Monthly Archives: August 2015

2015 augusztus 29, szeptember 5

Túrák
Augusztus 29.-én, szombaton, János napján a honismereti túránk útvonala a következő: 
A túra Málnásfürdőnél kezdődik – Málnásfürdő – Hatod-hágó – Nagybacon – Szárazajta (Gálát geológiai rezerváció ) – Barót – a Kormos-patak völgyében : Bardoc – Erdőfüle  -Kuvaszó-patak  “vizfüggönye”. 
Bejelentkezés és részletek a 0368/418.901. telefonszámon.
Túravezető: Zsigmond Jutka BTE tag.
 
Szeptember 5.-én, szombaton, Lőrinc napján a Persány hegységben kirándulunk Apácáról. 
Részletek és bejelentkezés az előbbi túra közleményben megadott telefonszámon.
Túravezető: Brummer Klára BTE alelnök.
Megemlékezések:
István, a király  brassói megemlékezése, az RMDSZ szervezése keretén:
Augusztus 19-én, 19 órai kezdettel ünnepi szentmisével emlékeztek meg
                                                                                             SZENT ISTVÁN  KIRÁLYRÓL. 
Ezután az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán a Széchenyi István emléktáblánál koszorúzásra került sor. Koszorút helyezett el: az RMDSZ, az Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója, a Máltai szeretett szolgálat és a Brassói Turista Egyesület, a koszorút Szotyory Mária és Brummer Klára helyezte el. 
A Brassói Dalárda és a közönség közösen énekelték el a MAGYAR és a SZÉKELY HIMNUSZT.
Megszentelték az ÚJ KENYERET és mindenki részesült az KENYÉRBŐL.
Ezután a Díszteremben le vetítették az ISTVÁN A KIRÁLY  című magyar rockoperát.      
 
Emlékezzünk az Brassó református magyarság  legszebb református templomára, ami a város egyik ékessége volt.  1892-ben épült és három nap alatt, 1963-an kegyetlenül rombolták le.
 
A templom, Alpár Ignác műépítész tervei alapján készült el, a két év alatt felépült templomot
1892 augusztus 24-én avatták fel. 
Idézünk a Brassói Lapokból:
“1963-at írtak. Brassó belvárosában a romboló buldózerek fülsértő lármája hallatszott. Zúgtak a gépek, keserűen hallgattak az emberek. A templom riadt fájdalommal figyelte, amint testábe martak a vasfogak, egyre nagyobb darabokat harapva ki falából. ledőlt a torony, omlottak a falak, majd síri csend borult a tájra, a porfelhő is leülepedett. A város szívében keletkezett romhalmazt sietve hordták az egymás után sorjázó teherautók. Sietni, sietni! – ez volt a hatalom parancsa, hogy nyoma se maradjon ennek a rettenetes rombolásnak. Tűnjön el az emléke is egy templomnak , amely annyira sértette a szemüket….. A pazar épületnek két világháború  és a Trianon sem ártott, de az épület sehogy sem tetszett a kommunista hatalomnak….. A presbiterek próbáltak ellenállni és az első megbeszélésen a javaslatok ellen szavazni, de akkora volt a nyomás, hogy a következő alkalommal el kellett fogadni a tényeket. A nagytiszteletű Albu Dezső és Szabó Károly lelkipásztorok, valamint Csia Pál nyugalmazott lelkész minden szóbeli és írásbeli próbálkozása hiábavalónak bizonyult, az elhatározott tényekkel szemben semmi esélyük sem maradt.”
Kalauz   Halász  Gyula
A brassói ev. református templom előtt
 
E templom amit itt látsz     Figyeld csak meg bármerre mész     A gyönyörű parkból nézve
Építette Alpár Ignác              Összhang, erő, dísz, áhítat,                 Eléd tárul az egésze.
A nagy műépítész. –               Mintha szólna: az Úr hívatt!                S elmélázva az ősi kincsen
                                                                                                                         Fáj, hogy béke ma már nincsen.
                                                                                                                                            Brassó 1962 április 22
Emlékezzünk a Cenk tetőn volt ÁRPÁD szoborra.
A szobor nem Árpád fejedelmet alakította meg, hanem egyik harcosát.
A szobor Árpád szobor név alatt ismeretes.
Az Árpád szobrot 1896 augusztusában állították fel a Cenk hegység legmagasabb pontján.
A szobor felavatására 1896 október 15-én került sor.
1913 szeptember 27-én két besszarábiai  személy dinamittal felrombantotta.
A robbantás következtében a megrongált szobor nem dőlt le, egy későbbi vihar döntötte le. A szobor maradványait rendőri felügyelet alatt szedték össze és a Brassói Történelmi Múzeumban helyezték el.  A szobor maradványait eltüntették a Cenkről, de a helye ma is megtalálható.
1999-ben, a szobor feje egy román hölgy, Gordon Veronika jóvoltából kikerült a múzeumból és a brassói evangélikus egyház őrizete alá került. Itt tekinthető meg a szobor  e lényeges maradványa.
Azt, hogy hogyan került ki a szobor feje a múzeumból és hogy hogyan ünnepelték meg az egykori EKE az Árpád szobor évfordulóját, a mellékelt közleményben közöljük.
Azt is megtudhatjuk, hogy hogyan nézett ki Árpád fejedelem, ha elmegyünk Torjára. Máskülönben Torján találjuk a világ legnagyobb kopjafáját.
Alább egy pár fényképet közlünk:

2015 augusztus 22

Túrák
Augusztus 22-én, szombaton, Mirjam napján a Kőba-völgyében kirándulunk.
Séta túra. A túra ideje kb. 1 óra. A völgy felső végén a forrásnál telepedünk le és flekkent, vagy bármit süthetünk. A sütnivalóról mindenki gondoskodjon.  Minden tagunkat szeretettel várjuk.
Találkozunk 8 óra 50 perckor a nagy állomáson  és a 9 óra 5 perckor induló 17B autóbusszal megyünk Malomdombokig.
Túravezető: Zsigmond Judit
Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.
A múlt szombati túrával kapcsolatban:
A múlt szombaton túrát változtattunk és a Vár-patak völgye helyett a Fenes-patak völgyében kirándultunk. A Vár-patak völgyében egy későbbi időpontban szervezzük meg a túrát.  Ezt a völgyet földi mennyországnak is nevezik. Orbán Balázs is elismerte a völgy szépségét. A múlt évben nagy vihar tombolt a térségben és félő, hogy a kidőlt fák miatt nem tudtuk volna végigjárni a völgyet. A favágók keményen dolgoznak a kidőlt fák kitermelésén.
Sajnos a Fenes-patak  felső szurdok szerű völgyében a kidőlt fák lehetetlené tették a tovább haladást. A favágók itt is nagy munkában voltak.  Ez a völgy is gyönyörű. Az út folyamán sok érdekes sziklát, barlang szerű üregeket, a jobboldali patak mély szurdokába kis sziklák közé szorult zuhatagok voltak láthatók. Egy őzláb gomba is integetett felénk.  De a legnagyobb meglepetésünk egy várnak, kb. 1 m. magas kőfala volt. E kis falmaradvány körül temérdek kő. E falmaradványt nem messze találtuk a völgy felső végétől. Mivel Orbán Balázs nem írja le ezt a völgyet és semmiféle leírást nem találtunk e “vár romokkal” kapcsolatba,  mi ezt a “vár maradvány”  Fenes-várának neveztük el.
A következőkben a túráról egy pár fényképet láthatunk.
Megemlékezés.
Szent István magyar királyra emlékezünk.
Született 975-ben, elhunyt 1038 augusztus 15-én. Minden év augusztus 20-án szenté avatását  ünneplik meg. A székelység minden év augusztus 20-án ünnepli meg István királyt a Perkőn, amit búcsújárattal köt össze.   A múlt évben részt vettünk ezen az ünnepélyen, a továbbiakban egy pár fényképet közlünk a búcsújáratról:

2015 augusztus 15 – 16

Túrák
Augusztus 15.-én, szombaton, Mária napján: 
a túra célpontja a Mihálykő, ahova a Várpatak-völgyéből indulunk el.
A részleteket megtudhatjuk a   0368/ 418.901. telefonszámon. Bejelenkezés
az említett telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly 
Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.
 
A múlt szombati rikai túrával kapcsolatban:
 
