Az 1896 október 18-án, 119 éve a Cenk tetőn felavatott
Árpád- szoborra emlékezünk,
amelyet az említett év augusztusában állítottak fel.
E felrobbantott, elpusztított milleniumi emlékműre, amely a köztudatban Árpád-szobor néven ismeretes, a brassói magyarság szívébe zárta és szeretettel emlékezik rá. A valóságban elpusztították e remek művet, de a magyar lelkekben örökké élni fog. A Cenkre kiránduló magyarság feltétlenül felkeresi azt a helyet ahol a szobor állt, és elhangzik: Itt állt az ÁRPÁD-SZOBOR ! A szobor iránti szeretett örök.
Az 1893-ban alakult brassói Erdélyi Kárpát Egyesület is nagy tiszteletben tartotta a brassói magyarságnak ezt a remek művét. Ezt tükrözi az „ERDÉLY” 1907. 9 – 10. számában megjelent közlemény.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Árpád-ünnepe.
Brassóban. Az Erdélyi Kárpát Egyesület brassói osztályának egyetlen hívó szavára talpra állott Brassó város egész magyarsága.
Egymásután vonultak fel lengő lobogókkal a magyarság minden rétegének képviseletei. A vármegye főispánját, gróf Mikes Zsigmondot, aki egyúttal a kormányt is képviselte, az összes állami hivatalok fejei és küldöttei, továbbá szász megyei és városi előkelő urak követték, köztük Hiemesch Ferenc polgármester, ki nemcsak maga vett részt az ünnepen, de a városi zenekart is készséggel bocsátotta a rendezőség rendelkezésére s a milléniumi emlék környékét is ünnepi díszben öltöztette.
Gyönyörű kép volt az, mikor a tanácsház terén összegyűlt több ezernyi magyar. A szászok és románok élénk érdeklődése mellett d. u. 2 órakor zeneszóval a legnagyobb rendben és fegyelmezettséggel megindult. A Cenk-tetőre való fölvonulás az iskolák és testületek részvételével másfél óráig tartott.
Fenn az emlék körül s alatta a hegy nyergén s sziklákon ünneplő sokaság tarkállott, káprázatos képet nyújtva, mintha egy új hódító sereg foglalná el az erdő koszorúzta bérceket. A rövid megnyitó beszéd után, melyet Halász Gyula főreál iskolai tanár az EKE Brassó megyei osztályának elnöke mondott, a Brassói Magyar Dalárda által énekelt Himnuszt az ezernyi sokaság levett kalappal zengte tovább s a gyönyörű imádságot a havasok bércei visszhangozták. A hazafias hév fokozódott mikor dr. Zakariás János országos képviselő, az EKE központ alelnöke, a brassói magyarságnak és székely népnek ez a lelkes, odaadó vezető férfia mondotta el megragadóan a szép, tartalmas ünnepi beszédét, mely a honfoglalás fönséges eseményét a mai nehéz elhatározó, de győzelemmel biztató küzdelemmel kapcsolta össze. Mindenkit felülmúlt azonban hatásban Fái Flórának, a kassai színtársulat művésznőjének szavalata. Lehetetlen leírni azt az erőt, hevületet, mámort, át szelleműséget, mellyel az „Árpádi síri álmát”, ezt a tüzes, lobogó rabszódiát fönn a magasságban, mindenkit megihletve és megbűvölve, elszavalta s amellyel tömegeket tudta csatába vinni a szabadságért, a hazáért. … A főispánnak a nemzeti kormány nevében letett koszorúja s a kívánsága, hogy Brassó városa fölött Árpád szelleme uralkodjék, nem maradt hatás nélkül….
A brassói magyarság csakugyan nem ünnepelt még olyan szépen, egyetértésen, harmonikusan, mint azon az ünnepen, melyet az EKE brassói osztályának lehet érdemül betudni.
Az 1991-ben újra alakult brassói EKE, az évek folyamán többször szervezett kirándulást a Cenkre és mindig megemlékeztek azon a helyen ahol Árpád emlékműve állt.
