Monthly Archives: January 2019

2019 január 19, 26, február 2

Január 19-én, a szombati túránk kiinduló helysége a Rakodó völgye.
Január 26-án, szombaton megsüssük a az újévi farsangi fánkot. 
Február 2. Szombat. Előre láthatólag, mivel februárban még tart a tél, valószínű, hogy a Lepes-hegy ilyenkor szép-változatos havas magaslatait keressük fel.
További részletek és bejelentkezés, legkésőbb péntekig az ismert telefonszámon. 
A múltkori túrával kapcsolatban.
 
 
Előre már jeleztük, hogy január második túráján  az ENCIÁN Turista Egyesületre emlékezünk. Az emléktúra keretén a Pojánában kirándultunk.
A Salamonkő és az Ördög  szikla magaslatai alatt indultunk el a hajdani pojánai úton, szép télies időben és napsütésben, de sajnos hamar borúsra váltott az idő, de az idő továbbra is kellemes maradt.  A napokban nagy hó esett. Mindenfelé hóval belepett, hóval borított erdőkben – magaslatokban gyönyörködhettünk. A Pojánában, kb. fél méteres hó fogadott. Az utat a turisták tömege lepte el, úgy felfelé, mint lefelé egymást érték a szánkózók és a síelők.
A fotó galéria keretén egy pár felvételt töltöttünk fel a behavazott sziklákról és erdőkről.

2019 január 12

Az 1930-as években, két bejegyzett magyar turista egyesület működött Brassóban. 
A Brassói Turista Egyesület, B.T.E. és a Victoria Sport Club “ENCIÁN”. 
Az “ENCIÁN” 1931 január 7-én alakult meg. Alapítója Tomcsányi Béla.
Január 12-én, szombaton   az időjárás függvényében az Enciánra emlékezve a túra irányát pénteken határozzuk el. Valószínű, hogy a Felső Pojánában fogunk kirándulni, mivel az ENCIÁN ott ugrósáncot épített. Az ugrósánc a 60-as években még megvolt.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
 
A tavalyi túrákkal kapcsolatban: Kőba-völgy, Ó-esztendő búcsúztató, a karácsonyi túra keretén a Salamonkőnél, majd 2019-ben,  Újév köszöntő. 
Kőba-völgyében. Azt állítják, hogy a Nagykőhavas egyik legszebb zónája a Kiskőhavas vidékén. A Kőba zónáját a Kőba két patakja, a bal ág és a jobb ág határozza meg.
Malomdombokon, a Kőba patak mellett indultunk el. A tisztás  után az elágazásnál a bal ágon folytattuk az utunkat és a Pozsár-szikláig mentünk. A szikla tetejére az elágazástól lehet feljutni. Szép téli időben volt részünk. Az út folyamán a kis patak jeges képződményein gyönyörködtünk, amit a fotó galériában láthatunk.
A fotó galériában főleg az eljegesedett kis vízeséseket és a pezsgő, buborékoló patakot  láthatjuk.    
 
 
Dr. Takáts József 1940-ben, a BRASSÓI TURISTA című folyóiratban a következő képen méltassa ezt a völgyet : “A Nagykőhavast járó turistáink  (kb. 750 tag) népes seregéből sokan hallották már emlegetni a “Köbát”-t, Köbanyakát, Köbapatakát, de elég kevesen vannak, akik be is járták a Nagykőhavasnak ezt a legnehezebben járható, de legszebb és legérdekesebb részét.” Továbbá írja : “A Köba völgyébe leérve (a Nagytisztás felől) uttunk két felé ágazik. Az egyik a Köba félelmetesen égnek meredő sziklafala tövében halad, – járhatatlan sűrű erdőben – mint siut a Bolnok felé ; a másik mint rendes nagykőhavasi turista ut, állandóan a Köba völgyében vezet le a Malomdombokig. Ez az ut szépség és turista érdekesség tekintetében, páratlan. A köba patak egyes helyeken eltünik a föld alá, majd kedves csörgéssel ujra felszinre tör ; közben az ut két oldalán szeszélyes alaku sziklatömbök, barlangok tarkitják a panorámát, ugy hogy a turista állandóan változó természeti szépségekben gyönyörködhetik”.
Székely Géza az 1936-ban megjelent A NAGYKŐHAVAS LEIRÁSA című könyvében említi, hogy a Jégbarlangtól lefelé menet a Kőba-völgyében lehet lejutni. De a könyvben van még egy figyelemre érdemes cím :  ” Mit irtak a régiek a Nagykőhavasról,” ebből a leírásból idézünk:
” Az EMKE Uti-kalauz (Erdélyi Magyar Kárpát Egyesület) Magyarország Erdély részében cimü munkájában (1891-ben) Rombauer Emil és Táglás István igy irnak: …. A derestye-hétfalusi vasuti állomástól dél felé alig negyedórai távolságban csinos erdészház és a régi rézmalom közelében a Györgyinás patak törtet a Tömös vizéhez. E patak mellett levő magaslaton árnyékos ösvény vezet az 1574 m magas Kiskőhavas felé. Utközben egy szép sziklaszoros : a Medvekapu érdemel megtekintést…”
Egy kis elemzés : Györgyinás patak, ez nem lehet más mint a  Kőba- patak. Ezek szerint majdnem 130 évvel ezelőtt a völgyet Györgyinás völgynek hívták ?
“Méhely Lajos a  Brassóvármegyei  Turista  Kalauzban, mely 1895-ben jelent meg, két és fél oldalt szentel a Nagykőhavasnak, ezenkívül oldalas képeken mutatja be a hágó kezdetét és a sziklakaput.’      
Egy pár évvel ezelőtt jártunk a Kőba patak melletti  dzsungel szerű őserdőben, ahonnét csak a majmok hiányoztak, viszont érdekes szikla alakzatokat figyelünk meg. A Medve-kőkapu fent rejtőzködik a magaslaton.
Ha felmászunk a Kőba-élére, a magaslatra  szép kilátásba lesz részünk. 
 
 
Ó-esztendő búcsúztató, Új-Év köszöntő a Salamonkőnél, ahol már igazi tél uralkodott. Kellemes télies időben volt részünk, mindkét alkalommal.    A környező behavazott sziklák, szikla csúcsok és a kis patak jég csipkézetei  szép látványt mutattak. Szállingózó  hóban, pezsgő koccintással vettünk búcsút az Ó-esztendőtől és köszöntöttük az Új-Esztendőt.
Fotó galéria: