Gróf Széchenyi István Brassóban is járt, aminek az emlékére emléktáblát avattak az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. Szent István napján, minden évben koszorúzást szerveznek az emlék táblánál.

A Kazán-szorosban a Széchenyi emléktábla az út felé kihajló sziklán volt látható.                 

1962-ben, motorkerékpárokkal jártunk a szorosban, az emléktábla már nem volt meg.

1970-ben, építették meg a szorosban a Vaskapu vízlépcsőt. Az Ada-Kaleh szigetével  együtt,  a  hajdani út,  minden víz alá került.  

Szeptember 29, a szombati  túra útvonalát pénteken határozzuk el az időjárás függvényében.   

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Elöljáróban köszönjük a bukaresti úti Református Egyháznak, hogy ezen a káposzta  rendezvényen részt vehettünk.

07:30 Ébresztés rezesbandával ;

09:30 A káposzta fesztivál résztvevőinek ünnepélyes felvonulása a sóbányától a központig

10:30 Megnyitó – Bokor Sándor polgármester köszöntő beszéde ;

11:00 Kukták bemutatkozása ;

12:00 Műsorok, folk – műsorok, helyi és testvér települések fellépői ;

15:00 Kondérnokok esküje – a kondérnokok végig kóstolják a kuktáik főztjeit – zsűrizés ;

16:00 Arany Griff Rend – középkori hadi bemutató ;

16:30 Íjász bemutató – Szírti Sasok Alsósófalva ; Éva Zumba – felnőtt csoport ;

17:00 Maros Néptánc együtes – HU ;

18:00 A kukták remekei – Eredményhirdetés ;

19:30 Örökség együtt ;

21:00 DJ Projekt – RO;  22:00 Utcabál.

A Só-szoros – Sós-hegy – Sóhát. A káposzta fesztiválról egy páran meglógtunk és a közelben, 1 km-re levő Só-szorosban sétáltunk ki. Nem bántuk meg, hisz egy gyönyörű, érdekes szorosban gyönyörködhetünk a természet világában. Szép látványt nyújtottak a különböző sós-hegyek – gerincek, még kis barlangot is felfedeztünk. A kibuggyanó sós források mentén só-karfiol szerű formákat lehet látni, a só képződmények között a piros színű  só virágok, az úgynevezett : szíksófű díszíti a kristályképződményeket. További érdekesség a sós patakok, de édesvizű patak is van. Megfigyeltük, hogy egyes helyen az édesvizű patak mellet folyik a sós patak. Békát is láttunk egy pocsolyában, megnyaltuk a vizet, sós. Vajon mit szolnak a gólyák ezekhez a sóban konzervált békákhoz ? Valójában természeti ritkaságokat láttunk.

Értesülünk arról, hogy 2018 június 14 én, egy kiadós vihar letörte a 300 éves és 100 méter  fa középső törzsét. A jelentésben az áll, hogy a középső “ágát” törte le a vihar.  2012-ben, voltunk a szil fánál. Ha jól megnézzük az akkor készült képet a fáról, láthatjuk, hogy nem ágat tört le a vihar, hanem a fa középső törzsét. A fa alsó törzséből három törzs nyúlik a magasban, ezen vannak a roppant nagy ágak. Bár csak egy ágat tört volna le a vihar.

A szombati kirándulásunkon a köpeci szilfa felé vettük utunkat. Szomorúan  szemléltük a mostani állapotát. A kiránduló társaink nagyon sajnálták, hogy ez 300 évre bekövetkezett.

A következő fotón, jól látható a hiányzó törzs.

Tiszteletbeli túravezetőnk idős Nagy Géza.

További bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Túrát változtattunk, nem mentünk Csernátonban, egy későbbi időpontra halasztottuk el.

A Hatodról leereszkedve a Setét-patak völgyében kirándultunk. Szemben a Harcsatető közelében egy érdekes, mély, meredek, köves, kristálytiszta csermely szerű vízfolyásban,  völgyben másztunk ki a gerincre. Megjegyezzük, hogy ezen a több mint 3 km, hosszú hegyoldalon több ilyen meredek mély völgy vezet ki a tetőre. Tovább a szil-fához indultunk.

A múltheti túra ismertetés keretén, ismertettük, hogy a hétvégén, 15-én – szombaton a honismereti túránk keretén Csernátonban  kirándulunk.

Túravezető Szotyory Lehel

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Máskülönben egy nevezetes nap volt, abból kifolyólag, hogy a hajdani Áprily Lajos Főgimnázium volt diákjai, ezen a napon szervezték az  55 éves  érettségi találkozójukat. A találkozón ott voltak a BTE egyes tagjai és volt tagjai.   Az osztályfőnöki órát az iskola dísztermében tartották meg. Az osztályfőnöki órát a még életben levő két tanárukkal, Reiff Piroska, 87 éves  és Mészáros József 88 éves tanárokkal tartották meg. Az évek során a tanárok mind elhunytak, de a diákok közül is sokaknak már csak a nevükre emlékeztek. Úgy az elhunyt tanárok és elhunyt  diákok emlékét egy perc néma csenddel emlékeztek meg.

A diákok egy jól  sikerült érettségi találkozót szerveztek,  35-tőn vettek részt.

1871-ben született, Veszprém megyében Csetényen. Magas kort ért el. Fő érdeme, turistaházak építése az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Brassói Turista Egyesület keretén.

Emlékeit 96 éves korában  a “SZÁZADIK ÉV KÜSZÖBÉN” című könyvében írta meg.

Születését, így örökíti meg: “S mialatt e világtörténelmi események zajlottak, Bakony völgye egy kis falújában, kis nádfödeles házban, bölcsőjében félholtan feküdt egy kis poronty, aki számára már a koporsót is ácsolták, (szeptember 11-én). De íme, a szomszédasszonyok  babonával vegyes ősi szokás szerint, elkezdték csapkodni a kis testet, s az újszülött, aki én voltam, bőgni kezdett, életre támadt.”

Nyolcan voltak testvérek, 5 fiú és 3 lány, mind magas kort értek el. 16 éves korában egyedül járta be Erdélyt. Gyalog, szekéren, lóháton és üres zsebekkel. Brassóban, egy fuvaros szekéren jön, ahol egy rokona fogadja. Fogaras felé megy tovább. Brassó a szívébe marad. Felnézett a Cenkre, ahova nem tudott feljutni. Az ifjú Gyulára, nagy benyomást keltettek, Brassó várfalai, tornyai és a Fekete templom.

1894-ben Párizsban utazik. Miután Párizsból haza tért, értesítették, hogy Pozsonyban, vagy Brassóban az állami főreál iskolához, francia szakos tanárt keresnek. Brassót választotta.

1896-ban, utazott le Brassóban, első pillantása a Cenkre szállt.

1898-ban, ismerkedik meg jövendőbeli feleségével. Három fia születik : Halász Gyula, ma Brassai művészneven ismert. Halász Kálmán építészmérnök, Halász Endre sí sportoló.

1893-ban alakult brassói EKE tagja, 1907-ben, az egyesület elnökévé válasszák.

1909-ben, kis faházat építenek, 1910-ben, egy nagyobb faház épült a Nagykőhavason. Az első világháborúban mindkettő leég.

1917-ben, belép a Brassói Lapok szerkesztőségében.

1918 Trianon, az EKE működését megszüntetik Brassóban.

 1927-ben a brassói EKÉ-t Brassói Turista Egyesület néven jegyzik be, elnöknek Halász Gyula marad.

1928-ban, megépül a kis faház a Nagykőhavason.

1930-ban, felavassák a nagy gonddal felépült emeletes turistaszállót.

Halász Gyula és Székely Géza a téli sportot országos színre emelte.

1936-ban, Halász Gyula szerkesztésében megjelent “A Brassói Útmutató”.

Halász Gyula a sokoldalú Gyula bácsi, Brassó egyik közismert értelmiségi        személyisége.

98 éves korában hunyt el. A BTE turistái, minden évben megemlékeznek róla.

  Az alsó fotón az emeletes turistaszállót láthassuk a Nagykőhavason, 1990-ben égett le a  tőle elég távol lévő kis faházzal együtt. Ez azt bizonyítja, hogy valószínű gyújtogatás áldozata lett.

1989 után, egymásután égtek le a magyarok és szászok által épített turista házak.

15-én, szombaton honismereti túrát szervezünk  Csernátonban. A Haszmann Pál múzeumot látogassuk meg. Majd a közelben lévő Ika-várához kirándulunk.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A múltheti túrával kapcsolatban, Dugaszó-Godra krasztvidék.   

1972-ben, egy baróti  természetkedvelő csoport, országos turistaút jelző verseny keretén turista jelzést készített a Persányi-hegység gerincén. Ezzel a csoport elnyerte a leghosszabb jelzett út készítőinek szánt nagydíjat. A BARÁTSÁG turistajelzés nevet viseli. A jelzés, kék kereszt. Krizbából  indul és a Vargyas-szorosban ér véget. Sajnos a 46 évvel  ezelőtt készült jelzés nagyon hiányos lett, sok helyen nem járható. Ott ahol tisztás volt, most erdő van. Ha valaki elindul ezen a jelzésen, számolnia kell azzal, hogy nem fog célba érni.

Mi a Hagymás-tetőről indultunk el a jelzésen, amit jól tudtunk követni, de sajnos miután betértünk az erdőben a Fekete-hegy irányában, se út se jelzés. Visszafordulni nem akartunk, az irányt tudtuk, tovább menve az erdőben elértünk egy meredek vizes árkot, ezen másztunk ki egy szép, nyárfákkal benőtt tisztásra. Hamar elértük a nagy kiterjedésű hegyi legelőt. Itt egy félig kiszáradt fán, ott díszelgett a mi jelzésünk. A kilátás minden irányban gyönyörű. A jelzés egyenesen lefelé mutatott a Lencsés-patak szurdokvölgye felé. A szurdok nagyon meredek  csúszós oldalán nem ereszkedtünk le. A jelzés itt megint megszakadt. Sejtettük, hogy a Sugó-barlang, vagy ahogy még nevezik, Sugó-lik balra a Lencsés-patak felé kell legyen, hiszen a patak a barlangból ered. A jelzés érinti a barlangot, de hol van a jelzés ?

A társaság nem akart többet jelzést keresgélni, ezért egy szép sétát tettünk a Fekete-erdőben.

Visszafelé menve, megtaláltuk azt az utat, amelyen kényelmesen mehetünk a szurdok-völgyig, jelzés nélkül. A szép vidék arra csábít, hogy még az idén jöjjünk vissza és keressük meg a Sugó-barlangot.