All posts by kalman

2019 január 12

Az 1930-as években, két bejegyzett magyar turista egyesület működött Brassóban. 
A Brassói Turista Egyesület, B.T.E. és a Victoria Sport Club “ENCIÁN”. 
Az “ENCIÁN” 1931 január 7-én alakult meg. Alapítója Tomcsányi Béla.
Január 12-én, szombaton   az időjárás függvényében az Enciánra emlékezve a túra irányát pénteken határozzuk el. Valószínű, hogy a Felső Pojánában fogunk kirándulni, mivel az ENCIÁN ott ugrósáncot épített. Az ugrósánc a 60-as években még megvolt.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
 
A tavalyi túrákkal kapcsolatban: Kőba-völgy, Ó-esztendő búcsúztató, a karácsonyi túra keretén a Salamonkőnél, majd 2019-ben,  Újév köszöntő. 
Kőba-völgyében. Azt állítják, hogy a Nagykőhavas egyik legszebb zónája a Kiskőhavas vidékén. A Kőba zónáját a Kőba két patakja, a bal ág és a jobb ág határozza meg.
Malomdombokon, a Kőba patak mellett indultunk el. A tisztás  után az elágazásnál a bal ágon folytattuk az utunkat és a Pozsár-szikláig mentünk. A szikla tetejére az elágazástól lehet feljutni. Szép téli időben volt részünk. Az út folyamán a kis patak jeges képződményein gyönyörködtünk, amit a fotó galériában láthatunk.
A fotó galériában főleg az eljegesedett kis vízeséseket és a pezsgő, buborékoló patakot  láthatjuk.    
 
 
Dr. Takáts József 1940-ben, a BRASSÓI TURISTA című folyóiratban a következő képen méltassa ezt a völgyet : “A Nagykőhavast járó turistáink  (kb. 750 tag) népes seregéből sokan hallották már emlegetni a “Köbát”-t, Köbanyakát, Köbapatakát, de elég kevesen vannak, akik be is járták a Nagykőhavasnak ezt a legnehezebben járható, de legszebb és legérdekesebb részét.” Továbbá írja : “A Köba völgyébe leérve (a Nagytisztás felől) uttunk két felé ágazik. Az egyik a Köba félelmetesen égnek meredő sziklafala tövében halad, – járhatatlan sűrű erdőben – mint siut a Bolnok felé ; a másik mint rendes nagykőhavasi turista ut, állandóan a Köba völgyében vezet le a Malomdombokig. Ez az ut szépség és turista érdekesség tekintetében, páratlan. A köba patak egyes helyeken eltünik a föld alá, majd kedves csörgéssel ujra felszinre tör ; közben az ut két oldalán szeszélyes alaku sziklatömbök, barlangok tarkitják a panorámát, ugy hogy a turista állandóan változó természeti szépségekben gyönyörködhetik”.
Székely Géza az 1936-ban megjelent A NAGYKŐHAVAS LEIRÁSA című könyvében említi, hogy a Jégbarlangtól lefelé menet a Kőba-völgyében lehet lejutni. De a könyvben van még egy figyelemre érdemes cím :  ” Mit irtak a régiek a Nagykőhavasról,” ebből a leírásból idézünk:
” Az EMKE Uti-kalauz (Erdélyi Magyar Kárpát Egyesület) Magyarország Erdély részében cimü munkájában (1891-ben) Rombauer Emil és Táglás István igy irnak: …. A derestye-hétfalusi vasuti állomástól dél felé alig negyedórai távolságban csinos erdészház és a régi rézmalom közelében a Györgyinás patak törtet a Tömös vizéhez. E patak mellett levő magaslaton árnyékos ösvény vezet az 1574 m magas Kiskőhavas felé. Utközben egy szép sziklaszoros : a Medvekapu érdemel megtekintést…”
Egy kis elemzés : Györgyinás patak, ez nem lehet más mint a  Kőba- patak. Ezek szerint majdnem 130 évvel ezelőtt a völgyet Györgyinás völgynek hívták ?
“Méhely Lajos a  Brassóvármegyei  Turista  Kalauzban, mely 1895-ben jelent meg, két és fél oldalt szentel a Nagykőhavasnak, ezenkívül oldalas képeken mutatja be a hágó kezdetét és a sziklakaput.’      
Egy pár évvel ezelőtt jártunk a Kőba patak melletti  dzsungel szerű őserdőben, ahonnét csak a majmok hiányoztak, viszont érdekes szikla alakzatokat figyelünk meg. A Medve-kőkapu fent rejtőzködik a magaslaton.
Ha felmászunk a Kőba-élére, a magaslatra  szép kilátásba lesz részünk. 
 
 
Ó-esztendő búcsúztató, Új-Év köszöntő a Salamonkőnél, ahol már igazi tél uralkodott. Kellemes télies időben volt részünk, mindkét alkalommal.    A környező behavazott sziklák, szikla csúcsok és a kis patak jég csipkézetei  szép látványt mutattak. Szállingózó  hóban, pezsgő koccintással vettünk búcsút az Ó-esztendőtől és köszöntöttük az Új-Esztendőt.
Fotó galéria: 

Sipos Lajos

Brassói Lapok 2018  49. számában a következő közleményt  találjuk :
“Könyvbemutató az egykor volt brassóiakról
Az evangélikus-lutheránus egyház tanácstermében bemutatják Sipos Lajos Gyökereink című könyvét. A kötet a kolozsvári Házsongárdról megjelent monográfia mellett, az egyetlen olyan erdélyi kiadvány, amely valamely város sírkertjeiben nyugvó jeles személyiségéről nyújt képet. Megismerve, hogy melyik brassói temetőben nyugszanak a magyar, szász és román kultúra nagyjai, betekintést nyújthatunk a város gazdag történelmében”.          
Sipos  Lajos nyugdíjas, az Áprily Lajos Főgimnázium  magyar-román szakos tanár volt.   Méltatása. 
2001. beiratkozik az  EKE-ben, majd 2006-tól  a  Brassói Turista Egyesület tagja. Az egyesületben kultúr-szerepet tölt be. Tisztesség megadó, barátságos túra társunk, természet kedvelő  és állatbarát.   Számtalan túrán vett részt, de éveken keresztül járta a brassói temetőket, hogy adatokat gyűjtsön a megálmodott könyvének a megírásához. Évekig dolgozott kitartóan rajta, aminek a végén meg is lett a gyümölcse. A figyelme nemcsak a temetőkre hárult, részletesen tanulmányozza Brassó történelmét is. Még Szulejmán sem hiányzik a történelem írásaiból, olvassuk a könyvében. De nemcsak az elhunyt brassóiak nagyjait kutatta, verseket és különböző történelmi leírással is foglalkozott, Barcaság, Kovászna és Székelyföld a fő témája. Különböző kulturális rendezvényeknek a szervezője, mint például : az Apáthy Géza estély. A BTE honismereti túrái keretén a váraknál, mint például a Sepsibükszád Sólyomkő várával tartott szép történelmi előadást. Elmondta magyarul, és mivel románok is voltak jelen elmondta románul is. A románok viszont megjegyezték,  hogy úgy tudják, hogy a vár Dák eredetű. Kastélyoknál, a magyar és szász templomoknál a tömősi 1849, emlékműnél tartott példaképes beszédeket.
Ismerd meg Brassót címmel több hetes ismertető találkozót szervezett megkezdve a bertalani Szentner József sírjától, végigvonulva az egész városon, a nevezetes helyeken ismertető előadást tartva. Továbbá fel a Cenk tetejéig, az Árpád szobor történelmét és a látható városrészek nevezetes helyeit ismertette. Dr. Szikszay Jenő volt magyar szakos tanáráról sem felejtkezett  meg. Az Áprily Lajos Főgimnázium főbejáratánál az ő kezdeményezésére,
(amit az iskola vezetősége éveken keresztül  ellenzett)  Szikszay emlékére, emléktáblát avatott és szenteltetett fel. Az  iskola tanárai ellenezte a tábla avatást, ezért  egyetlen-egy tanár sem jelent meg az avatási ünnepélyen,  kivéve az iskola gondnokát, Pásztori Gézát. A BTE pár tagjai ott volt. Az EKE egyesületből egyetlen személy értékelte a tábla avatást, Nádudvary György. Brassói Lapok szerkesztősége sem méltatta Sipos Lajosnak ezt a magyar tanárokat szerető igazi hazafias munkáját.  
Méltatásokat is írt.  Szentner Józsefet  és az egyesület alapító elnökét méltatta.    
De térjünk vissza a könyvhöz. A könyv a Brassó Lapok keretén jelent meg. A lapban azt írja : “Sipos Lajos Gyökereink”, de a könyv eredeti címe : Sipos Lajos Brassói gyökereink. 
Továbbá, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Állítólag kevés példányban jelent meg. A bemutatón nagy sikere volt, a könyveket mind elkapkodták, voltak akik két-három példányt is vettek.
A fotó galériában Sipos Lajossal kapcsolatos képeket láthatunk:

2018 december 15, 27, 2019 január 2

Elöljáróban Erzsébet “Sisi” magyar királynéra, Ausztria császárné születésének 181-edik évfordulójára emlékezünk, 1837 december 24. 
Nemcsak Magyarországon, hanem Erdély szerte is számtalan megemlékezéssel találkozhatunk. Azok az “Erzsébet” parkok, különböző fa ültetvények,  mind az ő nevéhez fűződnek, de szobrokkal is találkozhatunk.      
2018 December.
15-én, szombaton a Kőba-völgyében a Pozsár-bérc környékére kirándulunk.
27-én, karácsonyi túránk keretén búcsúzunk az Ó-esztendőtől a Salamonkőnél. 
2019 január 
2-án, szerdán,  pezsgő koccintással az  Újévet köszöntjük a Salamonkőnél.  Ez már hagyományunk.
További részletek és bejelentkezés az  ismert telefonszámon. Várjuk tagjainkat. 
A múltkori Mikulás II. túrával kapcsolatban.
Mivel egy hétfői napon szerveztük a túrát, kevesen vettek részt, még a megszokott túratársaink-se jöttek el. A Mikulás viszont jött, annak ellenére,hogy nem volt hó.  Viszont egy nagyon barátságos, nagy termetű faj kutya csatlakozott a túránkhoz. A borús, szép időben, egy csepp hó sem volt, mindezek ellenére szép kilátás volt a Nagykőhavas sziklái felé, a havas Bolnok is szép látványt nyújtott.
Azért szerveztük a Mikulás túrát hétfőn, mert a Csiporkára kirándultunk, a szándékunk az volt, hogy valamelyik kunyhóban telepedjünk le és senkit se zavarjunk, igaz nálunk nem szokás a hangoskodás. A turista regula szerint, a “kirándulásokon ne a turisták énekeljenek, hanem a madarak éneklését hallgassák.”    Senki emberfiával az út folyamán nem találkoztunk. A Mikulás flekkent a meglévő tűzhelyen megsütöttük, a vendég kutyánk is jó ízűen rágcsálta a csontokat.
Fotó galériában a Nagykőhavas szikláit – hegyeit láthatjuk:

2018 december 10

Az archív fotók keretén két turistaházat mutatunk be a Fogarasi-havasokban. Ez a két ház ma is létezik, megúszták a tűzvészt. Az egyik a Podrágú, felső kép, a másik a Negoj, alsó kép.   
 
Mivel a decemberi hónap hideg, de szép napos idővel köszöntött be, hétfőn Mikulás I. túrát szerveztünk. A második, Mikulás II. túrát december 10-én szervezzük meg. 
Az első Mikulás túrán, egy csepp hó sem volt. Valószínű, hogy a második Mikulás túrára a Mikulás  már  igazi havasi tájon, szánnal fog jönni. Valószínű, hogy sütésre is sor kerül.
A további részleteket pénteken beszéljük meg. Bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
Mikulás I. túra. 
Erre a túrára egy könnyű séta túrát választottunk, a Nagy-Pojánát.  A különböző évszakokban, többször bejárt úton mindig találtunk figyelemre érdemes természeti szépségeket. Így volt ez most is. A Postarétről az 50-es busz, most-már felmegy a Salamon-kőig. Innét indultunk. Az út folyamán négylábúval nem találkoztunk, csupán egy pár turistával. A Nagy-Pojánában telepedtünk la a Hosszú-gerinc alatt. Lent a völgyben hideg volt, viszont fent a Pojánában  kellemes meleg, késő őszies, tiszta levegőt élvezhettük.
A fotó galériában az út folyamán készült késő őszi-téli, de hómentes képeket láthatunk. 

2018 december 7

 

28 éve, 1990 októberben égett le a Nagykőhavason a hajdani BTE turistaszálló. 
Az archív fotón, felső képen fogalmat alkothatunk, hogy hogyan nézett ki ez a pompás turistaszálló. Tudott dolog, hogy 1940-ben a BTE-t  betiltják, vagyonát elkobozták, a turisták pénzén épített menedékházat államosították, az ONT vette át. 
A továbbiakban  felidézzük az akkori történteket. Ehhez nagy segítséget nyújtott a megboldogult Molnár Zoltán. 
Molnár Zoltán a rendszerváltás után alakult brassói EKE túravezetője volt. Állandóan járta a havast, elmondta, hogy több mint 80-szór járt a havason, azon az éjszakán amikor a turistaházat felgyújtották fenn volt a házban. Hajnal tájt ébresztették, hogy ég a ház ! Szomorú látvány volt ahogy a ház égett, a meglepetés az volt, hogy a házhoz elég távol levő kis ház is égett, tehát azt is felgyújtották. Az indok az volt, hogy a kémény miatt keletkezett a tűz. Zoli bácsi azt is elmondta, hogy a konyhában nem volt begyújtva, később az a hír terjedt, hogy állítólag a  konyha felelősének hiánya volt és ezért kellett a háznak leégnie, hogy a bizonyítékok megsemmisüljenek. Állítólag arra ítélték, hogy építsen egy menedékházat a havason. A kis menedékház felépült, a hozzávaló fa részeket helikopterrel  szállították föl. A leégett háznak a fal részei épen megmaradtak, csak a fa részei égtek ki. Amiről meggyőződhetünk  az alsó fotón. Nem lett volna könnyebb a ház alsó részét kijavítani, és egy tetőt ácsolni, tovább lehetett volna építgetni, de nem ezt tették.
1995-be voltunk fen a havason, fiatalokkal találkoztunk a háznál, azt mondták, hogy külföldi segítséggel kijavítják a leégett házat. A következő év tavaszán megint felmentünk a havasra, nagy meglepetésünkre a kis háznak nyoma sem volt  ! Leégett volna ? de tűznek nem volt nyoma, egy összetört mérleg volt ott ahol a ház állott, szanaszét ágyak, és mindenféle szemét hevert. Valakik lerombolták a házat. A mai napig sem tudtuk meg, hogy mi történt azon a télen.
A lelkes Molnár Zoltán nem tudta elviselni, hogy nincs menedékhely a havason. Ezért barátokkal összefogott és egy kis kunyhót barkácsoltak egy eldugott helyen, a kunyhót Zsuzsinak nevezték el. A vandálok viszont megtalálták és többször feltörték. Rövidesen a négyfalusi EKE épített menedék házat a havason, Kovács Attila kezdeményezésére.
Bartók Árpád a “BRASSÓI TURISTA” című folyóiratban a következőt írja, részlet :
az EKE a leégett Karpathenverein-ház helyén 1909 -be építette az első turista házát…
Érdekes megjegyeznem, hogy ennek az első EKE háznak  gondnoka már a Molnár házaspár volt” Továbbá Bartok Árpád leírja, hogy  1910-be  épült nagy turistaház gazdájának a Molnárt és feleségét választotta.  Ezt azért közöltük, mert felvetődött az a kérdés, hogy Molnár Zoltán nem-e volt leszármazottja  a “Molnár” házaspárnak ?
Archív fotó galéria: 
                            
December 7-én, pénteken Mikulás túrát szervezünk. Az időjárást figyelembe vételével határozzuk el a túra irányát és a végleges időpontját.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon, amit a kezdő lapon láthatunk.
A Katalin bál.
 A múlt szombaton, a  Máltai Szeretett Szolgálat által szervezett Katalin bálon vettünk részt.
A rendezvényen elég sokan vettek részt, ezért egy kissé zsúfoltság volt, de azért mindenki jól szórakozott. A zene is jó volt, de egy kicsit túl erősen volt kihangosítva.   Fari Tibor  vezette az eseményeket, a tombola kiosztása is rája hárult. Az egyik zene szünetet kihasználva, felléptek  a “Cenk alatti sétálók”  énekesei.

2018 november 24

A múltkori írásunkban a Brassóban működött SKV -ról emlékeztünk meg. 
A negyedik turistaházukat a Nagykőhavason építették fel. Ez a ház 24 évig szolgálta a brassói és a csángó turistákat. A “BRASSÓI TURISTA” című folyóiratban BARTOK ÁRPÁD leírja: “a hétfalusi csángók igen nagy ellenszenvvel fogadták a szászok térfoglalását… 1908-ban leégett.” A csángók nem építettek turista házat a havason, az EKE és a BTE keretén épültek turista házak hajdanában.  
Az archív fotón, a felsőn a BRASSÓI TURISTA  című folyóiratban az SKV menedékháza látható, ami az első volt a Nagykőhavason. 
Mivel nagyon rósz minőségben jelent meg, dr. Szotyory Ildikó festményt készített róla, ami az alsó fotón látható.
A téli hónapokban a Brassó környéki hegyekben fogunk könnyű túrákat szervezni.
November  25.-e, Katalin napja. Üdvözöljük a Katalin nevű hölgyeket. 
November  24.-én és 26.-án, Katalin rendezvényeken veszünk részt.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltkori túrával kapcsolatban:
Váratlanul télire fordult az idő. Az azelőtti héten még minden hómentes volt, most váratlanul megjött a tél. A Vereskő túrát egyelőre elhalasztottuk, nem a havazás miatt más célunk lett volna ott. A ködös, havas, beborult időben kellemesen sétáltunk Malomdombokról  kiindulva. A behavazott – ködös hegyek szép látványt nyújtottak, amit a fotó galériában feltöltött képeken láthatunk:   

2018 november 17 – 18

img20181113_16432719

img20181113_16455678

Az archív fotó keretén a szász turista egyesületre emlékezünk. 1880 november 28-án Nagyszebenben alakult meg a Siebenbürgischer Karpathen Verein, SKV. Ra egy évre megalakult a brassói osztálya. Nagyon sikeresen működött, számtalan turista házat építettek a déli Kárpátok mentén, nagy részük leégett. A hajdani BTE-nek is voltak szász tagjai. A Hétlétrás szoros kiépítésében is volt részük. 1948-ban betiltották, vagyonukat elkobozták, sok üldözésnek voltak kitéve, nem csoda, hogy tömegesen kivándoroltak.2006-ban újra bejegyzik, kis létszámban, de tevékenykednek.
1881-ben az SKV  turistaházat épített a Királykőn, leégett.
1882-ben a Bucsecs – Malaest völgyében avatták a második házat, leégett.
1883-ban a Keresztény-havason építették fel a Sculerhütte nevű házat, leégett.
1884-ben a Nagykőhavas került sorra. A felépült kis faház szintén leégett.
1936-ban Julius Römer néven épült fel a következő és utolsó nagyszabású turistaszálló, a csodája az, hogy ma is létezik, többször bővítették. A fenti fotón a Sculerhütte házat láthassuk, jobboldalt a melléje épített Pavilonnal. Az alsó fotón a pompás turistaház siralmas helyét lehet látni. Érhetetlen ez a sok tűzvész, mi lehet az indítéka ?

