Category Archives: Túrák

2018 augusztus 18 – 19

Elöljáróban, I. Szent István magyar királyról emlékezünk meg. 
Született 975, Esztergom.  
Elhunyt 1038 augusztus 15-én. 980 éve. 
 
Az archív fotón egy 1938-ban készült fotót láthatunk a nagykőhavasi hajdani BTE  sízőkről. 
A fotót Siskovits István bocsátotta rendelkezésünkre. 
Siskovits István az elsők között iratkozott be az újraalakult BTE-ben 2006-ban. Tudomásunkra hozta, hogy tagja volt a hajdani Brassói Turista Egyesületnek. Valószínű, hogy már nem volt törvényes tag, mivel az egyesületet 1940-ben betiltották. Ennek ellenére a tagok tovább tevékenykedtek, a turistaszálló is megmaradt. A most már nem törvényes tagok a  sí túrákra rendszeresen minden évben eljártak a Nagykőhavasra sízni. 
Siskovits István nem tudta bizonyítani BTE tagságát, viszont a Cserkész Egyesület tagságát tudta bizonyítani.
Jó baráti viszony alakult ki a Siskovits és a Szotyory család között. A BTE elnöke Szotyory Gy. jó indulatú, segítő embert ismert meg benne, ezért méltatta és TISZTELETBELI tagnak nevezte ki. Viszont 2012-ben egy Giró szintén István,  összeesküvést szervezett a BTE elnöke ellen. Az ételkihordó Giró többször felkereste Siskovits I. és rávette, hogy írja alá az összeesküvést, aláírta. Miután kiderült Giró hamissága, Siskovits  a BTE elnök bocsánatát kérte, az elnök megbocsátott neki, viszont a baráti viszony nem állt vissza. 
Siskovirs István 96 éves korában elhunyt, nyugalma legyen csendes, emléke áldott. 
Az alábbi foton a BTE titkárnőét láthassuk a szeretett Siskovits Istvánnal.        
img20180814_08214487  
    
 
A hétvégén, szombaton vagy vasárnap, az időjárás függvényében a Setét-patak völgyében kirándulunk. A túra változtatás jogát fenntartjuk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
A múltheti túrával kapcsolatban. 
Említettük, hogy a nagy meleg miatt, olyan túrát szervezünk, ami nem okoz nagy fáradságot.
Száldobostól nem messze a Valál-völgyében kirándultunk. Száldobosról Orbán Balázs is megemlékezett : “Száldobos és Füle közt Volálpataka szakad be balpartilag a Kormosba. E völgyben feküdt régen Volál nevü falu, melyet a tatárok feldulván, lakói Száldoboson és Fülén telepedtek le.”
A Száldobostól a nem messze levő Valál-völgyét elég könnyen megtaláltuk. Fenn a völgyben a  bővizű  Buzgó-borvízforrás mellett csinos, borvíz fürdővel is rendelkező erdészháznál telepedtünk le, ahol szobát is lehet bérelni az erdészeti hivatalnál. A Kápolna és a Valál-patak völgyét jártuk be. Ezekben a szurdok-patak völgyekben sorozatos borvíz források törnek a felszínre. Ezekben a patakokban érdekes módra borvíz folyik. A forrásokat könnyen felehet ismerni, mivel a feltörő borvíz rozsda-vörösre festi a feltörés helyét, tovább folyva a víz kitisztul, majd úja egy feltörés következik. Csodálatos látvány, ilyet még nem láttunk. Ezeknek a forrásoknak nevük is van : Sziki – Szálka – Ikró – Baktorai – Tóth-Mozi Források. Továbbá is találtunk borvízforrás sorozatot. A vidék gyönyörű, minden irányban hegy magaslatok, melyeket szekér utak szakítanak meg. Mennek-jönnek a szekerezők, ez itt a taxi. A falu fiataljai fürödni járnak  a borvizes fürdőben az erdészház udvarába.
Valál-völgyében, vaskőbánya is található, de ezt már nem volt időnk megkeresni. Ősszel megint eljövünk erre a gyönyörű vidékre és akkor a vas-bányát is megkeressük.
Fotó galéria:

2018 augusztus 11

Az archív fotón a ma is látható Fekete-vár maradványit láthassuk a Kotlán. 
Az alábbi fényképen a feketehalmi múzeumban a Fekete-vár kiállított makettjét  láthassuk.

 
A hétvégi túra irányát pénteken határozzuk el az időjárás függvényében. 
Ha tovább kitart a nagy meleg, akkor nem szervezünk hegymászást, honismereti túrát fogunk szervezni, esetleg vízpartjára megyünk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
A múltszombati túrával kapcsolatban.
A Tepej-völgyében kirándultunk. Alsórákoson felkerestük Lakatos Sándor erdész barátunkat. Elmondta a Várpatak völgyében hajdanában kis fakitermelő vasút közlekedett. Az Olt felett egy  fahíd ívelt át, ezen keresztül közelítette meg a vasúti állomást. Egy áradás következtében a hidat az Olt elvitte, a vasutat megszüntették és erdőkitermelő utat építettek helyette. A Várpatak völgyében, egy kirándulásunk alkalmával megtaláltuk a vasúti hid kőrakatát, azt hittük, hogy biztosan egy várnak a maradványa, arról sejtelmünk-se volt, hogy itt vasút is létezett. A Fenes-patakot és a Vár-patakot eleinte összetévesztettük.
A Tepej-völgye.  Az Olt partján sártengerben közelítettük meg a Tepej-völgyének bejáratát. A Tepej-patak mentén jól haladtunk az erdőkitermelő úton, a Tolvajos barlang irányában. A Boroszlános szikla felé, egy jó félórán keresztül,   nagy sárban tapodva haladtunk tovább. Hamarosan rátaláltunk a Kis csergőkút vízesésére. Gyönyörű látvány. Érdekes természeti jelenség van itt . Ezt az utat Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta, a nyomdokain jártunk. Orbán Balázst idézzük : “Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően, követve mindig a Tepej patakot, mely a Boroslános gyönyörű idomú hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és a kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli ( Délről jövő) irányát, az utóbbi ellenben nyugati irányból foly le a Homályárka nevű szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül nagy vízbőséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik… Ez oldalban tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda.  (bejárata)
Ezen barlang, mely terjedelem és szépségere nézve azonnal az Almási csudálókő után következik.” 
Többször jártunk a barlangnál. A 400 m. hosszú barlang tulajdonképpen egy víztároló, amelyből kasztforrások törnek a felszínre. A KisCsörgőkút kasztforrása, amely kis vízmennyiségben tör fel,  körülötte több kisebb források vannak, amelyek összefolyva képezik a Kis Csörgőkút patakot, és egyenesen  Észak felé folyik. A Nagy Csörgőkút forrása, jóval messzibbre van és nagy vízbőséggel tör elő, a patak  Kelet felé folyik, majd a Fekete hegynél Észak felé fordul, a Boroszlános szikláknál  a Kis Csörgőkut  vízesésétől  alig egy pár lépésre zúdul alá a Homályárka szakadékban, ahol összefolyik a két patak, a két patak egyesülve,  Tepej-patak néven folyik tovább az Olt felé. 
Az érdekesség az, a Nagy Csörgő-patak alig csepeg, a Kis Csörgő-patak nagy vízbőséggel zúdul alá a találkozó helynél.
Megjegyezzük : a Várpatak is a Tolvajos-barlangból ered. 
A fényképeken láthassuk a barlangot, a két kaszt-forrást  Boroszlános sziklákat, ami most inkább egy sziklavárhoz hasonlít, a közelében levő vízesést és a csepegő patakot.    

2018 augusztus 4

Elöljáróban megemlítjük az évszázad leghosszabb teljes holdfogyatkozását.
2018 július 27-én, péntek este gyönyörködtünk egy ritka természeti jelenségben, az évszázad leghosszabb teljes holdfogyatkozásán, ami 1,5 órát tartott. Érdekes jelenség az, hogy a Hold ilyenkor vöröses-barna árnyalatot ölt. Ilyen  jelenséget, csak egyszer lehet látni 100 évben.  Januárban lesz újabb holdfogyatkozás, de az nem lesz ilyen látványos. 
A jelenséget amatőr módra lefényképeztük, ez a felvétel látható a  közölt fotón. 
 
 
 
A természetjárókat nemcsak az elszaporodott medvék veszélyeztetik, az idei nyárban a szélsőséges nagy esőzések is veszélyesek lehetnek. A Sugó-pataktól haza jövet egy hatalmas felhőszakadás zúdult a nyakunkba. Szombaton a Csörgő-vízeséshez akartunk kirándulni, ami nem messze van Ürmöstöl. Szerencsénkre az esőzések mitt lemondtuk a túrát.  A térségben hatalmas felhőszakadás zúdult le. Ürmösön soha nem látott hatalmas árvíz a központban parkírozó autókat elszállította.
A szombati túrát szintén a vízeséshez akarjuk szervezni. A vízesés, a Boroszlátos szikla közelében zúdul le a Tepő völgyében.    Az előre jelzés nem biztató. Az időjárás függvényében pénteken határozzuk el, hogy hova megyünk, valószínű, hogy egy kisebb túrát fogunk szervezni Brassó közelében.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

2018 júlisu 28

Az archív foton Máthé Gyulát láthassuk, az EKE-OVT elnökét, amint a VIII. Vándortáboron, Forrásligeten az   ünneplő megnyitó  beszédet mondja el 1999. július 28-án. 
Az idei EKE Vándortábort az EKE osztályok, Brassó közelében, Feketehalom térségében szervezik mg. 
A IV. EKE Vándortábort a Malomdombok környékén szervezte meg az EKE- OVT.  
Máthé Gyula, aki különböző érmeket tervezett, a kis EKE-harang  megálmodója, az állómból valóság lett. Elkészült a kis harang.  A harangon a következő felírat olvasható: “Zengő dalom hű szívekhez szóljon.” Ezt a kis harangot a malomdomboki táborban szentelték fel. Azzal az elgondolással, hogy e kis harang hangja, nyissa és zárják a táborokat.   
Ezt a megemlékezést Máthé Gyulával kapcsolatba a IV. EKE Vándortáborra emlékezve tettük közzé.       
 
 
 
Július 28-án, szombaton a múltkori túra ismertetésben már közöltük, hogy  a Csörgő vízeséshez kirándulnánk, persze ha az időjárás ezt lehetővé teszi, mivel állandó jelleggel esik az eső. 
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
 
A múltheti túrával kapcsolatban. Az előre jelzés szerint: szombaton esik, vasárnap szép idő lesz. Ez pont fordítva történt. Mivel számítottunk arra, hogy délután esik, ezért nem mentünk túl messze a Bodza környékén. Nagy ködben indultunk el és zuhogó esőben jöttünk haza, mintha október lenne. A Bodzavám közelében levő Sugó-patak, sorozatos zuhatagos  szorosában a két felső zuhatag-csoportját kerestük meg.  Többször jártunk már itt, mindig elvarázsolt a látvány. Meglepetésünk az volt, hogy az utat kiaszfaltozták a szoros bejáratáig. A bölény park is működik Bodzavámon, 10 lej a belépő.
Orbán Balázs is megcsodálta ezt a tüneményes látvány : “Sugó- vagy Malom pataknak (Urlatore) rejtett mellékvölgyületében, hol a rövid futású csermely zárt, s kivülről alig észrevehető völgyében egy valódi csodás tünemény rejtőzködik, oly tünemény, amelynek alig van párja, s a melyet még is oly kevesen méltatták megtekintésre.”
Kezdik felfedezni ezt a “tüneményt” sok látogatóval találkoztunk, még magyarországiakkal is, hétvégi kiránduló hely lett.
Sugó-patak jobb oldali mésztufa kőzetből felépülő hegyoldalon jött létre ez az érdekes kis források sorozata, a lefolyó viz, az egész hegyoldalt elönti. A források közvetlenül az erdő határán vannak. A feltörő vízek, a felszabaduló gázok hatására habossá válnak, érdekes zenélő csörgedezést lehet hallani. Innét van találóan  a Sugó név.        
Hazafelé Bodolán megnéztük azt a nagy kőhidat, aminek a tartó pillérei alól a  megduzzadt  Tatrang-pataka kimosta a talajt, ezáltal a tartó pillérek megdőltek és leomlottak.
Szerencsére a vonat éppen átment, valószínű a vonat rezgése hatására omlott le a hid.
Sokat fényképeztünk, ezekből válogatunk egy párat. 

2018 július 21 – 28

Az archív fotón a jegenyefákkal szegélyezett, hajdani Derestyében vezető utat láthassuk és kedvelt kis autót a 600-as FIATOT. Ez a felvétel 1977-ben készült. 
A BTE honlapján, Brassó – hajdanában és ma, alcím keretén, megemlékeztünk a Derestye úti jegenye-sorról. Ezeket a sorokat idézzük fel. 
A Derestye úti jegenye sor és a 600-as FIAT. Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy Brassó és Derestye közötti utat jegenye-sor szépítette. Nem azért ültették ide a jegenye-sort, hogy az szépítse. Egy Tompa nevű erdész a derestyei Czell sörgyártól kaspta azt a megbízást, hogy magas fákat, jegenyét ültessenek Derestyétől – Brassóig. Ez azért kellett, hogy a Brassóban szállítandó sörös hordókat ne süsse a Nap. Hasznos is volt és szép is volt, ez is már a múlté. 
Ami a 600-as FIATOT illeti, egy nagyon kedvelt, gazdaságos kis autó volt. A versenytársával   a TRABANTTAL.      
Az alábbi képen a volt derestyei utat láthassuk ma. A jegenyefák eltűntek a FIATTAL együtt. Az utat kiépítették, Derestyét Brassóhoz csatolták. A sörgyárnak is új neve van. A sörös hordókat többet nem süti a Nap, csukot autókkal szállítják. 
 
 
A hétvégén, 21-én szombaton a Bodza vidékére kirándulunk. A túra irányát pénteken határozzuk el az időjárás függvényében. Ha a rosszra fordul az idő, ami az előre jelzés miatt lehetséges, akkor túrát két hétre halasszuk el, augusztus 4-ére,  mivel 28-án, a Csörgő vízeséshez kirándulunk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltkori honismereti túrákkal kapcsolatba.
Sepsibükszád környéke – tusnádi-szoros. A kirándulásnak két célja volt : Vápa-vára és az erőmű a tusnádi-szorosban. Bükszádot Orbán Balázs is bejárta, a következő képen emlékezik meg róla : “Bükszád egy vadregényes hegykebelben a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörű lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. … Különben Bükszád egyike honunk legszebb havasvidékeinek, nem csak azon sok természeti szépségénél fogva, mellyel a teremtő azt oly pazarul felékité, hanem érdekes azon sok régi rom miatt is, mely annak környékén múlt idők emléktöredéke gyanánt fennmaradt.”
A vasút állomástól nem messze találjuk Bükszád virágokkal szegélyezett halas tavait, összesen hetet. Vápa-várához szintén a vasút állomástól lehet eljutni a kék pont turista jelzésen. Az út érinti a tavakat. A halászoktól érdeklődtünk az út iránt. “Menjünk tovább a sínek mellet és kövessük a jelzést, de vigyázzunk, mert arrafelé sok medve van. Medve veszélyes az út, ne induljanak el.”
Elindultunk a sínek melletti ösvényen. Alig mentünk vagy száz métert a tavaktól, egy kék nyíl jobbra térőt mutatott. Követtük a jelzés, egyenesen egy mocsárba vezetett. Ösvény sehol, jelzés sehol. Valószínű, hogy a sok esőzések miatt jött létre a mocsár. Innét már látszót a várhegy, pontosabban a várhegyen levő kőbánya. Azt határoztuk, hogy majd ősszel visszajövünk, és akkor folytassuk az utat. Ősszel biztosan szép látványban lesz részünk. A tavakban és a tavakat szegélyező virágokban gyönyörködtünk. Tisztaság minden felé, a halászok azt mondták, hogy a medvék este felé jelennek meg, akkor nem tanácsos itt járni.
Fotó galéria :
Tusnád-szorosban volt erőmű. 
Határ panzió mellett elhaladva, szintén az Olt folyónál szemléltük a tönkrement erőművet a Kárpitus kőfejtő közelében.  Siralmas látvány. 1989 után az erőművet leállították. Megkezdődött az erőmű  lerombolása. A víztároló vizét leengedték, kár, megmaradhatott volna, hiszen szép környezetben volt a tó. Becslésünk szerint a tó a gátnál, alig volt 5-6 méter mély és kb. fél km. hosszú. A turbinához egy földalatti alagút vezetett. A száraz tó-mederben nem találtuk sehol ezt a alagutat. A gát utáni lejtő nagyon csekély, mi laikusak, nem tudtuk elképzelni azt, hogy hogyan tudott működni ez a erőmű. Az Olt- folyót elvezették, megváltoztatták folyási irányát, de miért ? Az erőmű valószínű, hogy egy hibás terv alapján készült a szociális vívmányok keretén.
Fotó galéria :

2018 július 14

Az archív foton a hajdanában volt zászlótartót láthassuk  Málnásfürdőn. E szép toronyszerű emlékmű tetején egy hosszú rúd volt, ezen volt a zászló. Az emlékművet 1942 július 26-án avatták fel, vagyis 76 éve a két világháború emlékére. Felül a következő felírat volt: 1918 címer 1942. Alatta lévő táblán Istennel kapcsolatos felírat volt látható. A feliratokat megrongálták, olvashatatlanná vált. 1955-ben az emlékmű még megvolt, azután rombolták le. 1996-ban turumadaras millenniumi emlékművet állítottak Málnásfürdő központjában. 
 
A hétvégére, 7-ére,  megint viharos-esős időt jósoltak, ezért a Vápa-várához tervezett túrát elhalasztottuk a következő szombatra 14-ére. Mivel Málnásfürdő is útban esik, ott is időzünk és megkeressük azt a helyet ahol a zászlótartó állt.   
A múlthéten egy közeli kisebb virág túrát szerveztünk a Lempes-hegyre. 
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.          
 
 
A Lempes-hegy.
Amint már említettük, a szombattól  (hetedike) kezdődően megint viharos-esős rósz időjárást jósoltak az időjárás előre jelzésében. Mivel már többször csalódtunk az előre jelzésben, úgy gondoltuk, hogy ez a vihar majd úgy estére fog bekövetkezni. Úgy is lett.
Ezért egy közeli túrát szerveztünk, ahogy már említettük a Lempes-hegyre. Szép derült, napsütéses időben indultunk el. Dél felé kezdtek gyűlni a felhők, először barátságos, majd fekete vihar felhők ijesztgettek. De se villámlás, se dörgés, se eső nem volt. Szárazon haza értünk, az eső késő estére érkezett meg.
Egy évben többször is elszoktunk menni a Lempesre.  Mindig más virágokon  gyönyörködhettünk. A virágokat különböző színű lepkék látogatták.   Így volt most is, de sose figyeltünk fel a Szentpéterből  kiinduló szilvás útra. (Az úgynevezett vad-szilva, cseresznye szilva, vagy a nálunk használt elnevezés: maráncsen ).  Az út mindkét oldalán a fák roskadoztak a vadszilva terméstől, volt ott, sárga, piros, sárgás-piros és persze a lehullott szilvákat tapostuk.  Az a hír járja, hogy jó minőségű pálinkát lehet főzni belőle.
Sok virág, lepke és táj fényképet készítettünk, ezekből töltünk fel egy párat. 
Fotó galéria:

2018 július 11

Az archív foton a Cenk-hegy csúcsa alatti  Bethlen-barlang vendéglőt láthatjuk, amely a kilátóterasz végében épült 1873 ban.  (Az alsó kilátó)  1891-ben nevezték el Bethlen-barlang vendéglőnek.  A hűvös barlangban tárolták az élelmiszert, italokat és főleg a sört.  E kis vendéglő nagyon népszerű volt, a padlásán szállás lehetőség is volt. A kommunista rendszerben Cabana Tampa névre keresztelték át. 
1977-ben égett le, valószínű, hogy gyújtogatás áldozata lett. 
A láthatóvá vált barlangot, 2001-ben rácsal lezárták és egy márványkeresztet állítottak fel a barlangban. 
 
Az esőzések miatt és a megduzzadt folyók miatt és a veszélyesé vált utak tudatában nem szerveztünk túrákat. Vasárnapra derült fel egy kissé az idő, ki is használtuk és a Cenk-hegyre kirándultunk.
A hétvégén ha az idő is megfelelő  lesz a Vápa-várához kirándulunk és a tusnádi vízgyűjtő gátat is megkeressük.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
 
 
A Cenk-hegy.
Ahogy már említettük jó időben volt részünk. Az egész héten tartó esőzésnek már kevés nyoma volt. A megszokott virágok is nagyon megritkultak, viszont elég sok turistával találkoztunk. Sok medve támadás volt már a Cenken, főleg az egyedül  túrázok vannak kitéve medve támadásnak, mégis sok futókkal találkoztunk. Nem rég találtak holtan egy fiatalt, akit a medve tépett szét.
Mivel virágok nem nagyon voltak, ezért a   Cenk szikláit kerestük meg és a Bolgárszeg felé nyíló kilátót. Azt a déli hegyoldalt is bejártuk ahol hajdanában a Brassóvia vára állott. 
Az alábbiakban egy pár fényképet közlünk, főleg a sziklákról. 
 
 
Még egyszer visszaemlékezünk a Szent-Anna tavára, azért mert kezünkbe került                REIFF ISTVÁN az Áprily Lajos Főgimnázium volt magyar szakos tanára, a Búzavirág megalapítója, amit leánya Zsuzsa folytat. 
                            SZENT ANNA TAVÁNÁL OLY JÓ… című kis könyve. 
E negyven oldalas kis könyvben tallózunk.
 
A BRASSÓI TURISTÁK 30 ÉVES TÁBOROZÁSINAK VIDÁM – DALOS MESÉJE
 
Úgy, ahogy én emlékezem rá. A visszaemlékezéseket elkezdtem 1995 április elsején. 
 
Szent Anna tavánál oly jó…
csendesen hullámzik az Anna-tó,
fenyvessel borítva a hegyek,
nyáron csak oda megyek, juhé ! 
 
Ez a csacska kis dal, mely valamikor az ötvenes évek elején született a Tónál, egy csúnya esős délutánon, majdnem harminc esztendeig a tavi emberek himnusza lett, érkezésünkkor, búcsúzásunkkor, a tábortűznél, állandóan énekeltük… és idővel énekelték mások is.
A sok érdekes alcím közül nehéz választani, hogy melyiket jelentessük meg.
II. 1967-ES TAVI KRÓNIKA
Néhány éve már kedves csatakiáltásunk, egyben az egymást-hívó üvöltésünk:
Hej lap – lap – lap ! Ezt aztán átvette mindenki, aki rendszeresen járt a tóhoz. Nálunk az egyik krónika refrénje lett :
Refrén, melyet az ének elején, de minden strófa után mindenki énekelt :
Hej lap, hej lap, jó meleg a sátor sátorlak,
hej lap, hej lap, hop-hop-hop hej lap-lap-lap !
 
Újra itt vagyunk a tónál, ez már csuda jó,
milyen jó, hogy nem száradt ki a Szent Anna tó,
jó meleg az Anna vize, nedves is kicsit,
minden évben visszajön, ki belőle iszik…
(refrén) Hej lap, hej lap…
Tovább 18 szakasz következik.
13. Óh…Anna, Anna…
óóóóóh! Annával a kávéházban ismerkedtem meg,
ott, ahol a tenger háborog, semmit se fele-e-e-e-e-dek,
Egy cápa jött felém sikoltva, s megfogtaja kezemet,
a cápa persze Anna volt, azóta szerete- e-e-em…Óh
A versszakok tovább folytatódnak
Medvék a tónál…
Bizony voltak medvék a tó körül, de soha nem hallottam, hogy bárkit is megtámadtak volna. Az erdész szerint nem is kellett félni tőlük, mert nem voltak még “vérmedvék” , békés növényevők valának, na meg gyakorta ürítették a ritka szemétkosarakat vagy lakmároztak szemétgödreinkben.
1973 nyarán kerültünk legközelebb hozzájuk, ezt elmesélem, mert sokan hitetlenkedve hallgatták, pedig minden szó igaz.
Már kihirdették, hogy nem szabad a tó mellett táborozni. Májai Bandi mégis lemerészkedett a tóhoz s a kápolna mögötti réten, a hatalmas fenyők alatt a kiserdő szélén felverte sátorát. Két nap múlva mi is megérkeztünk a Trabival, s letelepedtünk melléjük. Bandi figyelmeztetett : nagyon közel vagyunk az erdőhöz, ott járnak le a medvék inni. Én rá se hederítettem a figyelmeztetésre s felvertem két sátrunkat : Pirike lakott a kicsi Zsuzsikával, a másikban én aludtam Anikóval. Remekül berendezkedtem, jó mély kamrát ástam, befedtem ágakkal s még bejáratott is csináltam. A kamra az “ebédlőnk” meg a sátrak között ott állt a Trabi.
Az első éjjel arra ébredek, hogy Pirike kiabál : “Pistaaa… itt van a medve…” “Dehogy van medve, csak… próbálom megnyugtatni. De ő csak tovább kiabál, mire én álmosan kimászom a sátorból, elindulok a kamra felé, hát Uramfia ! Ott ül a mackó a kamra közepén s vígan táplálkozik. Holdvilágos éjjel volt, tisztán láttam elégedett pofáját, amint Pirike finom paprikását eszi.  “Biz, a medve itt van… vígan vacsorázik” – nyugtattam meg Pirikét, de ő csak kiabált : “kergesd el…!  De mit csináljak ? A család azt várja, hogy bírkozzam meg vele amúgy hősi családapa gesztussal. S egyszerre eszembe jut a délután… ugyanis beszélgettem a kürtöskalács-sütő székelyekkel, akik elmesélték, hogy náluk is járt a medve. ..”és mit csináltak” – kérdem. “Semmit. – felelték – jött ez a kicsi kutya s el kezdett ugatni. Erre elment a medve.”
Ez jutott az eszemben, erre én is elkezdtem csaholni, ugatni, ahogy csak a torkomon kifért. erre a mackó megtörülte száját s köszönés nélkül elcammogott !
Ebből a könyvből tudtuk meg, hogy a tűzvész nem a harmincas években volt, hanem :
1946-ban (?) egy hatalmas erdőtűz pusztított, leéget a menedékház és a bükkszádi oldal gyönyörű erdeje.