Az 1991-ben, újraalakult brassói EKE -nek érdemei is voltak az Árpád emlékművel kapcsolatban. Tudott dolog, hogy a felrobbantott szobor maradványai a Brassói Történelmi Múzeumban került, amiről mindenki megfeledkezett.
Az 1907-ben tartott Árpád-szobor ünnepélyen, a főispánnak a koszorúzás után az volt a kívánsága, „Hogy Brassó városa fölött Árpád szelleme uralkodjék”
Ez valamennyire beteljesedett. Az 1913-ban felrobbantott Árpád-szobor majdnem 100 évre kiszabadult fogságból egy véletlen, EKE kirándulás során.
Az 1991-ben, újraalakult brassói EKE túra füzetéből a következő túrát közöljük:
1999 december 4. Toanches-túra. A túra útvonala: Zernest – Macska-szoros – Toanches-csús (1536 m.) – Peştera – Măgura – Botorog-csorgó – Zernest.
Túravezetők: Szotyory György és Bara József.
Résztvevők: Gordon Veronika, Márkos Mária, Farkas József, Nádudvari Mária és Örs, Soós Gábor és Ibolya, Fülöp Margit, Szentner József, Grépály Mária, Fűzi Aliz, Mihály Melinda, Chiriac Simona, Firestreiu Anfita és Szász Szörény. Összesen 17 személy.
Hazafelé jövet, Gordon Veronica (tagja az EKE-nek) hunyadról származó, magyarul is jól beszélő román hölgy Szotyory Györgynek elmondta, hogy a brassói múzeum raktárában restaurátor és ott van egy szobornak a feje. Úgy van leltárban véve, hogy a cenki szobor fejrésze. Meghívott a raktárban, ha érdekel minket és nézzük meg. Az EKE elnöke Szotyory György elfogadta a meghívást és jelentkezett Gordon Veronikánál .
Nagyon kedvesen fogadott és 5 perc alatt elénkbe tette az Árpád-szobor fejrészét. Szotyory György ott a széken két fotót készített a fejről, ami a Brassói Lapokban is megjelent. A múzeum igazgatója elmondta, hogy van lehetőség arra, hogy a fejrészt kiadják és egy megfelelő, biztonságos helyen tegyék láthatóvá. A fejrész kiváltását a raktárból Szente László építész intézte el. A szobor fejet a brassói Evangélikus Egyházban állították ki. Ezek szerint az Árpád-szobor kiszabadult fogságából, fönix madár módjára feltámadt és újra diadalmaskodik Brassóban. Egy szobornál nem a testrész vagy az állvány amin áll a lényeg, hanem a fej és ez megvan. Az, hogy a Cenk tetőn, vagy egy templomban van kiállítva nem lénye az a lényeg, hogy láthassuk.
Beteljesedett az, hogy „Brassó városa fölött Árpád szelleme uralkodjék”
Az, hogy a szobor kiszabadult fogságából az EKE érdeme,
ami Gordon Veronikának köszönhető.
2002-ben, a következő közlemény jelent meg a Brassói Lapokban:
Kiszabadult az „Árpád-szobor” megmaradt darabja. A második bekezdésben olvashassuk: „Az egykori Cenk-tetői millenniumi emlékmű épen maradt darabjára Orosz József, nyugalmazott vegyészmérnök, közgazdász, az Erdélyi Kárpát Egyesület alelnöke bukkant a múzeum raktárában”. ! ??
Húsz év múlva.
A Cenk-tetőn felállítót “Árpád-szobor” fej-részének a kiszabadítására emlékezünk, 1999 december 4. Amint már említettük Gordon Veronika jóvoltából jött létre. A fejrész kiszabadítása 2002-ben történt meg, Szente László építész közreműködésével és fogadalmat tett, hogy fejrészt egy talpazatra helyezi és teszi láthatóvá. Egyelőre az Evangélikus Egyház fogadta be és a templom udvarán lévő irodai épületben állították ki egy üveges vitrinben. Ugyancsak a templom udvarán felépített, látványos emlékhelyen, egy talapzatra állították át véglegesen és avatták fel 2017 október 15-én.