Elöljáróban emlékezzünk az  1848 december 13-án Felsőrákos-rikai csatában elvérzett honvédekre. A túránk a felsőrákosi útkereszteződésbe,  rikai és köpeci események emlékére felállított emlékműnél kezdődött.
A Rika-völgyében könnyen megtaláltuk Réka királynő  sírját, mivel irányító táblát állítottak fel az úton. Réka királyné sírját egy szép szikla szimbolizálja, amelynek a tetején kopjafa áll. A sziklától felújított nagyon meredek hegygerincen másztunk ki a Hegyeshegy gúla alakú csúcsára, amelynek tetején állótt Attila vára. Orbán Balázs itt jártakor még talált falakat, mi viszont csak szétszórt köveket találtunk. Ha Attila idejében ezt a hegyhátat nem borította erdő, akkor minden irányban  szép kilátás volt, a sziklára is lelehetett látni. Tudtuk, hogy a közelben található Réka királyné felújított  vára is, de mivel semmiféle útjelzést oda nem találtunk, ezért nem tudtuk, hogy merre keressük, le mondtunk róla és a széles jó minőségű várúton beereszkedtünk a Nádas-patak völgyében. A kánikula nem nagyon érintett, mivel többségben erdőben jártunk, de azért jól eset felfrissülni a rikai jó ízű nagyon hideg forrásnál. A vidék gyönyörű, a Rika-patakában, alig csörgedez egy kis víz a szárasság miatt. Viszont elszomorító az a látvány, hogy a falu a szemetét a Rika-patakba rejti. A vízeséshez nem mentünk el, mert a szárasság miatt, nem láttunk volna vízesést. Attila várával kapcsolatban, Orbán Balázs írásából idézünk: “E czukor süveg alakú bécznek tetejét Huszt vagy Attila vára koronázta egykoron. Mi megmásztuk a meredek hegyoldalt, hogy a büszke sasfészeknek mostani maradványait szemügyre vegyük. Az itt feküdt vár nagy kiterjedésű és jelentékeny sohasem lehetett; a csúcs tetején egy 45 lépés kerületű körfalnak látszik alapja, mely hihetőleg egy kör-donjonnak maradványa. A fal néhol több láb magasságra felülemelkedik a föld szinén, mig más helyett már el van hantolva. Belterén kincskeresők álltal ásott mély üregek tátognak. E zömtornyot egy más, attól alig 10 lépés távolságra azzal párhuzamosan vonuló körfal övezte, vagy 140 lépéskerületbe ; alapfalának elhantolt gátonya, s néhol a falrakat is tisztán látható, ezt végre még egy 2-ik külső körfal szegélyezte. Szép és regényes lehetett  e két körfaltól ölelt magas zöm-torony, a messze látszó bércztetőn…. Öreg emberek még emlékeznek arra, hogy e vár fala több öl magasságban fenn állott, s a közép torony csaknem épen megvolt ; de akkor midőn az e hegy alatt elvonuló országút s az említett Andaházi kocsma épült annak falait lebontották, lehengergetett köveit az út kirakására és a korcsma építésére használták fel”.
 
Megjegyzés:
Attila vára az újraépített Ika várára hasonlíthatott, a külső kör falakat leszámítva. Ika-várához az utat leaszfaltozták, a vár alatt szép vízesés van.
Orbán Balázs írásából megtudhatjuk, hogy az Ő korában öregek emlékeznek arra, hogy Attila várának a közép tornya csaknem épen megvolt. Ez azt jelenti, hogy az 1800-as években a többi, hasonló vár-tornyok várak is megvoltak. Sajnálatos, hogy az akkori kormány semmiféle védelmet nem biztosított ezeknek a történelmi váraknak a védelmére. Bárki úgy rombolhatta és pusztíthatta  ahogy akarta. Minden írás arról tanúskodik, hogy a várakat a közelében levő települések lakói, minden bűn tudat nélkül rombolták le és használták fel anyagát saját érdekükre, nem is olyan régen. Ha ezek a várak megvolnának, igazolt nagy hírnevű múltunkra lehetnénk büszkék. Kisgyörgy Zoltán “Háromszék vártúra-kalauza” könyvében több mint ötven lerombolt, a földszínéről eltűnt várakról számol be. Ha már várainkat leromboltuk, az utókor annyit tehetne, hogy ahol a váraink álltak emlékeztető táblákat állítsanak fel, úgy ahogy a bodoki hegyekben tették. Ha Attila váránál találtunk volna egy olyan táblát, hogy itt állott Attila vára, nagyobb élményben lett volna részünk.

2015 augusztus 8

Túrák
Augusztus 8.-án, szombaton, László napján:
Újraszervezzük a két alkalommal elhalasztott rikai túrát. A bizonytalan és a közbejött esemény miatt halasztottuk el a  túrát.
A túra kiinduló helysége Felsőrákos, ahonnan a Rika-völgyében Réka királyné sírjáig megyünk. innét a Persány-hegység főgerincén, Attila fejedelem és Réka királyné vár maradványait keressük meg. Mivel nyár van és hosszúak a napok, Barotra és a Kormos patak vőlégyéből a  Kuvaszó-patak “vízfüggöny” vízesését is megkeressük, útközben még egyéb látnivalónk is lesz.
További részleteket a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára be kell jelentkezni az említett telefonszámon.
Túravezető: Szotyory Mária.