2018 június 30

Az archív foton a Szent Anna tónál volt imolát vagy kápolnát láthatjuk. A felvétel 1955 ben készült. A kápolna akkor nem volt romos állapotba, csak a tetőzete volt megrongálva ami a turisták műve volt. Leszaggatták a tetőről a fazsindelyt és tűzgyújtásra használták fel. A harangja is megvolt, a lelógó kötelet megrángatva lehet harangozni. Mi is harangoztunk.  Ezt a műemlék kápolnát lerombolták és a ma látható kápolnát építették a helyére.      
 Kb. az 1930-as években tűzvész pusztított itt, az erdőség északi része leégett. A tűzvész nem tett kárt a kápolnában,  mind ahogy már említettük ezt a műemlék kápolnát emberi kezek pusztították el. Kár volt. 
 
 
 
 Valószínű, hogy a hétvégén a  Torjai-büdös-hegységben  fogunk kirándulni. A kénes barlangokat, Gyilkos-barlangot és a Buffogó-lápot keressük meg. A kirándulás útirányát véglegesen pénteken határozzuk el az időjárás függvényében. A túra változtatás sem kizárt. A Vápa-vár meglátogatása jöhet számításban.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.   
 
A múltheti túrákkal kapcsolatban:
– Sepsibükszád a túsnádi-szoros, az Olt mentén Alsó-Solyomkő-vár, halas-tavak.
-Szent Anna-tó, kápolna.
-Bálványos – Torja.   
 
Sepsibükszád – tusnádi-szoros.
Sepsibükszádon a Kárpitus panzióinál lementünk az Olt partjára és az állomást érintve a halas tavakig kirándultunk. Utunk folyamán megkerestük azt a helyet ahol hajdanában a    Likas-kő volt. A likas-kő sziklája már rég a folyóban omlott. Szép kilátás nyílik innét  az Alsó-Sólyomkő várára. A szikla tetején jól kivehető a falrakat. A vonatból többször figyeltük a halas tavakat azért kerestük meg. Szép, csendes környezet, itt nincs ivászat meg énekelés, csak halászok vannak.
Fotó galéria:
 
A Szent Anna tó és a kápolna.
A tónál 1955 május 1-én voltunk először biciklikkel és a kápolna közelében  sátoroztunk. A tó körül hófoltok voltak még. Reggel arra lettünk figyelmesek, hogy a hófoltok medve nyomokkal lettek teli. Azóta számtalanszor voltunk a tónál, de Orbán Balázs mégiscsak előttünk járt ott.
Orbán Balázs írásából idézünk:
“Egyszerre váratlanul egy tisztásra érve, előttünk állott a havasoknak ragyogó szeme és mi elragadtatva, odabűvölve kiáltok : Oh milyen szép ! mily dicső ! – ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésű, szebb környezetű bizonnyal kevés.
Áll itt is ez őseink által kegyelet tó partjain egy Sz.-Annának szentelt imola, hol nem régen még igen zajos és népes búcsút tartottak.”
A búcsúkat betiltották, az imola romos állapotba került. 1860-ban a Kászoni Mondó ember azt saját kezűleg igazította ki, a búcsú járatokat is felújította.
Orbán Balázs : ” Az imola egyszerű, minden építészeti becs nélkül, s mellette egyszerű fakereszt áll, melyen szénnel írt egyszerű felírat van :
“”Krisztus szenvedéseiről illik megemlékezni,””  
És :           
“”Dicsőség mennyben Istennek, béke, szeretet földön az embereknek.””
A Szent Anna-tóról két legenda is létezik, amit Orbán Balázs részletesen közöl.
A tó környékén sétálgató Sanyi nevű medvét befogták és elszállították. A tóhoz  17 óra után nem szabad lemenni. A térségben levő helységek az elszaporodott medvék mitt, nagy veszélyt jelentenek a turizmusra. Sok medvetámadásról lehet hallani.
Fotó galéria:
 
Bálványos – Torja.
Bálványoson nem volt már sok időnk nézelődni. A volt szanatóriumnál egy hirdető panelon, egy boldog-asszony papucsa virág képen felhívta a figyelmet arra, hogy térségben ez a védett virág is nagyon ritkán, de létezik. Máskülönben a helységet szépen kiépítették, a panzió körül különböző ritka virágok díszítik a kis parkokat. Az útról Bálványos várát is megpillantottuk.
Torja.   Itt áll a világ legmagasabb kopjafája, 15 m.      ÁRPÁD FEJEDELEM szobra     és a         II. SZÉKELY HATÁRŐR HUSZÁREZRED lovasszobra.  
Fotó galéria:

2018 június 23

  img20180619_17034421
Az archív foton egy határhalmot-határkövet láthatunk, amely 1745 m. magasságban állt a Csukás-hegységben a Tigáj-nyergen a csúcs alatt. A felvétel 1956-ban készült, ez a határkő is arobbantás áldozata lett. A felvételen látható szomorú, 20 év alatti  fiatalok vajon mire gondolnak?   Akkor nem tudhatták, hogy ez a történelmi emlék a felrobbantás áldozata lesz. Fizikailag ezt a határkövet elpusztították, de ezen a képeslapon  az emléke örökké megmarad. Úgy legyen. 
 
 
A hétvégi túrát, szombaton 23-án, vagy vasárnap 24-én szervezzük meg. A Szent-Anna tó jönne számításban, reméljük, hogy az időjárás ki fog tartani. A túra kiinduló helysége Sepsibükszád, ahol a közelben lévő Likaskővet,  esetleg még  megkeressük a Fenyős-patak völgyében lévő Aranyliknak nevezett kőfülkét, amelyből a Fenyősarki-forrás tör fel. Az Alsó-Sólyomkő is figyelemre méltó.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
A múltkori túrákkal kapcsolatban.
Mivel állandóan esős volt az időjárás, egy közeli kisebb túrát szerveztünk.
Csókás-Veczer természetvédelmi területet kerestük meg. A kiinduló helység: Erősd. 
Erősd a védett terület központjában van. Nyugat felé a Csókás, kelet felé a Veczer található. Észak felé a Tyikszk-magaslat.
Árapataktól Erősdik aszfaltos út, egy pár km. Erősdtől a Veczert érintve, Vámoshidig szekérút, jó nagy sáros gödrökkel van teli. Minket a Csókás érdekelt ahol a millió éves csigákat figyeltük meg a lősz-falban. A Csókás csúcsán hajdanában vár állott, a vár sáncai még láthatók. A várat Erősd lakossága rombolta le a vár köveit építésre használta fel.   Négy éve az ittjártunkkor megfigyeltük a fészkelő a gyurgyalagok, most egyet-se láttunk.   A Veczer-tetőn figyelemre érdemes a most tömegesen  ellepő árvalányhaj, márciusban  a hérics virágzik.
A Csókás:
 
 
A Veczer: 

2018 június 16

Az archív foton a Fejedelemasszony iker szikláját láthatjuk a Raró-hegységben. 
Innét már nincs messze a Tizenkét Apostol sziklái a Kelemen-havasokban. 
  
 
Az állandó esőzések miatt, nem szerveztünk semmiféle túrát. Június 16-án, szombaton a túra irányát pénteken határozzuk el az időjárás figyelembe vételével. 
Többször voltunk a Retyezáon.  Sok szép virág fotót készítettünk, többek között turbán liliomot is.
Ezekből a Retyezáton készült virág fotókból közlünk egy pár felvételt, főleg turbán liliomokról készült fotókat.