November 17-én, szombaton, vagy 18-án, vasárnap, az időjárás függvényében, pénteken határozzuk el, hogy melyik nap megyünk a Veres-kőre. A túra vezetőt is akkor nevezzük ki.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.       
 
 
A múltkori túrával kapcsolatban.
Brassóban működő SKV turista egyesületre emlékezve a  Keresztényhavasra kirándultunk, azért, mert ez volt és ma is az ők legkedveltebb kiránduló hegyük a Sculler. 
Pojánából indultunk. Brassóból a pojánába busszal mentünk fel, ezt azért említjük, mert a jegy 5 lei,  a nyugdíjasoknak 50% kedvezmény van, de nyugdíjas jegy nemlétezik, hát nem zseniális ?  Úgy határoztuk, hogy a felvonóval megyünk fel és lejövünk gyalog. Itt is változás van a jegynél a tavalyihoz  képest. A felmenő jegy most 25 lel, fel és le 35 lei, ez azért van, mert mindenki gyalog megy le.
Nagyon szép időben volt részünk, mindenfelé szép kilátás, sajnos nagyrészt a Nappal szemben, ami a fényképezésnél volt zavaró. Ilyenkor, novemberben megszoktuk, hogy a hegyek már fehérek, most hónak nyoma sem volt, minden hómentes-kopár és átlag elég meleg volt. Ebédünket a Römer ház emeletes teraszán fogyasztottuk el, közben a hegyeket szemléltük, különösen a Nagy-Vánga érdemelt szépségben figyelmet. Kellemesen sétáltunk le  a Pojánába a Vörös úton.

2018 november 3 – 4; 10 – 11

A Brassói Turista Egyesület, BTE újra  megalakulásának a 13-ik évfordulójára  emlékeztünk. 2005 november 3-án hagyta jóvá a törvényszék az egyesület megalakulását. 
A rendszer váltás után ez volt az első törvényesen megalakult magyar egyesület Brassóban.  Tulajdonképpen semmi új nem történt, egy betiltott magyar egyesület született újra. Hajdanában, 1927-ben alakult Brassói Turista Egyesületet,   Halász Gyula volt EKE elnök alapította.
Az archív foton BTE és az EKE  zászló felavatását láthassuk a Nogykőhavason a hajdani BTE turistaszálló romjain. 
Mindenszentek napjánHalász Gyuláról a hajdani BTE alapító elnökéről és Székely Gézáról, a hajdani BTE turista titkáráról emlékeztünk meg.  De, továbbá megemlékeztünk Dr. Szikszay Jenő magyar szakos tanárról, aki a securitate áldozata lett. A BTE közössége részéről,  egy kis koszorúval díszítettük  fel sírjaikat és gyertyát gyújtottunk.     
November 3-án, vagy 4-én valószínű, hogy flekkenezni  megyünk. Véglegesen pénteken döntjük el azt is, hogy hova megyünk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltheti túrákkal kapcsolatban, Sepsikörispatak, Kálnok és Árkos.
 
Sepsikörispatak. A múltkor elkezdett túrát folytattuk, mivel,  hogy már korán sötétedik nem tudtunk mindenhova eljutni. Egyenesen a falutól a 2,5 km levő Vadas erdőben mentünk a Pisztrángos fogadóban. ( Casa cu flori ) Miután jó ízűen elfogyasztottuk a frissen elkészített pisztrángot, túravezetőnk, Ütő László elkalauzolt a pisztrángos tavakhoz, azt is elmondta, hogy a medvék valóságos ösvényt tapostak a tavakhoz, amin mi is jártunk,  majd a meredek hegyoldalon lévő barlangokat mutatta meg.  Egy gyönyörű környezet, ide még ellátogatunk.
Fotó galéria:
 
Kálnok. Három km-re van, korszerűsített  úton lehet megközelíteni.
A kőkerítéssel körülvett református templom a falu bejáratánál áll, mellette a fából készített harangláb, szembe vele   Dr. BEDŐ ALBERT  1839 – 1918  mellszobra. A magyar erdészet atyja. A faluban két fából készített harangláb van, a második harangláb az unitárius templom mellett áll, temetőjében egy 300 éves tölgyfa található.
Fotó galéria :
 
Árkos. Árkoson figyelemre érdemes a református templom, mellette a hősök emlékműve, az unitárius vártemplom, a neogótikus Szent György-sírkápolna. Továbbá a falu nevezetessége a báró Szentkereszti kastély.  A park bejárati kapuját, kétfelől oroszlánok őrzik. A kastély  a Művelődési Központnak a helye. Nem látogatható.
Fotó galéria :  
November 4-én, Károly napján flekkent sütöttünk a Sipoly völgyében, a vízesés közelében. Piszár Károlyt a BTE törvényes alelnökét névnapja alkalmából  köszöntöttük fel. 
A november 10-ére, vagy 11-ére tervezett túrát pénteken határozzuk el az időjárás függvényében. 

Közlemény

A közbejött esemény miatt, a megszokott időpontban, kedden    feltöltött túrákat egy héttel  elhalasszuk november 6-ára. 
Tovább folytatjuk a honismereti túrákat. 
BTE

2018 október 27 – 28 

 
 2012-ben a Hintó-utat jártuk be a Bodok hegység  egyik ösvényén,  Kincsás vár és a Herecz vár közötti utat. A Herecz várból még lehet találni fal rakatot. A Kincsás várnak csak a falak nyomai bizonyítják, hogy itt régen  vár volt. A Hintó-út viszont ma is jól járható, akár hintóval is elehetne indulni rajta, máskülönben erről a két várról és a hintó útról, ami a két várat kötötte össze,  szép legenda létezik. 
Az archív fotók keretén e két várról emlékezünk meg.  
 
Október 27-én, szombaton, vagy 28-án vasárnap, folytatjuk a honismereti túrát, amit a múlt szombaton kezdtünk el. 
Az időjárás függvényében pénteken határozzuk el, beszéljük meg, hogy hova megyünk a hét végén.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltheti honismereti túrákkal kapcsolatban, Sepsibodok és Sepsikőrispatak. 
Sepsibodok.    Hajdanában hires volt a bodoki-borvíz, Az ásványvíz palackozó  éjjel-nappal működött, ma ez már csak emlék. Borvíz utáni érdeklődésünkre az tanácsolták, hogy a falútól nem messze van egy borvíz forrás, elindultunk, borvíz forrást nem találtunk, viszont megtaláltuk a felhagyott, nagy kiterjedésű homok bányát, ahol érdekes fényképeket készítettünk. A vasút állomásról induló  sárga pont jelzésen rövid idő alatt, 3 óra,   a Kincsás várat érintve feljuthatunk az 1194 m. magas Bodoki-csúcsra. Felérve a gerincre a sárga sáv jelzésen tovább menve a Henter-mezőig, ahol a sárga pont jelzésen  az Egres-kőt (Prédikáló-kő) érintve belehet ereszkedni Málnásfürdő felé.
A központban megnéztük Árpád fejedelem fából faragott emlékét és a történelmi emlékeket.
Fotó galéria:
Sepsikörispatak.   Vadas-hágó alatt szép környezetben található meg. A falút ketté válassza a hasonnevű patak, amelyen egy kis vízesés is felhívja rá a figyelmet. A falú   nevezetessége a Kálnoky kastély. A kastély romos állapotban van, de azért egy érdekes turisztikai célpont. A történelmi emlékek   központban vannak, a parkjában Gárdonyi mellszobrát láthatjuk. A falutól 2,5 km. -re találjuk a Pisztrángost.
Bővebb leírást a parkban kiállított táblán olvashatunk. A fenti fotón.
Fotó Galéria: