LEMHÉNY. A vidék legszebb építészeti emléke a Szent Mihály hegyen (inkább dombon) emelkedő római katolikus, várfallal körülvett templom. A templomtól 1 órai járatra az Avastetőn találjuk azt a követ, amit két éve vittek fel a hegyre Velencéről. ( Lemhény két részből áll, északi és déli Lemhényből, az északi részét Velencének hívják). A kőben Jézus lába nyoma látható. Még egy emlékkő van, keresztet és székely zászlót is találtunk, amit 2014-ben állítottak fel. Alsólemhényben találtuk a két világháború áldozatainak emlékművét.
OJTOZI-hágó. Berecktől nem messze az Ojtozi-hágón találjuk Erzsébet királyné emlékművét, SISI felirattal.
OJTOZTELEP. A katolikus templommal szembeni kertben találtuk a Hármashalom zászlótartó építményt. A templom udvarán a Honvédkő kicsinyített változatát láttuk.
OJTOZI-szoros. Ojtozteleptől 2 km.-re a várkút felett megtaláltuk a Rákóczi-vár romjait. 350 éves erődítmény. Több romot találtunk, mint amire számítottunk. A várkúttól nem messze állott a Honvédkő, amit felrobbantottak, állítólag útjukban állt az út javításánál. A Honvéd -követ a soproni 18-as honvédek vitézségének az emlékére állították. A soproniak az emlékmű másolatát felállították Sopromban.
SÓSMEZŐ. A román hősök emlékművét kerestük meg. Megjegyezendő:a temetőben ugyanannyi magyar katona van eltemetve mint román. Kb. 100 – 100 katona. A magyar katonák keresztjére a nevek nincsenek felírva, egyszerűen eltávolították.
BERECK. Normális, hogy itt Gábor Áron emlékmúzeumát, szobrát, szülőháza helyére épült házat, ami állítólag az eredeti mása az eredetinek ( muzeológus tudtunkra adta, hogy Gábor Áron szülőháza nem volt eladva, ilyet nem tenne egy berecki) valamint Petőfi Sándor és Bem tábornok emlékeit. A falu közelében megkerestük Veneturné-várát, a vár tulajdonképpen egy római castrum volt Kr. után 117-ből való.
ALMÁS-vára. A Hegyes hegyen. A Lemhény-völgyéből 1 óra alatt másztunk ki nehéz-köves úton. A vár születését a XII. századra teszik. Orbán Balázs írásából kiderül, hogy a várat eredetileg Álmos várának nevezték.
CSOMORTÁN-vára. Csomortán településről kerestük meg túravezetővel, mivel a várhoz nem vezet jelzés. A várhoz Veres Csaba, aki a brassói traktorgyárban dolgozott 26 évet, kalauzolt el. Ez úttal mondunk köszönetet neki. A vár a Csukján tetőn áll és 3500 esztendőre becsülik, egyidős Torja várával. Ne tévesszük össze Bálványos-várával.
Megtaláltuk a Nemere hegységben, pontosabban a Nagy Sándorra vezető piros pont jelzést. Velence falu végétől, balra induló szekérút.
Székely Géza a 1930-as években egyedül járta meg a Nagy Sándor csúcsát, egy nap alatt. A Fekete ügy völgyéből ment fel és ezen az úton tért vissza, akkor még nem volt jelzés, iránytűvel tájékozódott.
Sajnos a Nemerére nem tudtunk eljutni, mivel a meg ígért terepjáró, közbejött esemény miatt nem tudott elvinni, egy más alkalommal megyünk el.
A táborban készült képeket a fotó galériában nézhessük meg.