Szeptember 3-án, szombaton vagy vasárnap, attól függően, hogy mikor lesz jó idő, Gergely vagy Rozália napján a Királykőre kirándulunk, pontosabban a Szakadék-völgyben.
Ez az út a második, amely piros keresztel van jelölve és felvezet a Királykő tornyának északi gerincére, az első út, kék keresztel van jelölve és szintén a Királykő tornyára vezet. Mindkét út nehéz, meredek. Mi csak a 4-5 méter magas szikla falig megyünk.itt egy létra állt, ezért is nevezték Létrás-szakadéknak. Itt is lesz elég látnivaló.
A Brassói Turista Egyesület, a második Orbán Balázs tábort a Torony-csúcs alatti tisztáson szervezte, nem messze a Szakadék-völgytől.
További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly
Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.
A múltheti túrával kapcsolatban.
A múlthéten, a Várpatak-völgy felsőrészében, valamint a Persányi-hegység főgerincén kirándulgattunk. A Várpatak-völgy felső részében, a Nagykő-hegyet találjuk. Ne tévesszük össze a Nagykőhavassal. A Remete-patak szurdok-völgyéből rövid menetelés után értük el a kék keresztel jelzett Persányi-hegység főgerincét, egy kis tisztáson. Előttünk a Nagykő-hegység, balra a Szilvás patak vadregényes völgye, jobbra a Hiata patak völgye. A Nagykőről folyó Remete patak itt egy kis deltát alkot a két említett patak deltáját.
Bármerre járunk, mindenfelé erdőkiterelés folyik, itt is. Hatalmas traktorokkal, nagy zajt csapva, az erdő állatait elriasztva, húzzák a fiatal 25-30 méteres, sugár egyenes bükkfákat. A szíved fáj, amikor látod ezt a kegyetlen erdő gyilkosságokat.
Az 1980-ban megjelent Muntii Nostri sorozatban a Muntii Persani leírásában Mihai Albota arról ír, hogy a tisztáson egy kis erdészház állt és mellette egy forrás. A forrás megvan, de az erdészháznak nyoma sins.
A Nagykőből ered a Várpatak egyik ága. A Nagykő nem túl magas, 880 méter, szép bükkfa erdő borítja, néhol kikandikálnak a sziklák, jelezve, hogy mégis egy sziklás hegyről van szó.
Mi egy gyönyörű úton, a Szilvás patak medréből másztunk ki a Szilvás-tetőre, ahol a fák között Apácát lehetett látni.
1975-ben, a Brassói Lapokban Kisgyörgy Zoltán geológus és író, a lap TURISZTIKA rovatában a következő közlemények jelentek meg: Látogatás egy kövületes barlanghoz, Az Apáczai Csere János barlang, Újabb útszakasszal bővült a megye turistajelzés hálózata, A persányi háromszög, A Persányi hegység gerincén.
Az utóbbi közleményből közlünk egy pár részletet:
“Lapunk egyik régebbi számában hírül adtuk, hogy az ARIADNE FONALA elnevezésű országos turistaútjelző verseny keretén belül egy baróti természetkedvelő csoport turistajelzést készít a Persányi-hegység gerincén. Ezzel a csoport elnyerte a leghosszabb jelzett út készítőinek szánt BADEA CIRTAN “B” nagydíjat. A jelzett útszakasz Brassó, Kovászna és Hargita megyék területén halad, s ezért a BARÁTSÁG turistajelzés nevet viseli.
*
A jelzés a (kék kereszt) Krizba község központjából indul és TÜNDÉRSZÉP tájakon halad a Krizbai-havasok egyik sziklaszirtjét koronázó Krizba vára romjai felé”….
Továbbá a leírásban tudomást vehetünk az érintett helységekről:
Madaraskút, Várhegy 1116 m. csúcsa, Fehérkút, a Kopf, Hármashalom, Vesszősfeje, Köveshegy, Szilvás, Hiata, Csörgőkút, a Tolvajos cseppkőbarlang, Feketehegy, ürmösi Tepő. A jelzés átvágja az Olt völgyét és aKárhágó-patak völgyében lévő geológiai rezervátum érintésével ismét a Persány gerincén vagyunk. Feketehegy, tovább a Somos-, Hegyestető (ezen a legendás Attila vára), majd Réka királyné sírjához vezet a jelzés. Kihág aLikatra, onnan a Lapisban lévő Kustalyvárához vezet. A hagymási nárciszrét következik, itt láthatjuk a Hagymásvárat. A Gódra karsztvidéke következik, Sugóbarlang, majd Észak-Persány legmagasabb csúcsára vezet a jelzés az 1012 m. magas Dugaszótetőig, innen beereszkedik a homoródalmási Orbán Balázs barlanghoz.
Igaza van Kisgyörgy Zoltán geológusnak és írónak aki azóta számtalan könyvet írt, ez a Persányi gerinc -út TÜNDÉRSZÉP tájakon halad keresztül.
Ezt az utat kiválasztott részletekben lehet megtenni.
Tovább egy pár fényképet közlünk erről a szép vidékről:
