthatni : pedig az oldalába kigyózva vésett, de a fák sürüjétől elfödött 26 kanyarulatban fokozatosan emelkedő ösvényen elég kényelmesen s nagy fáradság nélkül lehet egy rövid óra alatt tetejére hatolni.
A Czenket németül Kapeellenbergnek hivják…. rómaiak korában ismeretes volt, azonositván azt a Ptolemaeus földabroszain előjövő Monts Cinummal s ebből származtatják e hegy Zinne nevét, melyet sokáig viselt, s melyből magyar elnevezése is (Czenk) kétségtelenül származik.
1696-ban magister Heiehim a Zinne tetejére egy kápolnát épitett, mely elpusztulván, 1712-ben a katholikus hitre áttért Draudt János senátor ujból más kápolnát emeltetett, melyet minden évben búcsújáratokkal látogattak meg: de a villám egy ily áhitatoskodás alkalmával lecsapván, nemcsak a kápolnát ontotta le, hanem a benne levő búcsújárókból is többet megölt, miért az elöiéletes nép a búcsújáratokkal felhagyott, s a kápolna villámsujtotta falai szétporlottak….
A Czenk tetőcsucsát koronázott kápolna helyén most egy idomtalan tégla diszgúla (obeliszk) áll, melyet 1849-ben az orosz invasio emlékére emeltek a brassaiak: a haza eltiportatásának e haza szülöttjei által emelt nem emlék – hanem szégyenköve, nem volt hosszas tartamu,mert a szászoknak a muszka beavatkozása feletti örömét örökiteni akarta ez obeliszk, mintha önmagát is szégyelte volna a hálátlanság rút szerepét, melyre hivatva volt, mintha a haza földjéből gyúrt tégla több érzéssel birt volna a hálátlan ember keblénél: 1870-ben önmagától összeomlott; helyébe aztán egy oszloptöves erkély épült, honnan oly nagyszerű kilátás nyilik, melynek – merem álitani – kevés párja van a föld kerekségén…. Közvetlenül a aljában Brassónak meglepően szép madártávlati képe terül el, melynek sürü háztömegei fölé mult idők nagyságának emlékeként a Fekete-templom emelkedik, e távolból még imposansabbnak tetsző tömege mellett minden eltörpül, minden meghunyászkodik….
A Czenk tetőt koronázott várat szintén figyelmem tárgyává teszem. Lássuk mindenek előtt e vár multjára vonatkozó kevés adatot.
Régi okiratokban egy B a s s o v i a – várról van emlités téve, mely Brassó lakosságának 1421-ben a törökök városukat felduló beütésekor biztos menhelyet nyujtott”. Orbán Balázs négy oldalon, részletesen elemezi a Cenk tetőn volt vár történetét. Érdemes elolvasni.
A várat egyes írások 1250 – 1453 -ra teszik ? Elgondolkoztató az a tény, hogy a ma megjelenő írások különböző dátumokat és adatokat közölnek, Orbán Balázs írásától eltérően. Aki a Cenken jár, láthassa a falak maradványait, a vár kútja is megvan, körül van kerítve, kb. 1,5 m. mélység látható belőle. Orbán Balázs a csúcs alatt lévő barlangot is említi.
1896-ban állítják fel a Cenk csúcsán az ÁRPÁD SZOBROT. Részletes leírást találunk ezzel kapcsolatban a HONLAPON, Árpád szobor címmel.
Az 1893-ban alakult brassói EKE magasra emelt zászlaját láthassuk az ÁRPÁD szoborról közölt fényképen, a kép közepén. ( Az EKE zászlaja Erzsébet magyar királynét ábrázolta) Ezek szerint a képet az EKE készítette a honlapon közölt ÁRPÁD ünnepély keretén.
1891-ben, a csúcs alatt lévő kis barlangba vendéglőt létesítettek és Bthlen Barlang vendéglőnek nevezték el, később a barlang elé egy tágasabb vendéglőt építettek cölöpökre, 1977-ben leégett. 2001-ben a barlangot rácsal lezárták és egy márvány keresztet állítottak fel. 1930 – 1931 között megépítették a sziklába vágott GÁBONYI lépcsőket, mellette az OSKAR kőpad látható. Az a kőpad is megvan, amit Orbán Balázs is említ, a sétány túlsó felén.
1950-ben, Brassót Sztálin városnak nevezték el. A Cenk, városra néző oldalára sötét színű fenyőfák ültetésével kirakták, hogy STALIN. Egyes betűk még ma is kivehetők.
1970-ben épült meg a felvonó és a PANORAMIC vendéglő, tetején TV relé-torony.
Ahol az Árpád szobor állt a csúcson, 1 m. magas körfalat emeltek, valaki piros festékkel a falra felmázolta, hogy ÁRPÁD.
A Cenk alatti sétányokon a Cenket körül lehet sétálni. Induljunk el a STAR áruháztól: A sárga háromszög jelzésen, a sziklába véset utat a Gábony lépcsőig kövessük, egy kissé tovább menve jobbra térünk és a kék háromszög jelzést kövessük a Rakodó völgyében a sorompóig. A sorompónál feltérünk a Cenk nyeregbe és innét a Lovagok útján leereszkedünk a kék sáv jelzésen ahonnét vissza érkezünk a város felőli sétányra.
Egy hosszabb változat : a sorompónál a kék jelzésen tovább megyünk, kiérünk a volt Tompa vendéglőhöz, ma egy otromba épület áll itt, majd a Rokapad-hoz vezet a kék háromszöggel jelzett út, a forrásnál letérünk jelzetlen úton a Vizes-völgyben, ahonnét hamarosan kiérünk a Slamnkőhöz, tovább a Cenk alatti utakon megyünk tovább az áruházig.
A város felőli sétányon, minden csütörtökön délután Hanke Rezső sétatúrát szervez az időseknek és nyugdíjasoknak. Nagyon sokan vesznek részt a sétáláson, sokszor negyvenen is találkoznak.
IX
A tramváj – 1944, Brassó bombázása – Menekülés Zajzonba – Sztálinváros – A Szabad Európa Rádió….
A TRAMVÁJ.
Minden valamire való városnak, volt valami szállítási járműve a fiákereken kívül, amivel a lakosságot szállítani tudta. Ez vagy autóbusz, vagy villamos volt. De olyan szállítási eszköze amilyen Brassónak volt, egyetlen egy városban sem létezett. Brassóban egy kis gőzzel működő vonatot fejlesztettek ki. Ezt a kis vonatot, amit először fával, majd pakurával fűtöttek, TRAMVÁJNAK nevezték. Távolabbról látva játék vonatnak látszott. A mozdony tejesen szögletes volt, vígan pöfékelve, éles hangon sípolva húzta a kis vagonkákat. 1892 március 7-én indították el. A fő állomása a Schiel-elágazás, a városban három szakasza volt: első szakasz: Kút utca – Rezsökör út, a második szakasz: Rezsökör út Kolostor utca – Fekete templom, harmadik szakasz Rezsökör út – Bertalan. Tovább csatlakozott a rozsnyói vonalba. A Schiel-elágazásnálHosszúfaluba és az vasút állomásra is volt bekötője. Itten tolatták ki a cementel megrakott vagonokat. A hosszúfalusi vonalon több ipari leágazása volt, a fontosabbakat említve: Krügler Cementgyár, Schmidt Téglagyár, Metrom gyár, Honterus Üveggyár, Honterus Astra, Czell Sörgyár. A Kút utcában is volt egy ipari leágazása a Carpatex posztó gyárba, a mai Dorobantilor utcán keresztül.
A tramvájt a kommunista rendszer tejesen tönkretette. A városi vonalait megszüntette, csak a Carpatex ipari leágazás maradt meg. A Hosszúfalusi járatra, a tramváj mozdonyait óda nem illő mozdonyokkal helyesítette. A tramváj vagonjait vasúti vagonokkal helyesítették. Ezek szerint Brassó és Négyfalú között rendes vonat járat lett, ezt nevezték Csángó expressznek. 1957-ben a síneket felszedték, megszüntették Brassónak ezt a szimbólum értékét.
1944, BRASSÓ BOMBÁZÁSA.
Brassó bombázássáról már írtunk. Tudjuk, hogy Brassót Amerika bombázta le. Nagyon aljas módon. 1944 április 16-án ortodox húsvét napján. A második bomba támadás május 6-án volt.
Térjünk vissza 1944-re. Brassó lakossága tudta,hogy bombázni fognak. Felkészültek a bombázásra, a kertekben több bunkert ástak. Az élelmesebbek a házak ablakairól, leszedték az egyik rend ablakot, hogy a légi támadás után legalább egy rend ablak maradjon meg épen, a dolog bevált.
Elérkezett az ortodox húsvét vasárnapja, április 16. Nagy csend. Teljesen tiszta égbolt, egy felhő sincs az égen! És mégis a Türkös utcában, az evangélikus iskola udvarja felett, egy fehér felhőt pillantottunk meg. Mi ez? hogyan került oda ? Ez egy jel arra, hogy hol kell bombázni? Nem volt sok idő rémületben esni, mert már hulltak a bombák. A sziréna akkor szólalt meg, miután javába hulltak a bombák. E miatt a bombázás az embereket az utcán találta. Nem számított senki arra, hogy Amerika olyan aljas legyen, hogy Brassót egy szent ünnepi napon keze bombázni, hogy minél több ártatlan ember életét oltja ki. A bombák pontosan oda estek, ahol az jel volt. Az iskola udvarjára és a szembe levő házakra. A Schiel-gyára egyetlen egy bomba sem eset. Egy bomba eset a Kertsch-villára, ahol a mai Modarom áll. Ezek szerint a bolonyai bombázás nem a Schiel-gyár ellen irányult, hanem a lakosság ellen. Ha a légi riadó idejében szólalt volna meg, kisebb lett volna az emberi áldozat.
Az is megjegyezendő, hogy a Brassó bombázásáról szolló leírások nem minden felel meg a valóságnak.
A Türkös Ferenc utca lakói Zajzonban menekültek. Abban az utcában ahol a nagy csángó költő Zajzoni Rab István szülőháza áll. A házat nem a költő rokonai lakták. Az udvarban még egy ház van. A nagy udvar bal oldalán, a költő szülőházában a Szász család, a jobb oldalon a Fehér család lakott. A nagy kapuval szemben egy hatalmas csűr. Az udvart a kaputól a csűrig egy vastag drót választotta el, a dróthoz kötve egy vad kutya szaladgált, nappal megkötötték, éjjelre elengedték. Jobb oldalt voltak az istállók, három tehén, két ökör, három ló, az egyiket Csillának hívták. Baloldali ólban hét disznó röfögött, jól éltek. A felesleges tejet disznók kapták meg, minden este egy nagy üst krumplit is főztek a disznóknak, minden két héten begyújtottak a kemencében és krumplis házikenyeret sütöttek. Az ól mellette levő helységben tartották a mezőgazdasági kellékeket. A rengeteg majorság szabadon kapirgált az udvaron. Éjjelre felültek a mellék helységben tartott kellékekre. Így nézett ki a költő udvara 1944-ben. A faluban nem volt szegénység. Mindenkinek megvolt amire szüksége volt. Dolgos emberek voltak. Hajnalban mentek ki a “Határra”, (így nevezték a kaszálót) sarlóval vágták a búzát és kötötték kévében. Mi gyerekek is kimentünk a határra és onnét figyelőztünk Brassó fel, hogy bombáznak-e, közben repülők jelentek me az égen és labda szerűen összegöngyölített fényes papír csíkokat dobáltak le, nem tudtuk, hogy mit jelent, a nagyok figyelmeztettek, hogy ne nyúljunk hozzá. Lehetett találni olyan tárgyakat, ha megfogtad a kezedben felrobbant. Ez is csak amerikai találmány lehetett. Mire eljött a cséplés ideje a kévéket beszállították, majd az udvar közepére beállítottak egy fából készült cséplőgépet és egy gőzgépet, olyat amit Csernátonban lehet látni a Haszmann Pál Múzeumba. A kicsépelt búzát Pürkeresztre szállították, ott őrölték meg.
Késő ősszel hagytuk el Zajzont és megérkeztünk Brassóba, amit később “Sztálin” városnak neveztek.
1950-ben, Brassót Sztálin városnak, Orasul Stalin nevezték el.
Olyan nagy volt a kommunista felhajtás, hogy képesek voltak, a tűzvész miatt leégett Cenknek a Brassó felőli oldalára fenyőfákat ültessenek olyan sorrendben, hogy STALIN neve legyen olvasható. Akkor a Kút utca, Vasút utca, Rezsökörút és a Kapu utca találkozójánál körforgalom volt. Ennek körforgalomnak a közepére felállítottak egy gipszből készült Sztálin szobrot. Úgy három méter magas volt. A szobor-Sztálin nyugat felé nézett és integetett. Biztosan, hogy sokan emlékeznek még, hogy május elsején és augusztus 23-án masírozást-felvonulást szerveztek. A masírozok Kelet felé vonultak, a gipsz Sztálin nekik integetett. Ha nem volt masírozás, akkor Nyugatnak integetett.
A körforgalmat felszámolták. A gipsz szobor lekerült, de öntöttek helyette bronzból és a Kapu utcával szemben állították fel. A masírozás irányát megfordítottál és most Nyugat felé vonultak. Nem sokáig tudott integetni a Cenknek, mert hamarosan lekerült, 1960-ban.
Ebben a kommunista periódusban a securitate rossz néven vette, hogy az emberek rádiót hallgatnak. Minden jobb családnak volt rádiója. Rendelet jött, hogy a rádiókat be kell szolgáltatni. Tilos volt a rádió hallgatás. egy idő után vissza adták a rádiókat, de a lámpákat kilopták belőle. De mégsem volt ez jó, mert a meginduló kommunista adókat se lehetett hallgatni. Ezért a Főtéren egy üzletben a kilopott lámpákat belehetett szerezni.
A Fellegvárt börtönnek rendezték be. Ide kerültek azok, akik a szájukat nem tudták befogni, főleg magyarokkal volt teli a börtön.
1949-ben megalakult a SZABAD EURÓPA RÁDIÓ
A kommunisták réme. A hallgatása szigorúan tilos volt. Hiába volt a tilalom mindenki ezt hallgatta, éjjel nappal, igen hallgatta volna, mert kitalálták a Szabad Európa Rádió zavarását. Két zavaró állomást állítottak fel Brassóban, egy nagyszabásút a Fellegvárban és egy kisebbet a Dorobántilor utca sarkán lévő kertbe. A zavarás ellenére azért lehetett hallani. Minden kommunista rendszerű országnak volt zavaró állomása.
Ez a zavarási rendszer a kommunista országok szégyene volt. viccek is jelentek meg:
Sétál a rendőrség az utcán, hallják, hogy az egyik cigány házból hallszik a tiltott hang. Bezörgetnek, rendőrség! Megijed a cigány, előveszi a nagybőgőjét és húzni kezdi. A rendőrök az ajtót betörik és megkérdik: Mit csinálsz te cigány? Mire a Válasz: Zavarom Szabad Európát!
Történt egyszer úgy 1955-táján, hogy a cementgyárnál vasúti vagonok tolatása közben, nem lehet tudni, hogy akarattal, vagy véletlenül két vagont úgy meglöktek, hogy az a meredek vasúti pályán nagy sebességet vett fel és a Dorobantilor utcai zavaróállomás oszlopait leverve kötött ki. Este történt a dolog. Reggel mindenki látni akarta a kertben a vagonokat, szerencsére senkit se ütöttek el a vagonok.
X
Elpusztult brassói emlékek.
A Kertsch villa, a belvárosi református templom, a Schuller villa, az Árpád szobor, a tramváj, Bethlen barlang vendéglő, a Derestye úti jegenye sor és a 600-as FIAT, a Krügler cement gyár, a vele szemben volt samott-téglagyár, ugyancsak a bertalani samott-téglagyár, a Schiel – Strungul majd Hidromechanika, a pojánai séta helikopter, a Sztálin szobor, Brassó mozdonya, a Drakula expressz, a villamos. Ceausescu Brassóban, azt sem kell elfelejteni, hogy a Ceausescu korszakával megkezdődött Brassó lerombolása.
A kommunista rendszer rombolása alatt égett le több Brassó környéki hegyekben épített turista házak amit a magyarok és a szászok építettek: a nagykőhavasi turista szálló, a Bolnok, Cristianul Mare, a Malaesti, a Balea. Az ugrósáncok is mind elpusztultak.
A KERTSCH villa. Magyarul egyszerűen Kert villának nevezték.
A villa fényképét a IX-ik fejezetben a közölt fénykép – képeslap galériában látható.
Ott, ahol máma a Modarom áruház áll, 1887 előtt a Csizmadiák bástyája állt. Kertsch Christian mérnök, 1887-ben a lebontott bástya helyében építette fel a villát, 1899-ben készült el. 1896-bn itt volt a brassói első mozija. Amint már tudjuk 1944 tavaszán bomba támadás érte. Csak egy kis része sérült meg. A háború után a károsult részét újjáépítették. Ez az épület valakiknek sértette a szemét, ezért 1970-ben lerombolták. 1972-ben a Modarom áruházat építették helyébe.
A BELVÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOM.
A templom alapköveit 1891 július 12-én tették le és 1892 augusztus 24-én szentelték fel. A templom Alpár Ignác műépítész tervei alapján építették fel. Az építkezés Molnár János lelkipásztor idejében épült. A templom következő lelkipásztora Csia Pál volt. A templom nehéz időket vészelt át. Trianon, a második háború a kommunizmus idején. 1963-ban azonban beteljesült a sorsa. A bombázásoktól ugyan megmenekült, de a kommunizmus rósz indulatától nem, lerombolásra ítélte a 71 éves templomot.
A Brassó Lapokból idézünk: “1963-at írtak. Brassó belvárosában a romboló buldózerek fülsértő lármája hallatszott. Zúgtak a gépek, keserűen hallgattak az emberek. A templom riadt fájdalommal figyelte, amint testébe martak a vasfogak, egyre nagyobb darabokat harapva ki falaiból. Ledőlt a torony, omoltak a falak, majd síri csend borult a tájra, a porfelhő is leülepedett. A város szívében keletkezett romhalmazt sietve hordták az egymás után sorjázó teherautók. Sietni, sietni! – ez volt a hatalom parancsa, hogy nyoma se maradjon ennek a rettenetes rombolásnak. Tűnjön el az emléke egy templomnak, amely annyira sértette a szemüket”.
KALAUZ Halász Gyula Brassó 1962 április 22.
A brassói ev. református templom előtt.
A templom amit itt látsz Figyeld csak meg bármerre mész A gyönyörű parkból nézve,
Építette Alpár Ignác Összhang, erő, dísz, áhítat, Eléd tárul az egésze.
A nagy műépítész. – Mintha szólna: az Úr hívat! S elmélázva az ősi kincsen
Fáj, hogy béke ma már nincsen.
A SCHULLER villa.
Ez a gyönyörű művészi épület, 1896-ban épült a Rezső körúton, a Szépművészeti Múzeum mellett. Hogy milyen szerepet szolgált, nem találtunk rá utalványt, annyit lehet tudni, hogy ezt is a szászok építették. A villa előtt az utca felé egy elég nagy udvar volt, ez volt a vesztesége.
Valakinek eszébe jutott, hogy a villa udvarjára építsék fel Brassó Telefon Palotáját. Ez meg is történt. Majd sor került a Telefon Palota bővítésére, ezért 1962-ben a Schuller villát lerombolták.
Az ÁRPÁD szobor.
A részleteket a honlapon az Árpád szobor alcímen találjuk meg.
A tramváj.
Leírása az előző fejezetben találjuk meg.
Bethlen barlang vendéglő.
A cölöpökre épített barlangi vendéglővel kapcsolatos részleteket a VIII-ik fejezetben találjuk meg.
Derestye úti jegenye sor és a 600-as FIAT.
Bisztosan sokan emlékeznek arra, hogy Brassó és Derestye közötti utat jegenye sor szépítette. Nem azért ültették ide a jegenye sort, hogy az utat szépítsék. Egy Tompa nevű erdész a derestyei Czell sörgyártól kapta azt a megbízást, hogy magas fákat, jegenyét ültessenek Derestyétől – Brassóig. Ez azért kellett, hogy a Brassóban szállítandó sörös hordókat ne süsse a Nap. Hasznos is volt és szép is volt, ez is már a múlté.
Ami a 600-as FIATOT illeti, egy nagyon kedvelt, gazdaságos kis autó volt.
Krügler Cementgyár – Temelia.
1891-ben a Krügler család létesítette a Kárpát utcában a Csigahegy oldalában, amely kinyúlott a Rakodó völgyében. Hozzá létesült a kőbánya. tudott dolog, hogy a cement alapanyaga a mészkő. Nagy teljesítményű kőmalmok is létesültek a gyár keretén. A mészkő kitermelése nem volt könnyű dolog. Dinamittal robbantottak, ilyenkor mindig lezárták a gyár előtt a forgalmat, mert sokszor kövek kirepültek az útra, Két forgó kemence hatalmas kéményeiből omlott a cement por. A környező házak tetejét vastagon befedve. Jó minőségű cementet gyártottak. A Duna villany erőmű is brassói cementből épült. 1948-ban nevezték Temeliának. 2006-ban kiköltöztették Brassóból. Helyére a Magnolia bevásárló központ épült.
SCHIEL – Strungul – Hidromecanica.
A gyárat a Schiel testvérek létesítették 1880-ban, Schiel-gyár néven. A brassói magyarok egyszerűen Sil-gyár néven emlegették. Gépgyár volt, mozdonyokat javítottak, újítottak fel. A gyárnak volt egy 100 t. ” kalapácsa” amikor ezt beindították az egész környék döngött, rázkódott mintha földrengés lenne. Később esztergákat kezdtek gyártani, ezért a gyárat Strungul névre keresztelték. 1961- ben hidro-turboszuflátokat keztek gyártani. Akkor nevezték el Hidromecanicanak. Azt rebesgetik, hogy a gyárnak 6000 alkalmazottja volt. Az 1989-es rendszer váltás után, a traktor, teher autó, és a többi brassói nagy gyárakkal együtt a Hidromecanica is megszűnt létezni. A brassói gép iparnak, csak az emléke maradt.
A pojánai séta helikopter.
A rendszer váltás után a Pojánában mentünk fel a régi úton. Miután felértünk, arra lettünk figyelmesek, hogy egy helikopter körözik ide-oda. Megtudtuk, hogy egy séta helikopterről van szó. Bizonyos összeg lefizetése ellenére és összegyűlt hét személy mindjárt felehet ülni. Elhatároztuk, hogy kipróbáljuk. Kálmánt odaállítottuk a helikopter elé, hogy örökítsük meg ezt a kalandot. Angol turisták jöttek, még gondolkoztunk és ezért azt határoztuk, hogy had menjenek az angolok, ráérünk azután is. A helikopter az angolokkal felszállt, eltűnt a láthatáról, vártunk, de hiába vártunk, a helikopter csak nem jött vissza, lezuhant. A zuhanást senki se élte túl, mind meghaltak. Így végződött a helikopteres kalandunk.
Brassó mozdonya.
A Nagy állomáson van kiállítva, szépen kifestve, rendbe téve hirdeti, hogy valamikor nagyon hasznos volt. A brassói Vasút Társaságnak kétféle nagy mozdonya volt: teher mozdonya, amit a mellékelt képen is láthatunk és gyors mozdonya, amit lejjebb a Drakula expressz keretén közölt képen láthatunk. A kis méretű 5 kerékkel nagy erőt tudott kifejteni, a három nagy kerékkel sebességet. Ilyen négy teher mozdonyok vitték fel Predeálra a teher vagonokat. A volt szomszédunk, Trejeroiu mozdonyvezető, aki a magyar feleségéhez és a magyarokhoz mindig magyarul szolt elmondta, hogy predeáli teher vonat mozdonyain két fűtő megállás nélkül, gyors tempóban lapátolta a szenet a fűtő térben, aminek következtében nagy fekete füstöt lövelltek ki a mozdonyok. A mozdonyvezető mindig feketén jött haza. Szerencsére, akkor mér nem ismerték a globális fölmelegedést.
A Dracula expressz, nosztalgiavonat.
A legnagyobb érdekességét a füstölő gőzmozdony adta és az állandó pufogása.
Hatalmas fekete füsttel burkolva 2008 májusában indult el a nosztalgiavonat, Dracula expressz.
A nosztalgiavonat szombaton és vasárnap közlekedett és vitte az utasokat Zernyestre. A korabeli egyenruhát viselő kalauz egyelőre ingyenes jeggyel csalogatta az érdeklődőket. A felújított mozdony, és a szerelvény szintén felújított három kocsiból tevődött össze. Az egyik vagon a II.Károly király tulajdonát képező vagon 1934-böl származott. A második kocsit 1924-ben Olaszországban gyártottak. A harmadik vagon az Orient expressz-hez tartozott, Bukarest – Párizs között közlekedett. A luxus kocsikban, hálófülke, fürdőszoba, bár és szalon volt található. A plüsshuzatú fülkéket Brassót ábrázoló régi fényképek tették hangulatossá. A Dracula expressz létrehozását Aristotel Cancsescu megyei tanácselnök szorgalmazta.
Arról is szó volt, hogy Törcsvárig fog közlekedni, de ebből semmi sem lett, hanem az lett, hogy rövidesen megszüntették. Kár, sok belföldi és külföldi turistát vonzott volna, hiszen egy múltat idézett volna fel.
A villamos.
Azt tartja a közmondás, hogy minden csoda három napig tart. Ilyen csoda volt a brassói villamos is. Ugyan többet tartott három napnál, de hamarosan megszüntették. Kb. 2010-ben jutott valakinek eszében, hogy a Golyóscsapágyár és a bukaresti út között villamos járat létesüljön. Nagy munka volt ez, nemcsak a vágányok lerakása, de a felső vezeték felszerelése is nagy gonddal járt. Végre elkészült, de téli fagyok állandóan tönkretették a vágányokat, ami költséges javításba került minden évben. A brassói villamosnak az lett a sorsa, hogy felszámolták és helyében csuklós trolibusz járatot létesítettek, ami bevált. Ezt kellett volna tegyék már akkor.
Ceausescu Brassóban, Brassó lerombolása.
Nicolae Ceausescu több alkalommal is járt Brassóban. Tudott dolog, hogy Brassó iparát a szászok alapították meg, amelyek eredményesen termeltek. Brassónak ezt a meglévő iparát Ceausescu fellendítette, kibővítve újra építette, külföldről főleg Olaszországból, Kinából behozott gépekkel szereltette fel, annak a reményében, hogy most már ezekben a modernizált gyárakban minőségű termékeket fognak gyártani. A Brassó gyárai nemcsak a brassói lakósságnak teremtett munka helyet, az ország minden részéről jöttek Brassóban dolgozni, úgy románok mint magyarok. Mindent gyártottak, amit úgy a belföldi, mint a külföldi piacokon eltudtak adni. Mindenkinek volt munkahelye. Sajnos az 1989-es rendszerváltás után Brassónak ezt a hatalmas iparát nem becsülték meg, tönkretették.
Brassó lerombolása.
Brassó iparához emberek kellettek, az embereknek pedig lakás. Egyszerre két legyet ütött agyon. Lerombolta főleg Brassó magyar lakta város részeit, a Bolonyát és helyében tömbházaknak a százait építette fel. Jó ez a bevándorlóknak, ezekben a tömbházakban kényszerítették be a lakás nélkül maradt embereket. Brassónak a legszörnyebb korszaka volt. A sírás, jajgatás, infraktus, szenvedély napirenden volt.
Elpusztították, lerombolták a Zajzoni út épületeit, a Bukaresti út épületeit, a Hermáni út épületeit, Kárpát utca épületeit, ki egészen az Astráig, ezek utcák között levő összes épületeket a nagy állomásig. Ezekben az utcákban nagy számban főleg magyarok laktak. A bontó munkásoktól olyan megjegyzéseket lehetett hallani: “ingyen is dolgoznának, hogy a magyarokat szétverjék”. A szászok főleg a Csigahegy alatt laktak gyönyörű házakban, a Honvéd utca környékén. Egyetlen egy szász házat se bontottak le. A románok lakta Bolgárszeget sem bántották.
A Kút utca és a Vasút utca találkozásánál minden épületet leromboltak, minden épülettől megtisztították a területet. Itt akarták Brassó új központját felépíteni Centrul civic néven. Az új központból a mai napig sem lett semmi. Ma egy nagy üres térség tátog a lerombolt épületek helyén, parkszerűséget létesítetek, amit aluljárókkal lehet megközelíteni.
A kommunista rendszer rombolása alatt égett le több Brassó környéki hegyekben épített turista házak. Amit a magyarok és a szászok építettek: a nagykőhavasi turistaszálló, a Bolnok, a Cristianul Mare, a Malaesti, a Balea. Az ugrósáncok is mind elpusztultak.
Az egymásután leégett turistaházakról mindig azt állították, hogy a kémény miatt égtek le. Minden háznak fából van a padlása és mégsem égnek le. A valóság még is az lehet, hogy a házakat bosszúból felgyújtották fel, tudjuk, hogy a házakat elkobozott, államosított új tulajdonosok ne tudjanak hasznot hajtani belőle.
A nagykőhavasi turistaszálló, ami a tagok pénzén épült.
A turistaszálló az 1927-ben alakult Brassói Turista Egyesület, Halász Gyula tanár, az egyesület alapítójának az érdeme. A turistaszálló sok nehézséges áron épült fel, 1930 augusztus 10-én 2000 személy jelenlétével avatták fel. Az egyesületet 1940-betiltották, vagyonát elkobozták, a tagok pénzén épült turistaszálló az ONT tulajdonába ment át. 1990-ben leégett. A Bolnoki ház 1953-bn égett le.
A Cristianu Mare turistaházat a sulleron a szászok építették, ami szintén államosítva volt. A rendszer váltás után a szászok kérték vissza, de nem adták. Egy éjszaka aztán megoldott a dolog, felgyújtották, a mai napig is romokba hever.
Az erdélyi turista egyesületeknek egyetlen egy államosított tulajdont sem adtak vissza a mai napig sem.
A Bucsecson a Malaesti és a Fogarasi havasokban a Balea tavon épült menedékházaknak is ugyan ez lett a sorsuk. Felgyújtották.
XI
1849.
A Tömös völgyében lezajlott csaták.
Brassó, a Fellegvár ostroma – védelme.
Tudott dolog, hogy miután a magyar honvédek 1848-ban legyőzték az osztrák seregeket, az osztrákok szövetkeztek az oroszokkal, az akkor úgynevezett muszkákkal és egyesült erővel lerohanták Magarországot. Ezek a szabadságharcok1849-ben főleg Erdélyben, Székelyföldön zajlottak le. A székely-magyar honvétség a tömösi-szorosban vívott önfeláldozó harcot a hatalmas muszka seregel szemben. Miután a muszkák leverték a védelmi harcot a tömösi szorosban, bevonultak Brassóban és a Fellegvár ostromával fojtatták a harcot a várat védő honvédek ellen. A Tömösi-szoros legkeskenyebb része, a Nagykőhavas felől mintegy 100 m.-re kiugró hegyhát, mely Magyarvár néven ismeretes. E történelmileg nevezetes helyre emlékművet állítottak a következő felirattal:
A Haza Védelmében Itt Elvérezetteknek. A Magyar Mérnöki Építészeti Egyesület 1879. A 2014-ben, brassói Várhegyen, a Fellegvár bejáratánál felavatott emléktábla idézi fel Fellegvár hősies védelmi harcait.
Orbán Balázs több oldalon keresztül A Székelyföld Leírása című írásában részletesen örökítette meg e harcokat. Ebből az írásából idézünk részleteket.
“Brassó az 1848. és 49-ki szabadságharcz alatt.”
“Jun. elején, midőn az orosz invásió, vagy a zsarnokság vészes viharának sötét fellegei fenyegették már annyi vért áldozott szegény hazánkat. 54.000 orosz és osztrák jött 133 ágyúval a küzdelmek alatt kimerült, a duló polgárharczok miatt tönkre jutott Erdély ellen. A betörő ellenség zöme a Lüders által vezényelt 28.000 emberből álló, 56 ágyúval ellátott fősereg Brassónak tartott, s a tömösi szorosban Kis Sándor leonidási ellentállását áttörve (melyről fennebb) jun. 20-án Brassó előtt termett.
Brassóban ez időtájt nagyon csekély erő volt őrizeten…. A Fellegvár névleges parancsnoka, az osztrákoktól átjött Szidolwszky őrnagy volt. A muszkák tömösi betörésekor a dandárparancsnok Kis Sándor is Brassóban volt, de ahogy a muszkák előnyomulásának hirét vette, Daczó huszár osztályával azonnal oda robogott a vezényletet személyesen átveendő. Hogy mily hősies elszántság, s mily rettenthetetlen bátorság honolt szabadságharczunk e dicső fiának keblében, s hogy mennyire birt tudatával a harcz nagyságának, melyre indult, tanusitja az, hogy távoztakor a legidősebb századost Tóth Sámuelt magához hivatván, a Brassóban maradó két század fölötti parancsnoksággal bizta meg, s elrendelte, hogy megtámadás esetében a Fellegvárba húzódva, a végletekig tartsa magát, mert ha a tömösi véderő visszanyomatnék, Brassóban fog huzódni, s e várost utolsó emberig oltalmazni…. Tóth Samu, ugyanekkor kezdette élelmezni, az őrizet számára lő-készlettel fölszerelni, s a kaput elzárható állapotba hozni, sok ideje azonban az előkészületekre, és védintézkedésekre nem maradt, mert a Tömösnél csak a thermopylei harczokhoz hasnlitható hősies ellenállást elszánt honvédeinknek meghiusitá a brassai erdész Gebauer, (brassói szász) ki a muszkák minden rohamait visszaverő honvédek hadállása hata mögé vezette az oroszok egy csapatját, a hős vezér Kis Sándor már 16 sebtől terhelten a muszkák kezébe esett, honvédei közül azon kevesek, kik a haczokban el nem estek, átvágván magukat az őket miden oldalról bekeritett ellenség sűrű tömegén, Háromszék felé menekültek. Brassóban mind erről mit se tudtak s jun. 20-án 10 óra tájt, csak azt vették észre, hogy az előszáguldozó kozákok már a város előtt nyargalnak… Mielőtt az események további előadására térnék, számba kell vennem a brassói Fellegvár hőseit.
A Fellegvár katonai parancsnoka a kézdi-vásárhelyi Tóth Sámuel volt, tüzérségi parancsnoka főhadnagy Vrátil Domokos, két honvéd század tisztjei voltak: Vas István, László Károly és Molnár József századosok, Bihari Sándor főhadnagy, berczki Vatány György, Pap Móricz hadnagyok. Dénes Lajos felszerelő tiszt. A legénység mindössze 200 főre ment….
A muszkák mi ellenállásra sem számitottak, hisz egészen a városig száguldott kémszemlész kozákjaik a brassai véderőnek mi mozdulatát sem vehették észre, annál kevésbé hitték, hogy az erőd nevet meg sem érdemlő Fellegvár a védelmet még csak meg is kisétse, ők a város hódoló küldöttségével hittek találkozni, s azért kibontott zászlókkal, harsogó zene szóval zárt tömegekben, gondatlanul vonultak Brassó alá, a Fellegvárból csak nagy porfellegeket láttak a tömösi úton, mely egy tábor közeledtét mutatta, de hogy minő sereg ? azt nem tudták, mert a tömösi eseményekről mi értesitést sem nyervén, nem tudhatták, ha nem a tömösi magyar sereg húzodik-e Kisnek hadi terve szerint Brassóban vissza. Azért négy ágyújúkat a tömösi útra néző várfokra felállitva kartácsra töltöttek, hogy a magyar sereg után nyomulható muszkákat feltartva, Kis-nek a városba való bevonulását könnyitsék, de ahogy csapat közeledtével a zene idegenszerűsége, és az oszladozó porfellegből előtünő fényes sisakok elárulták, hogy nem magyar, hanem muszka sereg közeledik, rögtön hadi tanácsot tartottak s elhatározták, hogy a muszkákat Brassóba be ne bocsássák legalább addig, mig a kökösi hidnál levő háromszéki véderő, a Tömöstöl oda vonulhatott csapattal Brassónak nyomulhat. Ezalatt a muszka tábor zárt tömegekben a Fellegvá-hegy alatt lévő Nap hoz czimzett vendégőig nyomult, ekkor dördültek el a várfok ágyúi, s a muszkák észrevehették, hogy azok nem üdvlövések abból, hogy a leözönlő kartácszápor a kozákok elöl lovagló parancsnokát, s a zárt tömegekből egész sorokat söpört el. A muszkák ezen nem várt köszöntésre megállapodtak, s mivel a folytonossá vált ágyúzás nagyon tizedelni kezdte soraikat, hirtelen a lőtávolból visszahúzodtak….
Nemsokára egy lovas tiszt, Lüders beszélnöke, közelitett a várhoz…. Lüdersnek izenetét, “hogy 30000 emberrel s hatalmas tüzérséggel jövén, minden további ellenállás képtelenség”…. A kötelen felhuzott kiáltvány tartalma volt, hogy a kik a törvényes útra visszatérnek s meghódolnak, azoknak élete, vagyonabiztositva van, de akik azt késedelem nélkül nem teszik, s az ellentállásban továbbra is konokul megmaradnak, azokra tüz, vas ás könyörtelen kiirtás vár. A parancsnok Tóth Samu a tiszti karral azonnal hadi tanácsot tartott; a feladás kényszerűségét eljöttnek nem tartották, mert élelmük és töltényük egy napra kijutott, s ismerve Kis Sándor (kinek fogságába jutásáról mit se tudtak) rettenthetetlenségét, mindig remélhették, hogy összeszedve erejét fölmentésükre fog sietni, de különben is kötelességüknek csak akkor hittek eleget tenni, a midőn utolsó töltényüket is ellőtték, s azért egyhangulag elhatározták a harcnak a folytatását…. Lüders a nyomorult fészeknek nézett Fellegvárt rendszeres ostromra nem méltatván, a legelső rohamra bevehetőnek itélte, s azért több ezredet rendelt a vár megrohanására. A várbeliek engedték azokat közeliteni, de midőn pár száz lépésnyire jutottak, akkor kartács – és puskagolyó záporral egész sorokat söpörtek el, mig a muszkák lövései a fedett helyzetben levő honvédeknek mit sem ártottak. A rohamkisérletek egész estvéig tartottak, a várhegy oldalát a muszka hullák százai boritották….
Lüders a gyors működés embere volt…. bár halottak és sebesültekben rendkivüli veszteségek érték, mégis még azon éjjel hozzálátott az ostromsáncok elkészitéséhez. A fellegvárral szemben levő, s azt közelről uralgó Postarét fölötti magaslatra az Imrich-féle kertben az éj sötétében felállitá sánczkosarait, s midőn hajnal hasadával a Fellegvár egyik tüzére észrevette az ottani mozgást, már 11 tizennyolcz fontos ágyú fel volt állitva, s a 12-ik elhelyezésével foglalkoztak, ennek ugyan lovait és állványát a várból odairányzott első ágyúgolyó elsodorta,de helyét hamar egy másik potolta, s nemsokára elkezdette a 12 érczszáj tüzokádó bömbölését, a várat golyó és gránát özönlé el, a várfalakon levő honvédekből mindjárt többen megsebesültek, de ez nem félemlité meg, hanem tüzelte harczkedvüket, s a 12 nagy muszka ágyúval szemben a magyarok 4 kis ágyúja jól táplált tüzelést folytatott. Azonban az ágyúfeleselés nem soká tartott, mert a várhegy déli és keleti oldalán egész zászlóajakból alakult rohamoszlopok nyomultak fel, a honvédek agyúikat ekkor ide vonszolták, s kartács- és golyózáporral öntve el, iszonyú veszteséggel vetették vissza merészen feltörőket, s ismét a nyugati oldalra szállitják vissza s onnan lövöldöztek a muszka ágyútelepekre, másik perczben ismét a vár egyik vagy másik fokára emeljék vállaikon a lövegeket, hogy a kancsukával felkerekedett s most itt majd amott közelgő rohamoszlopokat visszavethessék. A négy ágyúnak mindenüvé el kellett jutni, s annak gyors ide-oda szállitása által képesek voltak oly erőt kifejteni, miszerint a muszkák megvoltak győződve, hogy a várban legalább is 24 ágyú működik…
Igy folyt az iszonyatos harcz délig, ekkor a muszkák részéről egy órai szünet állott be, amit a várbeliek arra használtak, hogy sebeiket önmaguk bekötözzék, s egy keveset egyenek és igyanak, mire az előtti estve óta még idejük nem volt.
Délután 1 órakor a harcz ismét egész borzasztóságában tört ki…
Az esti 5 óráig elhuzódott küzdelem hevében a tüzérparancsnok Vratil szomoruan jelenté, a mindenfelé eljutó várparancsnokoknak, hogy az ágyúk számára még csak 40, s a puskák számára is alig pár órára kijutó töltényük van… 7 órakor ismét megkezdette mindkét ostromtelepnél a rémitő tüzijátékot, melyre a várból csak szorványosan feleltek, mert kevés töltényüket egy lehető roham visszaverésére tartogatták, éppen egy ilyen rohamot nyomtak vissza 9 óra felé, midőn a szerelő tiszt jelenté, hogy az utolsó négy töltényt kiadta az ágyukhoz. A harc tovább folytatása tehát lehetetlené vált, s a haditanács a kényszerűségének engedve, ehatározta a vár feladási iránti alkudozás megkezdését. A föltételeket irásba tették… Ezen iratot egyik fiatal tiszt vitte el 10 óra tájt Lüdershez,…
Éjfélkor az oroszok tüzelése is megszünvén, egy lovas tiszt közelgett a várhoz, kihez Bihari egy pincze ablakon leereszkedvén, átvette a muszka parancsnoknak utimátumként küldött következő kiáltványát….
További vérontást mellőzni akarván, ezen várban lévőknek életöket biztositom azon feltétel alatt, hogy azok holnap 22. junius 1849. reggeli 5 órakor a fehér zászlót a várfokra kitüzzék, fegyverüket és minden egyébb hadiszereket a várban visszahagyván, onnan kijönnek, és magukat mint hadi foglyoknak megadják.
Ez utolsó szavam, ha ennek se lenne sikere és én azáltal kényszeritve látnám magamat a várat megrohanni, ugy kegyelmet senki tölem ne várjon.
Brassó jun. 21. 1849. éjji 11 3/4 órakor.
A császári 5-ik hadisereg tábornagya
A. Lüders.”
A további fejleményeket a várral kapcsolatban, Orbán Balázs két oldalon írja le.
Azt is elmondja, hogy a Fellegvár hőseit Brassóban a Fekete kaszárnyában helyezik el, Lüders tábornagy saját orvosaival biztosítja a sebesültek ápolását.
Az 1848-49-es szabadság harcokról Erdély szerte a magyarság minden évben megemlékeznek és megünnepelik. A legnagyobb ünnepélyeket és megemlékezéseket Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön szervezik meg. De más városokban és favakban is megünneplik a szabadságharcokat. A továbbiakban ezekről a megemlékezésekről – ünnepélyekről közlünk fotókat:
XII
1914 – 1918. Az első világháború.
Az Antat szövetségesei 1916-ban nyomást gyakoroltak a semleges Romániára, hogy az Antant oldalán lépjen be a háborúban és üzenjen hadat az Osztrák-Magyar Monarchiának.
A brassói magyarság alig légzett fel a muszkákkal vívott Tömösi-szoros honvédelmi harcokból, 1916-ban újabb harcokkal kellett szembenéznie. Egy még nagyobb több részből álló román hadsereggel, amely összesen 380 ezer főből tevődött össze.
Székely Géza a hajdani BTEturista titkára is megemlíti ezt az eseményt a NAGYKŐHAVAS LEÍRÁSA című könyvében. Olvassuk:
“Továbbhaladva elérkezünk a Tömösi-szoros legkeskenyebb a Nagykőhavas oldalából mintegy 100 m-t kiugró kis hegyháthoz, mely Magyarvár néven ismeretes. történelmileg nevezetes hely, 1849-ben véres csaták dúltak körülötte. Június 18-án érkezett a Tömös-szorosban Lüders orosz tábornok 28.000 emberrel és 60 ágyúval, hogy leverje a Bem tábornok vezénylete alatt küzdő erdélyi szabadságharcosokat. Szabó Nándor alezredes, majd Kiss Sándor ezredes parancsnoksága alatt 1600 székely és 7 ágyú védte a szorost négy napon át, végül egy szász erdész kalauzolása mellett egy orosz ezred a Keresztényhavas oldalán előre haladva hátba támadta a maroknyi sereget 4-500 halott maradt a csatatéren, utána az oroszok bevonultak a városba. Az 1916-os román bevonulás alkalmával is itt tartották fel a honvédek a román csapatokat, mindaddig, amíg a várost a magyarok kiürítették.”
Nincs szándékunkba történelmi beszámolót tartani, (részletes leírást az interneten találunk) célunk az, hogy a körülöttünk levő katonai temetőkről nyújtsunk némi tájokozottságot, mivel ezek a temetők a román-magyar és német történelemhez főződnek, ezekben a temetőkben, román, magyar és német hősök nyugszanak. A háborúból jócskán Brassónak is volt része.
Veszteségek román részről: 335 000 katona, magyar részről: 1,2 millió katona a többi frontok veszteségeivel együtt.
A Tömösi-hágón elesett hősöket a csata színhelyén létesített hősök temetőjében hantolták el.
Számuk meghaladja az 500-at. A harcok tömegsírjait és emlék oszlopait Gartner mérnök létesítette. A mérnök mellszobrát és a német feliratokat már rég eltávolították. A temetőt úgy tartják számon, hogy ismeretlen katonák sírhelye.
Predeáltól nem messze két harc bontakozott ki, az egyik az említett Tömösi-hágón, a másik Rozsnyói-szorosba ahol szintén létesítettek a hősöknek temetőt.
Predeálon a vasútállomás bejárata előtt az első világháborúra emlékezve állítottak egy katonai emlékművet a román hősöknek az emlékére.
Brassóban a bertalani negyedben véres ütköztet bontakozott ki. A német segítséggel kibontakozott védelmi harcok a honvédek javára dőlt el. A vasúti átjáró mellet ma is látható e véres harc emlékére felállított emlékmű.
Az Ojtozi-szorosban, Sósmezőn szintén megtaláljuk a 16-ban elesett Hősök temetőjét.
1916 október.Tatár-havas-hágói harcok. (Pasul Tabla Butii) A Bodza-vára (Cetatea Tabla Butii) alatt a Hősök temetőjét találjuk. (Cimitirul Eroilor) A Hősök Napján augusztus 6-án a környék lakosai minden évben megemlékeznek a román Hősökről.
Ezeket az úgy román mint magyar és német hősöknek létesített temetőket megkerestük, és mivel a hősök előtt nincs román, magyar és német FEJET HAJTOTTUNK.
Az első világháborúban elhunyt hősöknek abban tiszteletadásban volt részük, hogy a hősök temetőjében, a hősök hozzátartozóik megemlékezhetnek és virágokat tehetnek a sírokra.
Ez nem adódott meg az 1849-ben a Tömösi csatában elhunyt honvédeknek. Vagy mégis?
Orbán Balázs írja: a Magyarvár környékén két domb található, ami nem más mint a hősök temetője. Az egyikben a magyar hősök nyugszanak, a másikban az oroszok. Hogy hol vannak ezek a dombok? Kitudja? Vajon, a 170 év elsimította ezeket a dombokat?
Az alábbiakban a közölt fotó galériában egy pár 1916-os emlékművet láthatunk:
Brassó, a Cenk alatti Hősök Katonai Temetője.
A Tömösi-hágó.
A Rozsnyói-szoros.
Ojtozi-szoros.
Tatár-havas-hágó.
Befejező közlemény
A Salamonkő és a Keresztényhavas.
A Salamonkő, amelyhez különböző regék és mondák fűződnek. A Postarétről induló 50-es autóbusszal juthatunk fel.
A brassóiak egyik legkedveltebb kiránduló helye. Tömegesen járnak ide a kirándulók, mert itt a Salamonkő alatt kiépített sütés-főzés lehetőség van és tetővel ellátott padok. Egyben egy kiránduló elágazás is. Több úton lehet innét tovább menni a Keresztényhavas felé. Az Ördög-völgye is a közelbe van, amelyen keresztül a kis vízeséseket követve Függőkőre lehet feljutni. Innét indul a régi pojánai út is, amelyet kiköveztek és mind sétaút vezet a Pojánába. Ha felsétálunk rajta a Pojánába, itt több felvonó vár ránk, amelyen a Keresztényhavas SÍ paradicsomában juthatunk fel.
A Salamonkőtől is indul jelzett turistaút a Keresztényhavasra, jelzés sárga csík, túraidő: 3-4 óra, amely felvezet egészen a csúcsig. De szép túrát tehetünk a Vizes-völgybe is, a szikláktól kiindulva, a Rókapad érintésével a Cenkre juthatunk fel. A padoktól a Köszörűpatakot követve 10 perc alatt érhetünk fel a Salamonkő szikla rengetegében, amelyről regék-mondák születtek, és kapcsolatban vannak Salamon magyar királlyal. Azt tartják, hogy Brassó címere is innét ered, de különböző nézetek vannak. Ha hiteles közleményt akarunk kapni, akkor hallgassuk meg Orbán Balázst:
“Brassó czimere és pecsétje.
Brassó czimere most egy koronázott fagyökér, melynek eredetéhez mindenféle regényes történeteket kötnek a szász írók, azonban úgy látszik, hogy ez a fagyökér csak később keletkezék, s Brassó czimere régen egészen más volt. Cornides Brassónak – egy régi okmányon fölfedezett – pecsétén látott czimert igy irja le.
A paizs közepén egy liliom, felső szelemenjében csillag mellé helyezett két kisebb liliom, a paizst két madár tartja, fenn pedig két repülő angyal által fogott korona tetőzik.”
A korona mindenféleképpen szerepel. Olvassuk tovább Orbán Balázs írását:
“A C o r o n a és a K r o n s t a d t név eredetére sok egymástól eltérő nézetek vannak, sokan állitják, hogy a trónvesztve bolyongó Salamon király a Köszörüpatak völgyfejében, most is Salamonköveinek nevezett sziklák barlangjaiban rejtőzködvén, ott magával hozott koronáját egy fa odujában elrejtette, hol késöbb azt a pásztorok megtalálván, ezen koronáról eredne az uj telepnek C o r o n a elnevezése. Mások egy brassói legelső városház épitésekor fagyökerek között földben talált koronától származtatják, hogy valamely korona itt ugyancsak felvetödött, azt abból is következtethetjük, hogy Brassó czimere is egy fagyökérre helyezett koronából van egybealkotva. Benkő József s utána mások is a Czenktetőt koronázott várról származtatják Brassónak Corona és Kronstadt nevét.”
Ha figyelmesen tanulmányozzuk a fejleményeket, akkor hamarosan rájövünk, hogy Brassót sose hívták Korona városnak, azt a szászok találták kim mert nem fogadták el a Brassó magyar elnevezését, a korona Brassónak csak a címerében szerepelt, ami elfogadható. Hajdanában Brassóban szász uralom volt, de erről inkább ne beszéljünk, mert megkapták a büntetésüket.
Orbán Balázs megjegyzése, a Salamon királlyal kapcsolatos legendák-mondák nem lehet tudni, hogy mi a valóság, de ha tényleg járt itt Salamon király, akkor ennél szebb helyet nem találhatott volna. De még van más is. Miután leszállunk az autóbuszról, mindjárt a megállóban egy romos sárga épületre vehetünk észre. Az út felőli oldalán egy halványodó festményt láthatunk, amint Salamon király üldözői elöl menekülve ugrat lovával a szikla csúcsok felett. Ez az épület a Salamonkő kis vendéglője volt, mellette a kis cementezett teraszon a kirándulók sörözhettek, mititét is szolgáltak fel a sör mellé. A képen láthassuk hogyan néz ki Brassónak ez a védett épülete. Úgy tudjuk, hogy amíg államosítva volt az épület karban tartották, miután visszakerült a tulajdonoshoz, a tulajdonos külföldre távozott és nem érdekelte többet az épület. Ennek az emlék épületnek láthatjuk, hogy a napjai megvannak számlálva, hamarosan össze fog omlani, aminek a következtében örökre eltűnik Salamon király legendája. Kár. Ha az ember nem akart Salamon királynak emléket állítani, akkor erről gondoskodott a király szelleme.
Ha a Salamonkő szikla tornyit – szikláit figyelmesen szemléljünk, akkor egy adott pillanatban egy kis fantáziával szemlélődve egyik szikla tornyán megjelenik Salamon király a lovával, aki a lova mellől leskelődik ránk. Valószínű arra gondol, mit akarunk? a koronát vagy a kincsét? Egy természeti csoda, ami megerősíti a Salamon király legendáját.
A sziklák tetejére veszélyes ösvények vezetnek fel. Ha felmászunk legyünk óvatosak, mert már történtek halálos lezuhanások, nem is olyan régen.
A Salamonkő legendás képeit láthatjuk.
A Keresztényhavas magyarul, románul Postovaru a szászok Schuler-nak nevezték.
Brassó havasa. Akár a központból is elindulhatunk, 4-5 óra alatt elérthetjük a fő csúcsot, a Posztóvárt.
Orbán Balázs is bejárta. A 24-es számú füzetben hat oldalon számol be élményeiről és a havas szépségeiről. Egy pásztor vezetésével lóháton indultak el a Salamon-kőtől a Köszörű-patak mentén. A Pojána felé mentek. A Pojána hajdanában, Orbán Balázs szavait idézve:
“A P o j á n a egy gyönyörű havasi láz (fensik), melynek nagy terjedelmű irtványin nyájak legelésznek szerteszét, harmonikus kolompzenéjükkel élénkitvén a lakatlan vidék egyhanguságát. A Pojána tulsó felén a Keresztyénhavasnak roppant bérczóriásai emelkednek aljuktól tetejökig ős fenyves erdők végtelen tömegétől boritva, melynek sötétje a Pojána világos zöld réteivel oly élénk ellentétben tünik fel.” Ma a Pojánában többet nem kolompolnak a juh nyájak és a kecskék. Beépítették. Az első épület a Fekete kecske turistaház volt. Ma is látható. Juhok nincsenek, de vannak medvék. A Pojána környékén estefelé nem ajánlatos sétálgatni. Egy alkalommal a Pojánából gyalog indultunk el a Römer ház felé a Vörös úton. Egy kissé megijedtünk, mert az út tele volt medve nyomokkal és ürülékkel.
Orbán Balázs írja. Tovább menve a gyönyörű Ruja (Muntye-la-Ruja) fennsíkra értek fel, majd a Posztóvár-bérc élére értek. Orbán Balázs: “Ott a bérczélnek keletre hajló tisztásán fakad fel a tömösi szoros felé letörtető P o sz t o v á r – p a t a k a, ennek merész esésű mély völgyén túl emelkedik fel a Keresztyénhavasnak három tetőcsúcsa, a ropant P a n d e l l a, mely csaknem tühegyesen lövell fel, a középen levő R u j a és a merész metszetű P o sz t o v ár.”
A mai térképeken nincs olyan megnevezésű csúcs, hogy Pandella, egy 30-as évekből származó katonai térképen sem szerepel. Valószínű, hogy a Schuler, legújabban a Krisztián nevű csúcsról van szó, rajta egy sziklás csúcs, amelyen egy relé díszeleg. A Hegyes-hegyről mindhárom csúcs jól látszik, az alább közölt fényképen láthassuk.
Orbán Balázs idejében és szerinte a Keresztényhavas fő csúcsa a Posztóvár. A szászok idejében Schuler, a románok idejében Cristianu Mare. Egy mai térképen Vf. Postovaru szerepel.
Ez a három csúcs a Pandella (Schuler), Ruja és a Posztóvár, több irányból is megközelíthető:
A Rozsnyói-szorosból a Lidérc-hasadékon keresztül, piros háromszög, tovább sárga sáv jelzésen…
Rozsnyó-völgyéből, La Sipote-ről a kék kereszt jelzésen az ezer éves határ mentén, ahol találunk két határhalommal…
Predeálről a sárga sáv jelzésen a Székely-tisztáson keresztül…
Alsótömösröl, a kék sáv jelzésen a Kígyó-úton..
Alsótömösröl, a kék kereszt jelzésen a Nagy Lámbán keresztül…
Derestyéből, a sárga háromszög, tovább a sárga kereszt jelzésen a Nagy Krukkon keresztül…
Cenkről, a kék sáv jelzésen…
Keresztényfalváról, piros háromszög jelzésen…
A Salamonkőtől, sárga csik jelzésen…
A Pojánából már tudjuk, innét több út is vezet fel, leg ismertebb a Vörös út.
Két kabinos felvonó várja turistákat, az egyik a Ruja-csúcson keresztül, a másik a Schuler csúcson halad keresztül. Több libegő is van.
A Römer turistaházat a Farkas-völgy kezdetén találjuk meg, kb. 10 perc alatt a Schulertől, a nagy méretű teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Bucsecsra és a királykőre.
A havasról ahány térkép annyiféle. Pl. a magasságok is különböznek. Katonai térképen a Posztóvár csúcs a Cristianu Mare, Schuller. Posztóvár csúcs nem szerepel.
A legszebb útja a kígyó-út, ezt inkább lefelé használják. Felmennek a kabinnal, majd itt mennek le. A másik szép út a Székely-tisztástól érhető el. A Székelytisztást Felsőtömösről is ellehet érni, kiinduló helysége a Don-kanyar. Még számos más úton is ellehet érni a csúcsot.
Ezeket az említett utakat a szászok valósították meg. Szóljunk egy pár szót a szászokról, az SKV ról. Az erdélyi és a brassói turizmust a szászok alapították meg.
1880 nov. 28-án Nagyszebenben megalakult a Siebenbürgischer Karpathen Verei. Magyarra fordítva: Erdélyi Kárpát Egyesület. 1881 ápr. 2-án ennek brassói osztálya.
A magyar Erdélyi Kárpát Egyesület rá 10 évre alakul meg Kolozsváron, brassói osztálya rá két évre 1893 okt. 29-én. A rendszer váltás után a megegyező két név miatt a magyar elnevezés elvesztette jogi bejegyzését, ezért 1927-ben új név alatt újra bejegyezték.
Az SKV vezető tagjai:
– Dr. Julius Paul Römer (1848-1926). Bécsben a Természet Tudományt tanulmányozza. A Honterus Főgimnázium tanára. A brassói SKV osztály elnöke. (1881 – 1911)
– Carl Lehmann (1894-1990). Tölcsváron született. Perfekt beszélt magyarul. Turista utakat épített ki és jelzett. Turista házakat és kunyhókat épített. Térképeket rajzolt. Kiváló havasi fényképész volt.
– Walter Friedrich Gutt (1928-2004). Brassóban született. Vegyészmérnök, a hegyek jó ismerője, alpinista, barlang kutató. A brassói SKV tiszteletbeli elnöke. Hosszú betegség után 75 éves korában hunyt el.
– Johann Mantsch (1953-2005). Nagy természet barát volt, a szebeni Salvamont tagja.
2003-2005 között az SKV elnöke. Egy súlyos autó balesetben hunyt el 2005 júliusában.
– Julius Teutsch, a brassói SKV-ét vezeti 1919-ben. A Brassói Sí Egyesülettel a Pojánában felépítik a Caminul Alpin turistaházat.
– Fritz Gött, 1931 – 1943 között vezeti a brassói SKV.
Az SKV 1881-ben a Nagykirálykőn a Vladuska-forrásánál, 1882-ben a bucsecsi Malaest völgyében már menedékházakat épített.
1883 – 1884 ben építik fel a Keresztényhavason az első turistaházat, Schulerhütte (Kristianu Mare) nevű házat. Többször bővítették. 1913-ban a “Pavilon” nevű házat építik mellé.
1884-ben a Nagykőhavason építenek menedékházat.
1936-ben szeptember elsején a Keresztényhavason felépül az emeletes turista szálló dr. Julius Römer néven.
A Römer házat kivéve mindegyik turistaház leégett.
1937-ben kiépítik a “Sulinár” nevű sí-lesiklót. Itt egy csodát lehet látni, elég jó állapotban még létezik a Léhmann Károly kunyhója.
1945-ben, az SKV 65 évi tevékenysége után betiltották, vagyonát elkobozták.
Az SKV 60 turistaházat épített a Kárpátok mentén.
2005 január, a Römer háza újra az SKV tulajdonába kerül.
2006-ban, újra bejegyzik az SKV brassói osztályát.
A Keresztényhavassal kapcsolatos képek:
Szóljunk egy pár szót a szászokról.
A szászok nemcsak nagy természet barátok voltak, sokat tettek ebben az ügyben.
Ők voltak azok akik megalapították német segítséggel Brassó iparát.
Civilizált, evangélikus nemzet volt, ott ahol Erdélyben megtelepedtek,legyen az város vagy falu a települést kiépítették és gyönyörű vár-templomokkal díszítették. Kényelmes-tágas házakat építettek maguknak. Nem telepedtek be másnak a házában. A háború, a kommunista rendszer tönkretette őket. Háborús bűnősöknek bélyegezték őket, pedig semmi közük nem volt a háborúhoz, hiszen nem is voltak németek, senkinek nem üzentek hadat. Ezer számra hurcolták őket az oroszok Szibériában és különböző munka táborokban. A kommunisták lakásukból kilakoltatták, falura száműzték. Szász barátaink elmondták, hogy a titkos rendőrségek éjjel jöttek és döngették fel, a házból kiutasították, csak egy kis táskával engedték távozni, a lakást lepecsételték. Miután elmentek megkísérelték, a háztetőn bemásztak, hogy valamit mentsenek értékeikből. Azért kellet szenvedjenek, mert Brassónak megalapították az iparát, románnak – magyarnak munkát biztosítottak. Kizsákmányolókként üldözték őket. A még életben maradt szászoknak elegük volt az különböző üldözésnek, menekülni kezdtek Németországba. Elhagyták a kiépített településüket, szép kényelmes házait, templomait, az általuk megalapított Brassó iparát. Kb. 10 százaléka maradt itt. Egy nemzet pusztult el.
Befejezés
Mivel egy természetjáró egyesület keretén jelentettük meg a sorozatos közleményeket, Erzsébet királynőre emlékezünk aki a természetet, állatokat, madarakat és főleg a magyarokat is nagyon szerette.
Erzsébet királynőt a magyarok viszont országszerte szerették, Erdélyben is. Erre az a bizonyíték, hogy országszerte szobrokat állítottak és parkokat neveztek el Róla.
ERZSÉBET, SISSI AUSZTRIA CSÁSZÁRNÉJA – MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE.
ERZSÉBET királynő híres mondása :
“Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj
ki egy közeli erdőben és minden fában, minden
bokorban, minden növényben és állatban érezni
fogod Isten jóságát és mindenhatóságát”
SISSI