2018 szeptember 8 – 15

Az archív fotó keretén Halász Gyuláról, a hajdani EKE-BTE elnöke születésének 147-ik évfordulójáról emlékezünk meg,
1871-ben született, Veszprém megyében Csetényen. Magas kort ért el. Fő érdeme, turistaházak építése az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Brassói Turista Egyesület keretén.
Emlékeit 96 éves korában  a “SZÁZADIK ÉV KÜSZÖBÉN” című könyvében írta meg.
Születését, így örökíti meg: “S mialatt e világtörténelmi események zajlottak, Bakony völgye egy kis falújában, kis nádfödeles házban, bölcsőjében félholtan feküdt egy kis poronty, aki számára már a koporsót is ácsolták, (szeptember 11-én). De íme, a szomszédasszonyok  babonával vegyes ősi szokás szerint, elkezdték csapkodni a kis testet, s az újszülött, aki én voltam, bőgni kezdett, életre támadt.”
Nyolcan voltak testvérek, 5 fiú és 3 lány, mind magas kort értek el. 16 éves korában egyedül járta be Erdélyt. Gyalog, szekéren, lóháton és üres zsebekkel. Brassóban, egy fuvaros szekéren jön, ahol egy rokona fogadja. Fogaras felé megy tovább. Brassó a szívébe marad. Felnézett a Cenkre, ahova nem tudott feljutni. Az ifjú Gyulára, nagy benyomást keltettek, Brassó várfalai, tornyai és a Fekete templom.
1894-ben Párizsban utazik. Miután Párizsból haza tért, értesítették, hogy Pozsonyban, vagy Brassóban az állami főreál iskolához, francia szakos tanárt keresnek. Brassót választotta.
1896-ban, utazott le Brassóban, első pillantása a Cenkre szállt.
1898-ban, ismerkedik meg jövendőbeli feleségével. Három fia születik : Halász Gyula, ma Brassai művészneven ismert. Halász Kálmán építészmérnök, Halász Endre sí sportoló.
1893-ban alakult brassói EKE tagja, 1907-ben, az egyesület elnökévé válasszák.
1909-ben, kis faházat építenek, 1910-ben, egy nagyobb faház épült a Nagykőhavason. Az első világháborúban mindkettő leég.
1917-ben, belép a Brassói Lapok szerkesztőségében.
1918 Trianon, az EKE működését megszüntetik Brassóban.
 1927-ben a brassói EKÉ-t Brassói Turista Egyesület néven jegyzik be, elnöknek Halász Gyula marad.
1928-ban, megépül a kis faház a Nagykőhavason.
1930-ban, felavassák a nagy gonddal felépült emeletes turistaszállót.
Halász Gyula és Székely Géza a téli sportot országos színre emelte.
1936-ban, Halász Gyula szerkesztésében megjelent “A Brassói Útmutató”.
Halász Gyula a sokoldalú Gyula bácsi, Brassó egyik közismert értelmiségi        személyisége.
98 éves korában hunyt el. A BTE turistái, minden évben megemlékeznek róla.
                  EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT, NYUGALMA CSENDES.   
  Az alsó fotón az emeletes turistaszállót láthassuk a Nagykőhavason, 1990-ben égett le a  tőle elég távol lévő kis faházzal együtt. Ez azt bizonyítja, hogy valószínű gyújtogatás áldozata lett.
1989 után, egymásután égtek le a magyarok és szászok által épített turista házak.
 
A hét végén, szeptember 8-án, a Mária nevű tagjainkat köszöntjük fel. 
15-én, szombaton honismereti túrát szervezünk  Csernátonban. A Haszmann Pál múzeumot látogassuk meg. Majd a közelben lévő Ika-várához kirándulunk.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
A múltheti túrával kapcsolatban, Dugaszó-Godra krasztvidék.   
A Persányi-hegység gerincén.
1972-ben, egy baróti  természetkedvelő csoport, országos turistaút jelző verseny keretén turista jelzést készített a Persányi-hegység gerincén. Ezzel a csoport elnyerte a leghosszabb jelzett út készítőinek szánt nagydíjat. A BARÁTSÁG turistajelzés nevet viseli. A jelzés, kék kereszt. Krizbából  indul és a Vargyas-szorosban ér véget. Sajnos a 46 évvel  ezelőtt készült jelzés nagyon hiányos lett, sok helyen nem járható. Ott ahol tisztás volt, most erdő van. Ha valaki elindul ezen a jelzésen, számolnia kell azzal, hogy nem fog célba érni.
Mi a Hagymás-tetőről indultunk el a jelzésen, amit jól tudtunk követni, de sajnos miután betértünk az erdőben a Fekete-hegy irányában, se út se jelzés. Visszafordulni nem akartunk, az irányt tudtuk, tovább menve az erdőben elértünk egy meredek vizes árkot, ezen másztunk ki egy szép, nyárfákkal benőtt tisztásra. Hamar elértük a nagy kiterjedésű hegyi legelőt. Itt egy félig kiszáradt fán, ott díszelgett a mi jelzésünk. A kilátás minden irányban gyönyörű. A jelzés egyenesen lefelé mutatott a Lencsés-patak szurdokvölgye felé. A szurdok nagyon meredek  csúszós oldalán nem ereszkedtünk le. A jelzés itt megint megszakadt. Sejtettük, hogy a Sugó-barlang, vagy ahogy még nevezik, Sugó-lik balra a Lencsés-patak felé kell legyen, hiszen a patak a barlangból ered. A jelzés érinti a barlangot, de hol van a jelzés ?
A társaság nem akart többet jelzést keresgélni, ezért egy szép sétát tettünk a Fekete-erdőben.
Visszafelé menve, megtaláltuk azt az utat, amelyen kényelmesen mehetünk a szurdok-völgyig, jelzés nélkül. A szép vidék arra csábít, hogy még az idén jöjjünk vissza és keressük meg a Sugó-barlangot. 
Fotó galéria: