Augusztus 22-én, szombaton, Mirjam napján a Kőba-völgyében kirándulunk.

Séta túra. A túra ideje kb. 1 óra. A völgy felső végén a forrásnál telepedünk le és flekkent, vagy bármit süthetünk. A sütnivalóról mindenki gondoskodjon.  Minden tagunkat szeretettel várjuk.

Találkozunk 8 óra 50 perckor a nagy állomáson  és a 9 óra 5 perckor induló 17B autóbusszal megyünk Malomdombokig.

Túravezető: Zsigmond Judit

Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.

A múlt szombaton túrát változtattunk és a Vár-patak völgye helyett a Fenes-patak völgyében kirándultunk. A Vár-patak völgyében egy későbbi időpontban szervezzük meg a túrát.  Ezt a völgyet földi mennyországnak is nevezik. Orbán Balázs is elismerte a völgy szépségét. A múlt évben nagy vihar tombolt a térségben és félő, hogy a kidőlt fák miatt nem tudtuk volna végigjárni a völgyet. A favágók keményen dolgoznak a kidőlt fák kitermelésén.

Sajnos a Fenes-patak  felső szurdok szerű völgyében a kidőlt fák lehetetlené tették a tovább haladást. A favágók itt is nagy munkában voltak.  Ez a völgy is gyönyörű. Az út folyamán sok érdekes sziklát, barlang szerű üregeket, a jobboldali patak mély szurdokába kis sziklák közé szorult zuhatagok voltak láthatók. Egy őzláb gomba is integetett felénk.  De a legnagyobb meglepetésünk egy várnak, kb. 1 m. magas kőfala volt. E kis falmaradvány körül temérdek kő. E falmaradványt nem messze találtuk a völgy felső végétől. Mivel Orbán Balázs nem írja le ezt a völgyet és semmiféle leírást nem találtunk e “vár romokkal” kapcsolatba,  mi ezt a “vár maradvány”  Fenes-várának neveztük el.

Született 975-ben, elhunyt 1038 augusztus 15-én. Minden év augusztus 20-án szenté avatását  ünneplik meg. A székelység minden év augusztus 20-án ünnepli meg István királyt a Perkőn, amit búcsújárattal köt össze.   A múlt évben részt vettünk ezen az ünnepélyen, a továbbiakban egy pár fényképet közlünk a búcsújáratról:

a túra célpontja a Mihálykő, ahova a Várpatak-völgyéből indulunk el.

A részleteket megtudhatjuk a   0368/ 418.901. telefonszámon. Bejelenkezés

az említett telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károly 

Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.

Elöljáróban emlékezzünk az  1848 december 13-án Felsőrákos-rikai csatában elvérzett honvédekre. A túránk a felsőrákosi útkereszteződésbe,  rikai és köpeci események emlékére felállított emlékműnél kezdődött.

