Az időjárás függvényében, pénteken döntjük el, hogy a múltkora szervezett rikai túrára megyünk, jó idő esetén vagy a Gothárd-kőhöz kirándulunk a nagy állomásról a 9 órakor induló 17B autóbusszal.  A részleteket az előbbi túrákon közölt telefonszámon tudhatjuk meg.

Túravezetők: Rika – Szotyory Mária titkárnő, Gothárd-kő – Brummer Klára alelnök

Mivel Orbán Balázs nyomában jártunk, idézzünk írásából, hogy Ő akkor mit látott és mit láttunk mi. Idézet: ” Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően nagyszerű magányában, követve mindig a Tepej patakot, mely  a Boroslános gyönyörű idomú hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és a kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli irányát , az utobbi ellenben nyugati irányból foly le a Homárárka nevű szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül nagy vizbővséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik, déli lejtője azon hegynyaknak, mely a Nagykőves és a Tolvajos hegycsucsokat egybeköti. Ez oldalban tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda.” ( Száda, a székely tájbeszéd szerint bejárat ).

Mi is a Tepej patakot követve indultunk el a völgyben épített fakitermelő úton. Hamarosan elértük a Boroslános érdekes szikláit. Három fő szikla tömbből tevődik össze, valóságos sziklakaput képezve, de kisebb sziklák is találhatók, meg szikla kapuk, az egyik szikla oldalában barlangszerű, jukkszerű bemélyülő üregek voltak láthatók, jó magason. Nehezen váltunk meg e szép szikláktól. A szikláktól kb. 5 percre találtuk a Csörgőkut-patakok összefolyását és képezve a Tepej patakot. A Homárárka szakadék szélén vízesés szerűen ömlik a nyugati irányból folyó bővizű Csörgőkut-pataka.

A délről jövő patak, csak kis vízhozamú.

A Homárárka szakadék-völgy peremén tovább menve, máskülönben itt ér véget a fakitermelő út sáros felső szakasza, szomorú látványban volt részünk. A tavaly, július útólsó  szombatján, az Unitárius Találkozón nagy vihar tör ki. A hegy oldalakról özönvíz szerűen folyt le a víz az Olt felé. Minket is elkapott ez a “özönvíz” és egy sáncban akadtunk el. Egy terepjáró húzott ki onnan. Akkor a Várpatak völgyében kirándultunk. A Homárárka hegyoldalon  vihar egész hegyoldal fáit döntötte ki. Ez a völgy most is tele van kidőlt hatalmas fákkal. Ameddig tudtunk elmentünk, érhetetlen, egy helyen a völgyet földgát zárta el, alóla folyt ki a patak, a földgáton túl a völgy száraz volt, hova lett a víz ? Innét a kidőlt fák miatt,  tovább nem tudtunk menni.  Visszafelé az út mentén egy érdekes felhagyott kőbányára lettünk figyelmesek, csillogott a napfényben. Szürkés-zöld, fényes kövekből tevődött össze. A mágnes gyengén fogja a csillogó-fényes köveket.

Július 25-én, szombaton, túrát módosítunk, a Rika-völgy túra helyet a Csörgő-kúthoz kirándulunk. A Rika túrát egy későbbi napon szervezzük meg. A Csörgő-kút túra kiinduló helysége az Olt-szorosában levő  Durdulya-szikla.

A túra részleteit a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára ugyanezen a telefonszámon kell bejelentkezni.

Ezt a gyönyörű helységet Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta.

A Tömös-szorosát is részletesen leírja, az írásából érdekes dolgot tudhatunk meg, a szorosban lévő Liliom-kővel kapcsolatban.

A mai térképeken, úgy a román és a magyaron, a Liliom-kőnek  a tömösi-szoros bal partján,  a Kigyó-út alsó részén levő sziklát nevezi meg.

Orbán Balázs írása szerint, idézet: ” A völgyet szegélyező hegysor gyönyörű sziklaszálakkal  ékeskedik, ezek közül fölemlítem a jobb oldalon pompázó Liliom-követ, melynek alját elnyalta a Tömös, fekmentes oldalait kilyukgatta  az ezüst és arany után kutató ember kincssovára…. A Liliom-kővel szemben nyilik a bal parton a Hosszú-völgy”.

Még egy idézet: “Jobbról az Ördögvölgye nyúlik be a Nagykőhavas fenyvesei közé; ily nevét úgy látszik a völgyfőben levő egy sötét színezetű sziklaszáltól nyerte…. Ezzel szemben a Tömös bal partján a Százforintos-szikla tornyosul fel”! Melyik a helyes ? A Százforintot kellett eltüntetni?

Orbán Balázs a Hasad-kő környezetét a 22. sz. füzet 197-ik oldalán részletesen leírja. Érdemes elolvasni.

Kirándulásunk kapcsán, leereszkedtünk a szorosban. A szoros profil vasakból járatokkal volt kiépítve, sajnos ezeknek a járatoknak nyoma sincs, “gyere velem és ha nem jössz viszlek”

Vandál kezek elhordták. Egy pár létra még megvan, de oda csak a lábfürdővel tudtunk volna  eljutni. Megelégedtünk azzal, amit a szoros “teraszán” láttunk.

Ez a völgy egyenesen a Kőkapuhoz vezet. 

Ezen a völgyön indul a piros pont jelzésen, az Arany jukka nevű helységen keresztül, az út a Pojánában, nehéz út. Itten ered  az Aranyos patakocska, amely a Szoroskába folyik le a Kincs nevű helységre. A Szoroska az arany meg a kincsek vidéke.

Az Arany-gödör völgyén lehet lehet feljutni a Kőkapuhoz, a kb. 400 m . szintemelkedést a patakban kel megtenni. Miután áthaladtunk a “kapun” baloldalt a Száraz-völgyben érünk.

Mi elindultunk a patakban és miután jól átázott a bakancsunk visszatértünk és a az Ördög-szakadékban folytattuk az utunkat, itt is volt részünk patakba – sárba  és jó meredek kimászóban  köves-sziklás útban, ilyen az Ördög-szakadék.  Az Ördög-szikláig mentünk.

Gyönyörű kirándulásban volt részünk.

Július 18-án, Hedvig napján, felderítő túrát szervezünk az Arany-gödör völgyében és a Kőkapuhoz.  A túra részleteit a 0368/418 901 telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára ugyanezen a telefonszámon kell bejelentkezni.

Túravezető: Piszár Károly I. alelnök

Július 25-én, Jakab napján, Felsőrákosról kirándulunk a Rika-völgyében és Réka királyné sírját keressük meg, de egyéb látnivalókat is megkeresünk.  A túrára az előző közleményben említett telefonszámon kell bejelentkezni, a részletekre is kaphatunk felvilágosítást. Túravezető: Szotyory Mária

A délután eleredő eső miatt, nem sikerült a túránk úgy- ahogy elterveztük, de azért meg voltunk elégedve, szép volt a túra.

A virágokon kívül, a Cenken honos lepkékre figyeltünk.

 

Július 15-én, Henrik napján a Hasadtkőhöz  (Tamina) kirándulunk. 

A vízeséshez is lemegyünk, mivel az őszi kirándulásunkon a nagy hó miatt nem tudtunk lemenni. A nagy állomáson  találkozunk és a 8 órakor induló azugai busszal megyünk Felsőtömösig. A túrára be kel jelentkezni a 0368/418.901. telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károlly 

 

A túra fő célja a bretocsai  sziklák között rejtőzködő  szfinx megkeresése volt. Sajnos a közbejött esőzések miatt a vizes- csúszós fűben nem fojtattuk a keresést. Egy más alkalomra halasztottuk a keresést.  A szfinxet, Szélely Géza a hajdani BTE turista titkára fényképezte le jó minőségben, a 30-as években.  Azóta sem láttunk egyetlen képet sem a szfinxről. Kb. 1957-ben voltunk a Csukáson, a szfinxet még lehetett látni. Azóta az erdősödés  takarása  miatt nem lehet látni? A Csukás a legszebb hegység a Kárpát kanyarban. Orbán Balázst is elbűvölte. Egy pár szót idézünk írásából: “A Csukásnak azon egyedüli gerincze is, hol feljövénk, oly sok szép pontot, s oly nagyszerű sziklaszálak csoportozatát mutatta fel, hogy mindeniknél vágy ébred a lerajzoláshoz, és bánt, hogy azt tenni nem lehete, mert a ki a Csukásnak festészi fölvételre méltó mindenik pontját felvenni akarná, akkor legalább is egy évi folytonos rajzolásra lenne hivatva. Én, mint havastáj szülötje s az ilyeknek szenvedélyes buvárlója, igen sok havas vidéket jártam be honunkban és annak körvonalán túl is ; sok helyt elbámultam a mészkősziklák csodásan változékony idomzatait ; de olyakról, a minőket a  Csukás  eocen-gyüleg szirtgerinczei felmutatnak , fogalmam nem volt, s alig hiszem, hogy a földgömbön  egy második olyan havas legyen, a mely e tekintetben a Csukással a versenyt kiállhatná. Meglehet, hogy ez állitásomt sokan túlmerésznek fogják találni ; de arról is meg vagyok gyözödve, hogy a kik a Csukást meglátogatni elszánják magukat, állitásom igazságáról, hálásan, s fáradalmaikért kárpotolva fognak erről meggyözödést szerezni”