[singlepic id=2139 w=640 h=480 float=center]
Jó idő esetén, október 23-án, pénteken, Magyar Nemz. Ünnep, Gyöngyvér napján a Toanches-re, 1541 m. kirándulunk. A túra a Zernesti-szorosnál kezdődik a sorompónál.
Az útvonal részletei: Zernesti-szoros – Macskakönyök – Magas-erdő a sárga jelzésen, tovább Toanches-tisztás – Folea-ház – Măgura falu – Botorog-csorgó.
Szintemelkedés: kb. 600 m.
Túraidő összesen : 5 – 6 óra.
A túra csak jó idő esetén ajánlott. Brassóból a reggeli zernesti vonattal indulunk. További részletek és bejelentkezés a
0368/418.902. telefonszámon. A túraváltoztatás jogát fenntartjuk. Túravezető:
Szotyory György.
Elöljáróban a túráról egy pár fényképet közlünk.
[nggallery id=149]
24-én, szombaton, SALAMON napján szüreti mulatságra megyünk.
Részleteket az említett telefonszámon tudhatunk meg.
[singlepic id=2140 w=640 h=480 float=center]
A múlt heti Salamon kő túrával kapcsolatban:
A Salamon kő sziklavárait Orbán Balázs is megcsodálta. Miután szemügyre vettük Salamon király “lovát” Tovább mentünk a Nagy Krukk felé. A Salamon kőtől több szép havasi úton lehet tovább túrázni. Mindjárt a tisztásról indul a Vizes-völgy útja. A Vizes-völgy két hegyhát közé szorul, szemben a Nagy-Krukk. Mindkét hegyháton út vezet. A jobboldali jelzett úton a Keresztény havasra vezet, a baloldali jelzetlen út a hegyhát felső zónájában, a Vizes völgy felső zónáját érintve a Róka padhoz ér. Miután kimásztunk a Salamon kő katlanából, még egy kis mászással elértük a szép jól járható erdei utat, az út folyamán belehetett látni a mély Vizes völgyében. Tovább majdnem térdig érő sáros erdő kitermelő útba mérgelődtünk és szidtuk az erdő kitermelőket. Sajnos már minden felé lehet ezt tapasztalni. Szerencsére a Róka padnál már jobb úton ereszkedtünk le a Rakodó völgyében.
Térjünk visza Salamon kőhöz, hiszen túránknak ez volt a korona része. A Salamon kő alatti parkírozóban egy sárga romos állapotban lévő épületre lehetünk figyelmesek. Ez volt a Salamon kő hajdani vendéglője, előtte a cementezett teraszon a turisták sörözhettek, hiszen a Salamon kő a brassóiak kedvelt kiránduló helye ma is. Az épületen egy kopott festményen Salamon király legendáját láthatjuk, amint az egyik szikláról a másikra ugrik át lován.
(Salamon az Árpád-házi magyar király. 1063 – 1074, kb. 950 éve)
Salamon Királlyal kapcsolatban több legenda ismert. Brassó címere is a Salamon legendájából született.
A leges-legjobb leírás Orbán Balázstól származik. Orbán Balázs írásából idézünk:
“Bolgárszeget meglátogató utast figyelmessé teszem, egy pár óra alatt megejthető, érdekes kirándulásra a Köszörűpatak havasok közé mélyülő völgy fejében, mely nem is sejtett szépségeket rejt keblében ; de nemcsak figyelmessé teszem, hanem útmutatásként rövid leírást is nyújtok….. Bolgárszegen felül a völgy egybeszorul, a vidék vadregényes jelleget ölt. A völgyet mindkét oldalról függélyesen lemetszett sziklás hegyek szegélyezik…. Egy meredélyesen felvonuló ösvényen lehet e sziklaszál aljára feljutni ; innen fel egész pompájukban a hátrább eső többi sziklaszálak, számszerint hárman, amelyek alján a Kápa patak beszédes zuhatagjai siklanak alá. E négy sziklaszálat együtesen nevezik Salamon Köveinek” Továbbá Orbán Balázs beszámol a hegy belsejében levő barlangról, amelyben “szép idomzatu cseppkövek vannak”
“A hagyományok azt tartják, hogy a trónvesztett Salamon király népétől és nyugtalan lelkiismeretétől üldöztetve, ezen akkor lakatlan vadonba keresett menhelyet, s ama sziklaszálnk tetőcsúcsán épített magának kis kápolnát, hol remeteként élte le napjait ; midőn pedig végperczét közeledni érezte, a magával hozott koronát egy fa odvába elrejtve, egyedül, senkitől nem siratva hal el. Később az elvénült fa kidőlt, s így találták meg az arra járó pásztorok a koronát, melyről a később épült város Corona neve eredete.”
[nggallery id=150]