A részletekre még visszatérünk. Bejelentkezés a 0368/ 418 901 telefonszámon. 

A vasárnap, 17.-ére szervezett túrát egy kissé megbénította az éjjeli  erős havazás és az utakat  járhatatlanná tevő nagy hó. Kevesen akartak a hóban utat vágni. Ezért a múlt vasárnapra szervezett túrát szombaton, 23.-án, Zelma és Emese napján újra szervezzük. A túra részleteit a múltheti hírdetésből tájékozódhatunk. 

Január 24-én, vasárnap, Melánia napján, mivel farsang van, vasárnap farsangi fánkot fogunk  sütni. Részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

 Megemlékezés.

 

A magyar hadsereg 1943 januárjában a Sztálingrád közelében levő DON-KANYARBAN vívott ütközet során, a mínusz negyven fokokos  hidegben a jól felszerelt szovjet csapatokkal szemben  súlyos, megsemmisítő veszteséget szenvedett. A hősi halált haltak számát  kétszázezerre becsülik. A nyári öltözetben, étlen-szomjan visszavonuló, honvédek, hősi halált haltak.

kirándulunk.  A nagy állomásról a 9 órakor induló 17B autóbusszal megyünk Malomdombokig. Sajnálatos, hogy közben megenyhült az idő, emiatt a szép jégképződmények   valószínű, hogy elolvadtak,de látnivaló mindig van a Sipoly-völgyében.

Túravezető: Brummer Klára alelnök.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.

 A 2008-ban szervezett sipoly-völgyi kirándulásunkon, sok szép érdekes jégképződményeket láttunk. A túra  keretén készült fényképekből közlünk egy párat, hogy láthassuk, a természet mindig változik. A jégképződmények olyanok mint a felhők, mindig más arcot mutatnak, amit láttál többet nem látod.

A Malomdombokról több jelzett út is vezet a Nagykőhavasra. A legszebb két utat említjük:

a Sipoly-völgy és a Kőba-völgy útjait.

Figyelmünket most fordítjuk a Sipoly-völgyére. De ne mi írjuk le ezt az utat. Vegyük elő Székely Géza a hajdani BTE turistatitkár   NAGYKŐHAVAS  LEÍRÁSA  című könyvét és idézzük fel Székely Géza szavait, 1936-ból.

Székely Géza a Sipoly-völgy útját, Létrás-útnak nevezte.

” A Malomdombok rétjének közepén, a Tömös-hídtól mintegy 400 lépésnyire a kis kőhíd előtt a Főútból jobbra tér ki és a Havas csúcsa irányába vezet a Sipoly-völgyén végig, fehér háromszög alapon vörös háromszög jelzéssel.

A létrákig 50 – 60 perces út vezet a Sipoly-patak mentén, mély völgyben, réteken, erdős oldalakon keresztül, a patakot is többször átmetszve. Az út közepetáján vizes-sorozathoz érünk. A sziklák között kanyargó Sipoly zuhan alá több kisebb, egy két  méteres esés után egy 5 méteres vízesésben, melynek széles, fehér szalagja a mély sziklaszoros árnyékában pazar képet ad.       Nemsokára kétfelé ágazik az út. A baloldali fehér alapon álló piros kereszt jelzéssel a Medveszakadékon át a Vörös-kő tetején torkollik a Főútban, a jobboldali út pedig sűrű erdőn, sziklatömbök között visz az elágazástól 60 m-re levő Létrás-szakadék bejáratához….

Egy helyen megkerülve a sziklát és balra fordulva, majd pár fokos lépcsőn egy laposabb térségre kerülve, láthatjuk magunk előtt teljes szépségében a szakadék nyílását. Itt 950 m magasságban vagyunk, a Malomdomboktól eddig szinte észrevétlenül 250 m-t emelkedtünk. Szemközt velünk 40 – 50 m magas mészsziklatömb, mely középen tetejétől az aljáig kettőbe vált s a függőleges sziklafalak közül a félhomályból tőr elő a bővizű patak. A szikla jobboldalán, a bejárattól 8 – 10 m-re kiálló, mennyezetszerű sziklakiugrás van, melynek aljából zuhanyszerűen ezer sziklarepedésből hull alá a szikla belsejében felgyűlt esővíz. Télen e helyen jégfal képződik, mely a földtől a mennyezetig ér és ezer színben pompázik … A lépcsőktől jobbra 8 – 10 m-re … eldugott … kis védkunyhó áll … Építője (1932-ben) nevéről Lehmann – kunyhó néven ismerik a turisták.”

“A Létrás-út története. A Látrás-szakadékot évtizedek óta ismerték a vadászok, erdőlő csángók s az utóbbi években turisták is jártak a környékén. Azonban a teljes feltárása a BTE négy tagjának: Prox Alfrédnek, Samhammer Raimundnak és Frigyesnek és Setzer Hubertnek  köszönhető, akik 1929 aug. 3-án 10-én felülről lefelé nagy nehézségek árán végigmentek rajta, majd Boldizsár Ferenc, Czell András, Ercsei Imre és Kamner Emil bevonásával munkához látva létrákat készítettek és a turisták részére járhatóvá tették.”

A jégbarlangot szintén Prox Alfréd fedezte fel több turistával együtt 1930 május 29-én.                                

Ha csak az úton barangolunk, akkor is sók látnivalóban lesz részünk.

A részletekre még visszatérünk.

Sereg János, Jani aki mindig a csúcson járt, természet szerető ember volt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1998-ban, beiratkozott az akkor működő EKÉ-ben. Kitartóan vett részt a hétvégi kirándulásokon. Mindenkivel jó viszonyt folytatott, szívesen vett részt a B.L. kirándulásokon is. Miután újra megalakult a Brassói Turista Egyesület, jóformán véget se ért a beiktató gyűlés, elsőként jelentkezett beiratkozásra.

2006-ban, az új zászló alatt alakuló brassói EKÉ-nek alapító tagja. Az EKE vezetőségében, mint a túrautak jó ismerője nem méltatták semmiféle tisztségre. A BTE elnöke felismerte Jani jó túravezető képességét, tiszteletmegadó viselkedését, mindenben segítő jó barátot, ezért az elnök a BTE, igaz nem hivatalosan alelnöknek nevezte ki.

2010-ben egy gyönyörű kopjafát faragott, amit a Nyergestetőn a Kopjafa kertben volt kiállítva és felavatva a hősöknek. Tudomásunk van arról, hogy Halász Gyula a hajdani BTE elnökének az emlékére is faragott kopjafát, amit Csetényen állítottak fel.

2012-ben, egy négyfalusi nem törvényes tag összeesküvésében az elnök ellen, Janit is bele kényszeríti. A nem életképes összeesküvés után a létrejött “Baráti Társaság” tagja. A BTE túráin többet nem vett részt, viszont elnökét minden Újévben tisztességből felhívja és Boldog Újévet köszönt.                  

A Brassói Turista Egyesület ben, mindig a csúcson járt. Minden évben az elnök diplomával méltatta és aranyérmes élturistának tünttte ki, mivel minden évben maximum pontszámot ért el (2000 pont felett)

     

Az 1930-as években két magyar  bejegyzett turista egyesület működött Brassóban, a BTE és az ENCIÁN. A két egyesület párhuzamosan működött, jó egyetértésben és ugyanazt a célt szolgálták, a turizmust. Mindkét egyesület sikeresen működött. Turistaházakat, ugrósáncokat építettek. A két egyesület testvér egyesület volt.

1935 áprilisában kiadja az ENCIAN című havonta megjelenő folyóiratot.

A folyóirat az ENCIÁN munkáját és a turizmust szolgálta. A folyóirat jó minőségben jelent meg.

Hild János leányával, Hild Mária fizika tanárnővel a BTE elnöke jó baráti viszonyban volt. Megegyeztek valamibe az ENCIÁN-nal kapcsolatban, de sajnos a megvalósításra nem került sor, mivel Mária 85 éves korában váratlanul elhunyt. A BTE elnöke megfogja valósítani Mária kívánságát, hogy mit egyeztek Máriával, azt egyelőre nem teszi közé.

          A honlapunkon részletes közleményt találunk az “ENCIÁN” nal kapcsolatban.

December 27-én, Karácsony harmadnapján  a Postaréten találkozunk 9 óra 45 perckor, ahonnét a  Salamonkő szorosában megyünk év búcsúztatóra.   Azért a Salamonkőnél, mert ez Brassónak a szimbóluma.  A 2015-ős évet, az ÓESZTENDŐT  búcsúztassuk. 

Az év hozott rosszat is, de jót is. Ha vissza emlékezünk az ötven megszervezett túrákra, amelyek között voltak szép túrák is, akkor meglehetünk elégedve. A búcsúzkodó 2015 év emlékeit idézzük fel. E kis évbúcsúztató találkozón pezsgővel koccintunk. 

Részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.  

Erzsébet magyar királynéra azért is emlékezünk szívesen, mert természet barát volt.

Olvassuk el a kis idézetet:

                       “Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj

                        ki egy közeli erdőben és minden fában, minden

                        bokorban , minden növényben  és állatban érezni

                        fogod Isten jóságát és mindenhatóságát’.

                                                                                             SISSI

Erdély szerte állítottak emléket Erzsébet magyar királynénak. Brassóhoz legközelebb Halmágyon, a templom kerteben találjuk az egyik legszebb Erzsébet szobrot.

Aldobolyban az Erzsébet gesztenyefák ma is láthatók.

Bölön. Erzsébet királyné szobor közvetlenül az út mellett.

A Gyimesben az alagútnál találjuk a SZISZI kutat, a Karakó viaduktnál is volt emléktábla.

Az Ojtuz-tető felé menet találjuk Erzsábet királyné emlékoszlopát.

Kisborosnyó. SISSY – HÁRSFA – KÖRÖND.

A múlt héten, vasárnap, Advent második vasárnapján, a Csiporkán napsütéses jó idő fogadott. A hó teljesen elolvadt, viszont a Csiporka csúcsa fehérlett a hótól. A Mikulás hintón jött, pontosabban az autóbusszal.   Sok turistával találkoztunk.

A Rakodó völgyében találkozunk 10 órakor az autóbuszok végmegállójában  A nagy állomásról  a 32-es busszal a végállomásig megyünk.

További információk és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.

Túravezető: Zsigmond Judit.

A múlt hétre meghirdetett Turzun túra, sajnos a váratlanul közbejött havazás miatt elmaradt. Valószínű, hogy a túrát elhalasszuk a következő évre.

Flekkent sütünk, azzal várjuk a Mikulást. Rácsot, száraz forgácsot a tűz gyújtáshoz

biztosítunk.

Felköszöntjük a kedves túratársunkat  Brummer  Klárikát születésnapja alkalmából

17B busszal megyünk a nagy állomásról Malomdombokig.   

Túravezető: Brummer Klára alelnök.

További információk és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.

időjárás megfelelően alakul.   Véglegesen pénteken döntjük el, hogy hova lesz a túra.

Ha szombaton tiszta, napos idő lesz, és sikerül elmenni erre az érdekes hegyre,  amit Orbán Balázs is leírt, bővebben beszámolunk a jövő héten. Ha nem megyünk a Turzunra, akkor Brassó környékén fogunk kirándulni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.

A reggeli borús idő miatt, csak délután indultunk el, az idő továbbra is borús maradt, ezért a fényképezés elmaradt.

Az út tejes hossza a Malomdombokig 6 km. A Czell- tetőtől az út egy nagy kanyarulattal ereszkedik le a Decathlon sport áruházig. Itt fog belecsatlakozni a terelő útban. Valószínű, hogy erre egy pár év múlva kerül  majd sor. A Noa- tótól, több helyen is kilehet mászni a terelő útba, érdemes bejárni, szép kiránduló helyek vannak az út folyamán, sok turistákkal és kerékpárosokkal találkoztunk. Az út keresztezi a piros sávval jelzett  Krukk turista ösvényt.

Mivel a meteorológus jelentések állandóan esőt jeleznek, a november 21-i túrát az időjárás függvényében pénteken határozzuk el .  A részletek és bejelentkezés 0368/418.901. telefonszámon.   

Egy jó pár héttel ezelőtt, bejártuk a Noa és az Alsótömös között épített új utat, az útban Malomdomboknál indultunk el.

Az hittük, hogy erdőkitermelő út készül, de megtudtuk, hogy terelő útról van szó. Ez az út bele fog csatlakozni a Brassó terelő útjában. A felső vége, információnk szerint a Don-kanyarnál fog a predeáli útban csatlakozni. Véleményünk szerint, turisztikai szempontból  az út megfelel, de a sok hajtűkanyar, szerpentinek, lejtő, fel-le, keskeny út autó forgalomnak nem nagyon felel meg.

Indulás a nagy állomásról a 9 órakor induló 35 busszal, az állatkertnél szálunk le.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418.801. telefonszámon.

A túra változtatás jogát fenntartjuk.

Túravezető: Piszár  Károly.

         

A szorosban a sorompótól indultunk el. A fő cél a szoros részletes megtekintése volt . Többször jártunk a szorosban, de mindig futólag mentünk át rajta.

Most a szorost  részletesen megtekintettük és kb. 120 felvételt készítettünk, majd a Macska-könyöknél  a hadsereg útján a Kurmatura felé vettük az utunkat. Megjegyezzük, hogy a Macska-szorosnál, egy új úton is fellehet  menni a Kurmaturára, amely sárga ponttal van jelezve.

Mivelhogy még akartunk időzni a szorosban, nem mentünk ki a turistaházig, mivel ott már többször is jártunk.

Elöljáróban, köszönjük Bölöni Kelemennek, hogy elkalauzolt az Ürmöstől nem messze lévő Szökő-vízeséshez. 

A Szökő-vízesés a déli Persány-hegység egyik gyöngyszeme.

Ez a kis vízesés a Rák-patakból Kelet felé kiágazó kis szurdokban kellemes, zenélő csobogással teljesen függőlegesen csordogál le, kb. 6-7 méter magasságból. E kis csermelynek a lápos forrásvidéke ott van a közelben, alig születik meg, mindjárt látványos vízesésben gyönyörködteti a szemlélőt. Nemcsak a vízesés látványos, a környezete, a dimbes-dombos őszi  vidéke is.

A Persányi-hegységnek, sok ilyen látványos kincsei vannak, amik nem szerepelnek a turisztikai leírásokban, sem a térképeken, ezért nehéz megtalálni őket. Sok kitartás és szeretet szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk ezeket a természeti csodákat.

Szeressük járni a persányi-hegyeket, még sok ilyen rejtett kincsről tudunk, amiket be akarunk járni.