Érdeklődni és bejelentkezni az ismert telefonszámon lehet.

A fotógalériában  viharos felhőket és képeket láthatunk. A szép és érdekes felhőknek az a varázsa, hogy mindig más és más felhős megjelenéseket látunk, amit egyszer láttunk, azt soha többé nem láthatjuk.       

Érdeklődni az ismert telefonszámon lehet.

Több AJTA nevű falucskát ismerünk: Nagyajta, Középajta és Szárazajta. Mindegyikben jártunk, most Szárazajtán volt a sor. E kis romantikus falucska a Baróti-hegység egyik völgyében található. Megrázó történet fűződik nevéhez, a mi a KÖPECI TRAGÉDIÁHOZ  hasonlít. A falú központjában, az iskola előtt találjuk a VÉRENGZÉS EMLÉKMŰVÉT.  1944 szeptember 26-án a faluban bevonuló gárdisták 13 ártatlan magyart mészároltak le, brutális kegyetlenséggel. Ezt a kivégzési kegyetlenkedést, nem vagyunk képesek leírni. Ezzel kapcsolatos részletes leírást megtaláljuk az interneten. Ebben az időben sok magyarlakta falukat ért hasonló támadás  E véres kivégzés emlékére 13 bazalt oszlopot állítottak fel a falu központjában, alatta a hősök neveit megörökítő tábla áll. 

Ettől a dátumtól csak egy pár nap választ el a TIZENHÁROM  ARADI vértanúktól,    október 6. Ugyanaz a brutális kivégzés, lefejezés.

A Brassói Turista Egyesület közössége szomorúan emlékezik meg úgy a szárazajtai mint az aradi hősökről. A bazalt oszlopos emlékművet megkoszorúztuk és fejet hajtottunk.                        A koszorút,  Szotyory Mária és Brummer Klára helyezte el.

E szomorú sötét esemény után a Setétpatak völgyében kirándultunk.

Szárazajtát, piros háromszög jelzés köti össze Köpeccel és Málnásfürdővel. 

A falutól 7 km.-re van Zalánpataka, ahol hajdanában üveg huta működött. Egy magán gyűjteményben megtalálhatok az üveg tárgyak, állítólag  üveg hegedű, meg üveg klarinét is készült. A brassói Fekete templom részére itt öntöttek ablaküveget.

Zalánpatakot turista jelzés köti össze Málnásfürdővel, turista úton a Setét erdőn keresztül Setétpatakra is ellehet jutni.

E völgy nem is olyan “setét”, mind amilyen képet festenek róla. Ahogy a műútról betértünk a völgy felé, mindjárt elértük a völgy egyetlen panzióját amit SETÉTPATAK-nak neveznek. Gyönyörű környezetben, a panzió mögött csörgedez a Setét-patak. 

Lőrinc Sándor az “Erdővidéki túrautak” című könyvében a következő képen jellemezi:

“Ha ritka szép őszi tájban akarjuk fürdetni tekintetünket nincs más tennivalónk, mint hogy ebben az évszakban barangoljuk be a Setétpatak-völgyét.” Megfogadtuk a tanácsát.

Valódi célunk a valahol itt rejtőzködő  Kincses-barlang megkeresése volt, amit a legenda Sugó- barlangként emleget. Körülbelül tudtuk, hogy hol kell keresni. A panzióban érdeklődtünk utána, de senki-se hallott róla, vagy  nem akarták elárulni. Lőrinc Sándor szavaira emlékezve, úgy döntöttünk, hogy az erdőt járjuk be. Érhetetlen, hogy miért nevezik Setét-erdőnek, a szép napos tisztások egymást követik, mindegyiket az őszbe-borult gyönyörű erdők szegélyezik. Megtaláltuk a Harcsa-tetőt, ahova kimásztunk, a tetőt körülövező szurdokban a Setét-patak forrásában gyönyörködtünk. Egy szép kis erdészház is mutogatta magát az erdő rengetegben.

A Kincses-barlang megkeresésére már nem volt időnk. Ezt egy más alkalomkor keressük meg. Kisgyörgy Zoltán geológus leírásából egy pár szóval jellemezzük. A homokkövekben található barlangok közül e barlang különleges. Amint a neve is mutatja “kincsesbánya – aranybánya” volt itt a hagyomány szerint, ide jártak, szintén a hagyomány szerint az arany cseppeket felfogni. Itt jön az érdekes legenda, de erre most nem térünk ki.

E barlangba aranynak nyoma sincs.  Az aranyat keresők emberek, az aranyosan csillogó, pirit kristályokkal téveszthették össze, amit a homokkövek tartalmaznak, ami nem más mint közönséges vasérc, más néven  vaskéneg. Ez volt a kincs. 

Mikor a Bodvajban jártunk, több érces barlangot — forrást kerestünk meg. A sok forrás között tényleg találtunk két olyan érces forrást, amely “aranyosan csillogott” A kép galériában megtaláljuk ezt a felvételt.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

A túravezetőket később nevezzük ki.

121 éve, 1896 október 18-án, állították  fel az ÁRPÁD SZOBROT a Brassó feletti Cenk hegy csúcsára, sokaknak a nemtetszést okozva. Gyalázták, rálőttek, majd 1913 december 30-án, felrobbantották. A robbantás, csak az alapzatot rongálta meg. A szoborban nem tett kárt, a szobor állva maradt, sajnos nem sokáig, mert egy erős vihar ledöntötte. A szobor Dél felé, a Cenk nyereg felé dőlt le. Úgy döntöttek,  hogy visszaállítják a szobrot, de a közbejövő Trianon ezt meg hiúsította. A szobor maradványait, a város történelmi múzeum pincéjében helyezték el.

Az október 6-ára, szervezett túra Szárazajtára  és a koszorúzás a rossz időjárás miatt elmaradt. Vasárnap15-én,  szervezzük újra. A koszorúzás sem fog elmaradni. A Setétpatakra is elmegyünk. Pénteken 13-án, Kálmán napján  szüreti mulatságon veszünk részt. További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára. 

A bizonytalan, esős időjárás miatt elmaradt két túrát szerveztünk újra. Jól jártunk, mert hűvös, de szép időben volt részünk.

Az egyik túra, a már többször említett Bányabérc völgyében vezetett, a másik Erdővidékre, Bodvajra. 

Ebben a völgyben még nem jártunk. A turisták sem járják. Ebben a völgyben hajdanában homokkő bánya volt, ma alig látszik a nyoma. Innét hordták szekerekkel a homokkövet a Fekete templom építéséhez. Nemcsak homokkő van itt, palát is találtunk. A már a növényzettel benőtt szekérút hamar véget ér. Tovább a patakban és a patak mellett levő ösvényen lehet tovább menni.  E gyönyörű völgyben sok tintagombát találtunk, de még nagy meglepetésünkre egy barlang nyílása is, úgy 5 m. magasságban. Itt is a völgy patakja  dominál, kis zuhatagokat képezve. Hajdanában sok gátat építettek a völgybe. Túránk végeztével felmentünk a Hasadkő (Tamina) vadregényes vidékére.

Fotó galéria.  

 

Mivel itten már jártunk, most a fő célunk a borvizes barlangok megkeresése volt, ami Kisgyörgy Zoltán geológus és író szerint egyedülálló természeti ritkaság. A Barlang Bibliográfia, Barlang figyelő gyűjteményében a következőket írja a borvizes barlangokról: “MEGYÉNK TERMÉSZETI RITKASÁGA.  Európa-szerte is ritkán hallani ilyenről. Megyénkben is csak ez a hármas-barlangcsoport van. Bár barlangként szerepel és a fenti név alatt vonul be a hazai hivatalos és külföldi statisztikában, valójában alig ismert, a szájhagyomány pedig felhagyott aranybánya üregeiként tartja számon.”

Túránk a felújított kohónál kezdődött. Utunk a 150 éves hajdani temetőn haladt keresztül. Még mindig lehet itt látni régi sir emlékeket, kő kereszteket. Innét egyenesen a borvizes barlangokhoz vezetett az utunk. A borvizes barlangok a z Érces-patak mély szurdokában vannak. Elég nehéz megközelíteni. A barlangokból kifolyó borvíz, rézvörös lerakodást képez. Bodvaj környékén lévő majdnem összes borvíz forrásokra jellemző ez az érces lerakodás. Tulajdonképpen itt van az Érces-patak forrása. Kisgyörgy szerint, itt egy 2m.-es vízesés kellett volna legyen, viszont vízesést nem találtunk. Lehet, hogy a nagy szárasság miatt. Az Érces-pata a Fenyős-patakban ömlik az Istenkas nevű torkolatban. Az Éeces-patak vize a torkolatban, csak csepegett. A borvizes barlangoktól a Leshegy alatti erdei ösvényen értük el az Istenkas égerfákkal benőtt völgykatlant, amiről legenda is létezik. Itt találjuk a jelzéssel ellátott Borvízes Tanösvényt (a tanösvény Kisbaconból indul), amely elvezet a borvíz forrásokhoz. A túránk további érdekessége a Dobostorta opál lelőhely volt. A Fenyős-patak völgyén tovább menve a Fekete-hegyre (1368 m.) érkezünk.