A Rika-völgyében könnyen megtaláltuk Réka királynő  sírját, mivel irányító táblát állítottak fel az úton. Réka királyné sírját egy szép szikla szimbolizálja, amelynek a tetején kopjafa áll. A sziklától felújított nagyon meredek hegygerincen másztunk ki a Hegyeshegy gúla alakú csúcsára, amelynek tetején állótt Attila vára. Orbán Balázs itt jártakor még talált falakat, mi viszont csak szétszórt köveket találtunk. Ha Attila idejében ezt a hegyhátat nem borította erdő, akkor minden irányban  szép kilátás volt, a sziklára is lelehetett látni. Tudtuk, hogy a közelben található Réka királyné felújított  vára is, de mivel semmiféle útjelzést oda nem találtunk, ezért nem tudtuk, hogy merre keressük, le mondtunk róla és a széles jó minőségű várúton beereszkedtünk a Nádas-patak völgyében. A kánikula nem nagyon érintett, mivel többségben erdőben jártunk, de azért jól eset felfrissülni a rikai jó ízű nagyon hideg forrásnál. A vidék gyönyörű, a Rika-patakában, alig csörgedez egy kis víz a szárasság miatt. Viszont elszomorító az a látvány, hogy a falu a szemetét a Rika-patakba rejti. A vízeséshez nem mentünk el, mert a szárasság miatt, nem láttunk volna vízesést. Attila várával kapcsolatban, Orbán Balázs írásából idézünk: “E czukor süveg alakú bécznek tetejét Huszt vagy Attila vára koronázta egykoron. Mi megmásztuk a meredek hegyoldalt, hogy a büszke sasfészeknek mostani maradványait szemügyre vegyük. Az itt feküdt vár nagy kiterjedésű és jelentékeny sohasem lehetett; a csúcs tetején egy 45 lépés kerületű körfalnak látszik alapja, mely hihetőleg egy kör-donjonnak maradványa. A fal néhol több láb magasságra felülemelkedik a föld szinén, mig más helyett már el van hantolva. Belterén kincskeresők álltal ásott mély üregek tátognak. E zömtornyot egy más, attól alig 10 lépés távolságra azzal párhuzamosan vonuló körfal övezte, vagy 140 lépéskerületbe ; alapfalának elhantolt gátonya, s néhol a falrakat is tisztán látható, ezt végre még egy 2-ik külső körfal szegélyezte. Szép és regényes lehetett  e két körfaltól ölelt magas zöm-torony, a messze látszó bércztetőn…. Öreg emberek még emlékeznek arra, hogy e vár fala több öl magasságban fenn állott, s a közép torony csaknem épen megvolt ; de akkor midőn az e hegy alatt elvonuló országút s az említett Andaházi kocsma épült annak falait lebontották, lehengergetett köveit az út kirakására és a korcsma építésére használták fel”.

 

Attila vára az újraépített Ika várára hasonlíthatott, a külső kör falakat leszámítva. Ika-várához az utat leaszfaltozták, a vár alatt szép vízesés van.

Újraszervezzük a két alkalommal elhalasztott rikai túrát. A bizonytalan és a közbejött esemény miatt halasztottuk el a  túrát.

A túra kiinduló helysége Felsőrákos, ahonnan a Rika-völgyében Réka királyné sírjáig megyünk. innét a Persány-hegység főgerincén, Attila fejedelem és Réka királyné vár maradványait keressük meg. Mivel nyár van és hosszúak a napok, Barotra és a Kormos patak vőlégyéből a  Kuvaszó-patak “vízfüggöny” vízesését is megkeressük, útközben még egyéb látnivalónk is lesz.

További részleteket a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára be kell jelentkezni az említett telefonszámon.

Túravezető: Szotyory Mária.          

Az időjárás függvényében, pénteken döntjük el, hogy a múltkora szervezett rikai túrára megyünk, jó idő esetén vagy a Gothárd-kőhöz kirándulunk a nagy állomásról a 9 órakor induló 17B autóbusszal.  A részleteket az előbbi túrákon közölt telefonszámon tudhatjuk meg.

Túravezetők: Rika – Szotyory Mária titkárnő, Gothárd-kő – Brummer Klára alelnök

Mivel Orbán Balázs nyomában jártunk, idézzünk írásából, hogy Ő akkor mit látott és mit láttunk mi. Idézet: ” Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően nagyszerű magányában, követve mindig a Tepej patakot, mely  a Boroslános gyönyörű idomú hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és a kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli irányát , az utobbi ellenben nyugati irányból foly le a Homárárka nevű szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül nagy vizbővséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik, déli lejtője azon hegynyaknak, mely a Nagykőves és a Tolvajos hegycsucsokat egybeköti. Ez oldalban tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda.” ( Száda, a székely tájbeszéd szerint bejárat ).

Mi is a Tepej patakot követve indultunk el a völgyben épített fakitermelő úton. Hamarosan elértük a Boroslános érdekes szikláit. Három fő szikla tömbből tevődik össze, valóságos sziklakaput képezve, de kisebb sziklák is találhatók, meg szikla kapuk, az egyik szikla oldalában barlangszerű, jukkszerű bemélyülő üregek voltak láthatók, jó magason. Nehezen váltunk meg e szép szikláktól. A szikláktól kb. 5 percre találtuk a Csörgőkut-patakok összefolyását és képezve a Tepej patakot. A Homárárka szakadék szélén vízesés szerűen ömlik a nyugati irányból folyó bővizű Csörgőkut-pataka.

A délről jövő patak, csak kis vízhozamú.

A Homárárka szakadék-völgy peremén tovább menve, máskülönben itt ér véget a fakitermelő út sáros felső szakasza, szomorú látványban volt részünk. A tavaly, július útólsó  szombatján, az Unitárius Találkozón nagy vihar tör ki. A hegy oldalakról özönvíz szerűen folyt le a víz az Olt felé. Minket is elkapott ez a “özönvíz” és egy sáncban akadtunk el. Egy terepjáró húzott ki onnan. Akkor a Várpatak völgyében kirándultunk. A Homárárka hegyoldalon  vihar egész hegyoldal fáit döntötte ki. Ez a völgy most is tele van kidőlt hatalmas fákkal. Ameddig tudtunk elmentünk, érhetetlen, egy helyen a völgyet földgát zárta el, alóla folyt ki a patak, a földgáton túl a völgy száraz volt, hova lett a víz ? Innét a kidőlt fák miatt,  tovább nem tudtunk menni.  Visszafelé az út mentén egy érdekes felhagyott kőbányára lettünk figyelmesek, csillogott a napfényben. Szürkés-zöld, fényes kövekből tevődött össze. A mágnes gyengén fogja a csillogó-fényes köveket.

Július 25-én, szombaton, túrát módosítunk, a Rika-völgy túra helyet a Csörgő-kúthoz kirándulunk. A Rika túrát egy későbbi napon szervezzük meg. A Csörgő-kút túra kiinduló helysége az Olt-szorosában levő  Durdulya-szikla.

A túra részleteit a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára ugyanezen a telefonszámon kell bejelentkezni.

Ezt a gyönyörű helységet Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta.

A Tömös-szorosát is részletesen leírja, az írásából érdekes dolgot tudhatunk meg, a szorosban lévő Liliom-kővel kapcsolatban.

A mai térképeken, úgy a román és a magyaron, a Liliom-kőnek  a tömösi-szoros bal partján,  a Kigyó-út alsó részén levő sziklát nevezi meg.

Orbán Balázs írása szerint, idézet: ” A völgyet szegélyező hegysor gyönyörű sziklaszálakkal  ékeskedik, ezek közül fölemlítem a jobb oldalon pompázó Liliom-követ, melynek alját elnyalta a Tömös, fekmentes oldalait kilyukgatta  az ezüst és arany után kutató ember kincssovára…. A Liliom-kővel szemben nyilik a bal parton a Hosszú-völgy”.

Még egy idézet: “Jobbról az Ördögvölgye nyúlik be a Nagykőhavas fenyvesei közé; ily nevét úgy látszik a völgyfőben levő egy sötét színezetű sziklaszáltól nyerte…. Ezzel szemben a Tömös bal partján a Százforintos-szikla tornyosul fel”! Melyik a helyes ? A Százforintot kellett eltüntetni?

Orbán Balázs a Hasad-kő környezetét a 22. sz. füzet 197-ik oldalán részletesen leírja. Érdemes elolvasni.

Kirándulásunk kapcsán, leereszkedtünk a szorosban. A szoros profil vasakból járatokkal volt kiépítve, sajnos ezeknek a járatoknak nyoma sincs, “gyere velem és ha nem jössz viszlek”

Vandál kezek elhordták. Egy pár létra még megvan, de oda csak a lábfürdővel tudtunk volna  eljutni. Megelégedtünk azzal, amit a szoros “teraszán” láttunk.

Ez a völgy egyenesen a Kőkapuhoz vezet. 

Ezen a völgyön indul a piros pont jelzésen, az Arany jukka nevű helységen keresztül, az út a Pojánában, nehéz út. Itten ered  az Aranyos patakocska, amely a Szoroskába folyik le a Kincs nevű helységre. A Szoroska az arany meg a kincsek vidéke.

Az Arany-gödör völgyén lehet lehet feljutni a Kőkapuhoz, a kb. 400 m . szintemelkedést a patakban kel megtenni. Miután áthaladtunk a “kapun” baloldalt a Száraz-völgyben érünk.

Mi elindultunk a patakban és miután jól átázott a bakancsunk visszatértünk és a az Ördög-szakadékban folytattuk az utunkat, itt is volt részünk patakba – sárba  és jó meredek kimászóban  köves-sziklás útban, ilyen az Ördög-szakadék.  Az Ördög-szikláig mentünk.

Gyönyörű kirándulásban volt részünk.

Július 18-án, Hedvig napján, felderítő túrát szervezünk az Arany-gödör völgyében és a Kőkapuhoz.  A túra részleteit a 0368/418 901 telefonszámon tudhatjuk meg. A túrára ugyanezen a telefonszámon kell bejelentkezni.

Túravezető: Piszár Károly I. alelnök

Július 25-én, Jakab napján, Felsőrákosról kirándulunk a Rika-völgyében és Réka királyné sírját keressük meg, de egyéb látnivalókat is megkeresünk.  A túrára az előző közleményben említett telefonszámon kell bejelentkezni, a részletekre is kaphatunk felvilágosítást. Túravezető: Szotyory Mária

A délután eleredő eső miatt, nem sikerült a túránk úgy- ahogy elterveztük, de azért meg voltunk elégedve, szép volt a túra.

A virágokon kívül, a Cenken honos lepkékre figyeltünk.

 

Július 15-én, Henrik napján a Hasadtkőhöz  (Tamina) kirándulunk. 

A vízeséshez is lemegyünk, mivel az őszi kirándulásunkon a nagy hó miatt nem tudtunk lemenni. A nagy állomáson  találkozunk és a 8 órakor induló azugai busszal megyünk Felsőtömösig. A túrára be kel jelentkezni a 0368/418.901. telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károlly 

 

A túra fő célja a bretocsai  sziklák között rejtőzködő  szfinx megkeresése volt. Sajnos a közbejött esőzések miatt a vizes- csúszós fűben nem fojtattuk a keresést. Egy más alkalomra halasztottuk a keresést.  A szfinxet, Szélely Géza a hajdani BTE turista titkára fényképezte le jó minőségben, a 30-as években.  Azóta sem láttunk egyetlen képet sem a szfinxről. Kb. 1957-ben voltunk a Csukáson, a szfinxet még lehetett látni. Azóta az erdősödés  takarása  miatt nem lehet látni? A Csukás a legszebb hegység a Kárpát kanyarban. Orbán Balázst is elbűvölte. Egy pár szót idézünk írásából: “A Csukásnak azon egyedüli gerincze is, hol feljövénk, oly sok szép pontot, s oly nagyszerű sziklaszálak csoportozatát mutatta fel, hogy mindeniknél vágy ébred a lerajzoláshoz, és bánt, hogy azt tenni nem lehete, mert a ki a Csukásnak festészi fölvételre méltó mindenik pontját felvenni akarná, akkor legalább is egy évi folytonos rajzolásra lenne hivatva. Én, mint havastáj szülötje s az ilyeknek szenvedélyes buvárlója, igen sok havas vidéket jártam be honunkban és annak körvonalán túl is ; sok helyt elbámultam a mészkősziklák csodásan változékony idomzatait ; de olyakról, a minőket a  Csukás  eocen-gyüleg szirtgerinczei felmutatnak , fogalmam nem volt, s alig hiszem, hogy a földgömbön  egy második olyan havas legyen, a mely e tekintetben a Csukással a versenyt kiállhatná. Meglehet, hogy ez állitásomt sokan túlmerésznek fogják találni ; de arról is meg vagyok gyözödve, hogy a kik a Csukást meglátogatni elszánják magukat, állitásom igazságáról, hálásan, s fáradalmaikért kárpotolva fognak erről meggyözödést szerezni” 

 

gépkocsival megyünk a Bratocsa-nyeregig. Indulás 8 órakor. További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.

Túravezető: Brummer Klára alelnök.  

Július 8-án, szerdán, Ellák napján, a Buleára kirándulunk.

A kirándulás részletei: gépkocsival a Bulea- vízesésig, majd a 9 órakor induló felvonóval felmegyünk a tóhoz, ahonnan kimászunk a Zerge-tóhoz, 3/4 óra. Ha még lesz kedvünk  hegyet mászni, 1 óra alatt kimehetünk a nem túl magas gerincre, ahonnan megláthassuk a Sárkány-ablakot. A vízeséshez délután ereszkedünk le. Indulás 7 órakor. További részletek és bejelentkezés az előző közleményben megadott telefonszámon.  Túravezető: Szotyory György

November 28-án, pénteken, Stefánia napján, ha jó az idő a Hasadtkő sziklarepedéséhez és vízeséseihez kirándulunk.

Az Erdélyi Magyar Kárpát Egyesület, Uti-Kalauz Magyarország Erdély részében című munkában (1891-ben) Rombauer Emil és Téglás István így írnak:

…”A tetőről két órás séta a Maladinkő (Hasadtkő, Tamina, Schlucht) sziklarepedéséhez és szép vízeséseihez. A  Maladinkőtől kezdve lefelé a patak szebbnél-szebb vízesések egész sorozatát tárja elénk,  a völgybe érve a föld alá tűnik s a meder szárazon marad; ezért nevezik Száraz-Tömösnek.  A  vízesések mellett lejutni igen nehéz…”

Mi, Felsőtömösről fogjuk megközelíteni a Hasadtkővet, amit még Hollókőnek is neveznek. Orbán Balázs is bejárta és meg csodálta ezt az érdekes szikla repedést, ehhez hasonlót nem nagyon találunk. Orbán Balázs is Felsőtömösről indult el,  ezek szerint a nyomában fogunk járni.

Túraidő: 1 óra, szintemelkedés : 300 m.

Találkozunk 7 óra 45 perckor a nagy állomáson és a 8 órakor induló azugai busszal megyünk Felsőtömösig. Hétköznap, délután óránként megy busz Brassó felé.

Túravezető: Brummer Klára.

Újra  szervezzük a rósz idő miatt elmaradt Flekkenezést a Csiporkán.

Emlékeztetünk, hogy a 9 órakor induló 17B. autóbusszal megyünk Malomdombokig a nagy állomásról.  Részletek a múltkori közleményben.

Túravezető: Gyulai Ibolya.

A királyrózsa második virágzásánál csak bimbókat találtunk.

Ez is szép volt, az alábbi képeken láthassuk.

Szombaton, Cecília napján, egy kisebb túrát szervezünk és a Csipporkára kirándulunk  ahol flekkent, szalonnát fogunk sütni. Rácsot biztosítunk. Süssön mindenki azt amire étvágya van. Hogy jobban csússzon a flekken, ihatunk egy pohár sört is rá.

A Malomdombokról kb. 1 órát megyünk kényelmesen és 100 m. szintemelkedést teszünk meg.

Találkozunk a nagy állomáson és 9 órási  17B autóbusszal megyünk, Malomdombokon szállunk le.

Túravezető: Gyulai Ibolya.

Elöljáróban, köszönetet mondunk Bölöni Kelemen Mihálynak, hogy Ürmösről elkalauzolt egy nagyon szép úton az Ágas-kőhöz. Az őslénytani kőzeteket is megnéztük. Az Ágas-kő, egy  nagy szikla-tömb. Az északi oldala tejesen függőleges és kb. 50 m. magas. Érdekessége, hogy a sziklát egy alig 75 cm. jól járható folyosó szeli ketté. Kelet-Nyugat irányban. Ha a folyosóban felnézel, hatalmas beszorult sziklákat lától és az a benyomásod, hogy most esik rád, közötte nyílások vannak, azokon keresztül fény árad a folyosóban.   Egyik felén bemész és a másik felén kijössz a folyosóból. Az ürmösiek egyik kedvelt kiránduló helye.

Sokat emlegessük, hogy kirándulásaink keretén Orbán Balázs nyomában járunk. Aki elmegy az Ágas-kőhöz és átsétál a folyosón, az pontosan Orbán Balázs nyomában lép.

A 70%-ban magyar lakta Ürmösön, azt is megtudtuk, hogy a jövő évben az Unitárius Találkozót az Ürmösi Egyház szervezi a Tepő alatti tisztáson. Mi a találkozóról túrát fogunk szervezni a Sólyom-kőre, a Tolvajos-barlanghoz, a Csörgőkút-forráshoz, a Töpe-patak völgyében.

Az Ágas-kőről készült fényképek: