Monthly Archives: September 2015

2015 október 3

[singlepic id=2067 w=640 h=480 float=center]
Október 3-án, szombaton, Helga napján, újraszervezzük a rossz idő miatt elmaradt       Nagy Bobu kirándulást.
A túrán módosítunk, mivel a Csora-havast átszelő erdei út ilyen sok eső után nagyon sáros. A turista háztól, ami hajdanában határőrség háza  volt a Tatrang patakot követve a A Kecskeláb-havason keresztül megyünk a Bobura, természetesen ha az időjárás is megfelel.  Tulajdonképpen a nagy kiterjedésű  Grohotis hegységben fogunk járni. (Légvonalban, Babarunka és Slănic Prahova között kb. 30 km.) A hegység legmagasabb csúcsa is látszik az 1768 m. Grohotis csúcs.  Bejelentkezés és további részletek,  az előbbi közleményben megadott telefonszámon  A túravezető is érvényes.

A  Grohotis hegység.

Ez a elnevezés, nem nagyon ismert a magyar turisztikai irodalomban. Mivelhogy ide szerveztünk kirándulást ezért röviden ismertessük, hogy tulajdonképen hol tündököl ez a nagy kiterjedésű hegy. A Kárpát-kanyarban, pontosabban a Bretocsa-hágó és a Predeluc hágó között.
A hajdani BTE turista titkára Székely Géza 1936-ban,  öt turista társával: Jakab Irén, Török Mária, Jancsika Albert, Lutsch Gyula és Blau Jenő társaságában esős  időben bejárta ennek a hegynek egy részét.
Képzeljük el, Brassóból a tranvájjal kimentek Hosszúfaluban, innét gyalog: Ósánc – Babarunka – Bretocsa-hágó, itt jobbra tértek és a régi határ mentén, a határ halmokat követve: Lovak-havasa – Bobul-mic – Bobul-mare (a régi határ Bábesen haladt, de ide nem másztak ki) Kecskeláb-havas. Az eredeti cél a Predeluc lett volna, de a rossz idő miatt leereszkedtek a Tatrang-völgyében, a turista házban éjszakáztak, másnap gyalog indultak el, a gyaloglás Hosszúfaluban ért véget.
Székely Gézáék, a Grohotis hegységet egyszerűin a Nagykőhavas és a Csukás közötti hegyeknek nevezték. Erdélyhez csak egy kis része tartozott. A Grohotis hegységnek érdekessége, hogy itt is megtalálható a Csukás és Bucsecs hegység szikláira hasonló szikla alakzatok, de tejesen eltérő formákban. A hegységnek, legalább egy tucat túráját volna érdemes bejárni.
A hegységről 2001-ben, jelent meg leírás a Munţii Carpaţi  27-ik számában
A BTE a hegységben több túrát szervezett, a Bretocsa és a Predeluc között. 
Az alábbiakban egy pár fényképet mutatunk be:
[nggallery id=142]

2015 szeptember 26

[singlepic id=2045 w=640 h=480 float=center]
Szeptember 26.-án, szombaton, Jusztina napján, a Nagy Bobulra kirándulunk.
A múlt szombaton, miután kiértünk a piros sávval jelzett útra, nem a Kecskeláb felé mentünk, hanem az elágazásnál balra tértünk és a Priscsura, kapaszkodtunk ki. Szombaton, szintén a Kecske turistaháztól indulunk és az elágazásnál jobbra térünk és Bobulra megyünk. Az 1263 m. Bratocsa-hágó és az 1300 m. Predelus-hágó közötti hegyek 1600 körüli magasok, szeptember végén, esős idő esetén köd veszélye fenyeget, ami megnehezíti a tájékozódást, ezért csak sztabil időben ajánlatos ezeket a hegyeket felkeresni. Ezek szerint rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.
További részletek és bejelentkezés a 0368 418 901  telefonszámon.
Túravezető: Szotyory György.
[singlepic id=2046 w=640 h=480 float=center]
A múlt szombaton szervezett túrával kapcsolatban:
Ahogy említettük a Kecske turista háztól indultunk. Egy sötét – meredek erdőn keresztül kapaszkodtunk ki a piros sávval jelzett 1000 éves volt határ útra. Nem kis meglepetésünkre az a benyomásunk támadt, hogy ezt az utat nem emberek használják, hanem a medvék. Úgy felfelé, mint lefelé tele volt medve nyomokkal és nagyon sok medve ürülékkel. Az alagút szerű ösvényt, medve ösvénynek neveztük. Hamar kiértünk a tisztásra, ahol nagyon sok őzlábgomba  fogadott.Az utunk folyamán nagyon szép kilátásban volt részünk, különböző szikla alakzatok mellett haladtunk el. A legszebb kör-panorámában az 1556 m Priscsun volt. Kezük a Teszlával – Csukás – Zăganu – Babeş – Kecskeláb – Bobul – a távolban a Baiului a Neamţu a Păltin csúcs – Vajda – Teszla. A Baiului mögött a Coştila csúcsot is meglehet pillantani. A turistaház  és a Priscsu csúcs a  térkép szerint  9 km. A csúcstól a Predeluş-hágó kb. fél óra.
Alábbiakban egy pár fényképet mutatunk be:
[nggallery id=140]      

2015 szeptember 19

[singlepic id=2038 w=640 h=480 float=center]
Szeptember 19-én, szombaton, Szabolcs napján, a Nagy Tatrang völgyűből  kirándulunk a Kecskeláb havasra. A Kecske turistaháztól indulunk, kb. egy fél óra alatt kiérünk a piros sávval jelzett 1000 éves határra, utunkat a régi határt követve folytassuk. A környék további hegyei:
Csóra, Urlát, Priscsu, Bobul stb. A Nagy Tatrang völgyét Babarunkánál érjük el.
További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly.
Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk. 
 
[singlepic id=2039 w=640 h=480 float=center]
A lemhényi táborból szervezett túrákkal kapcsolatban.
Sajnos a közbejött rossz idő miatt a nemerei túráról le kellett mondjunk. A Lemhénytől a 15 km. -es utat esős idő esetén sár és pocsolyák lepik el. Felsőlemhény ( Velence, így hívják Felsőlemhényt ) közelében levő hegyhátra másztunk ki és a Nemere viharos felhők játékát figyeltük meg. Egy közbejött esemény miatt, elhalasztottuk a Rugát-tetőre szervezett túrát is. Tagtársnőnk,  Zsigmond Jutka egy faragott gyalupadot ígért a Csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, ezt a gyalupadot kellett elvigyük. A múzeum vezetősége hálásan megköszönte és nagyon örvendtek az ajándéknak. Szakítottunk időt és elmentünk a Nyerges-tetőre. Sereg János volt túratársunk, 2010-ben egy gyönyörű kopjafát faragott, amit a hősök  emlékére avattunk fel a BTE nevében. A hősökre emlékezve egy szép koszorúval díszítettük fel a kopjafát. Sajnáljuk, hogy Sereg János súlyos beteg. A felújított  Ika-várához is ellátogattunk. Megtudtuk, hogy a jövő évben múzeumot fognak berendezni a várban.
[nggallery id=138]

2015 szeptember 12

[singlepic id=1954 w=640 h=480 float=center]
Szeptember 12-én, szombaton, Ibolya napján. A szombati nappal kezdődően, Zsigmond Judit tagtársunk meghívására háromnapos tábort szervezünk Lemhényben. 
A következő túrákat szervezzük: Csernáton Haszmann Pál Székely Nemzeti Múzeum, séta Kézdivásárhelyen.   Nemere, Nagysándor csúcs.  Nyergestető,  Úz-völgye, Nagy-Rugát csúcs és a  Csicsinda csúcs.
Részleteket a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg.
Rossz idő esetén a  táborozást elhalasszuk. 
 
 
 
A múlt héten szervezett három túrával kapcsolatban:
 
[singlepic id=1955 w=640 h=480 float=center]
 
Az augusztus 29-én, a túrán kissé módosítottunk, mivel értesültünk, hogy Málnásfürdő és Barót között  az út minősége rossz.
A túra Olaszteleknél kezdődött, majd a Kormos-patak völgyében folytattuk tovább a Kuvaszó-patak torkolatáig.
Olaszteleken a Dániel kastélyt látogattuk meg.
Erdőfüle, a kpjafák hazája.  A református templomot és a templom mögötti kopjafás temetőt látogattuk meg, valamint a központban levő turulmadaras emlékművet. Utunkat a Kormos-patak völgyében folytattuk, majd a Kuvaszó-patak völgyében levő vízesést kerestük meg. Sajnos a szárazság miatt a “vízfüggönyt”  nem láthattuk. Viszont mésztufás kis vízesés csodálatos látványt nyújtott.
Száldoboson borvízzel megrakodva jöttünk haza.
Fényképek:
[nggallery id=134]
 
[singlepic id=1956 w=640 h=480 float=center]
Szeptember 2-án, szerdán, az új erdőkitermelő úton túráztunk a Tömös-völgyében. 
Kb. 4-5 km. jártunk be, egészen a Várna-völgyéig. A Várna-völgyében az erdei háznál fejeztük be a túrát.
Fényképek:
[nggallery id=135]
 
 
 
[singlepic id=1957 w=640 h=480 float=center]
Szeptember 5-én, Apáca – Kőlik-barlang. Ez a túra volt a legszebb.
A kőbányától a Nagykőpatak völgyében indultunk el erdőkitermelő úton. Miután balra feltértünk a Nagykőpatak forrás vidékére, itt egy mesebeli erdő várt ránk. A pataknak több érdekes forrásból a víz, egyszerűen a földből jön elő. Gyönyörű bükkfa erdő, függőkertek, és ami a legszebb, mindenfelé bizarr alakú mésztufa sziklákat  lehet látni. A barlangot innen 10 percre lehet megtalálni a persányi gerincnek keletnek néző oldalában. Sajnálatos, hogy a tavalyi szélvihar itt is nagy pusztítást végzett, rengeteg fát döntött ki a szél. A forrástól tovább menve két sziklás hegyhátat, köztük egy nyerget találunk, a barlang a jobboldali sziklában találjuk meg, egy kis kimászó után. A barlangban nemcsak kövületeket, hanem medve lábnyomokat, pókokat, lepkéket is találtunk.
A barlangot 1974-ben tárták fel és ekkor nevezték el barlangot  a falú nagy szülöttjének a nevéről Apácai Csere János – barlangnak. Kövületekben ( őskorallok, kagylók, csigák ) gazdag mezozoos mészkövekben alakult ki, amit jól lehet látni a barlang falán. Kisgyögy Zoltán geológus felmérése szerint a barlang összhossza kb. 100 m.
Fényképek:
[nggallery id=136]
Megemlékezések: 
 
Széchenyi István.  1791. 09.  21.
Születésének 224-ik évfordulójára. 
 

Ifj. Halász Gyula, BRASSAI.  1899. 09. 9
Születésének 116-ik  évfordulójára.

 

[singlepic id=1953 w=640 h=480 float=center]
Halász Gyula, a hajdani BTE elnöke  1871. 09. 11. 
Születésének 144-ik  évfordulójára. 
 
Székely Géza, a hajdani BTE turista titkára 1987. 09. 14.
Elhunytának     28-ik  évfordulójára. 
 
Erzsébet Királynő, SISSI  1898. 09. 10. 
Elhunytának   117.-ik  évfordulójára.