Másodszor, Sernyén. Az augusztus 14-én kirándultunk Sernyére, pontosabban a település környékére. A történelmi határ úton  a Kopasz Tető közelében, jó állapotban lévő két vaskaput találtunk, látszott rajtuk, hogy régiek. Azért jöttünk el másodszor is, mert látni akartuk még egyszer a gyönyörű tájat, és meg akartuk fejteni a vaskapuk titkát.

Hamar rájöttünk, hogy miért van a két kapu. Határ kapuk.   Mi egy hegygerincen haladtunk a Királykő hegység felé. Jobb oldalt a völgyben Ciocanu település, bal oldal Sernye. itt egy határ átkelő hely lehetett. A kapuk között elég jól járható út vezet keresztül.  A  kapu közötti az elég nagy távolságon  lehetett a semleges zona. A tényt bizonyítja az is, hogy a baloldali vaskapu közelében egy nagy kövekből épült ház  látható ma is. Ez lehetett a vámház, úgy mint a Gucánon.  A piros sávval jelzett út a két kapu között halad tovább,  jobbra egy elég meredek kimászóval. A kapuktól tovább mentünk a Királykő felé és a Coja-szirtre másztunk ki 1438 m.

A Sernye  település a Bucsecs-hegység, 25505 m. Omu ( Ember ) csúcs, és a Királykő-hegység, La Om ( magyar neve Pásztor csúcs ) között van. A két csúcsot, piros sáv jelzés köti össze. Sernye településről, különböző, jelzett és nem jelzett  turistautakon mindenfelé el lehet jutni.

Elhatároztuk, hogy miután vége lesz a járványnak, jövőre  egy pár napos tábort fogunk szervezni a vaskapu közelében.

A következő túra útvonalát, még nem határoztuk el.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Törvényes túravezető : Bara Zsolt, Hunyad-megye jó ismerője.

A honismereti túra fő célja Sarmizegetusa a dák főváros és a szent hely volt. Az autópályát elhagyva, mellék utakon, majd egy szép szoroson, amelyen piros kereszt jelzést láttunk, a jó minőségű aszfaltozott uton mindvégig elég meredek úton értük el a sorompóval lezárt utat. Jelzőtábla: Sarmizegetusa Regan 1 km. Jó minőségű, kövezett úton kapaszkodtunk ki a nem túl magas emlékhelyre. Várfalak, egy bükkfa, gyér erdőn keresztül, szokatlanul magas fák alatt értünk ki a dákok csodálatos volt fővárosához, szent helyére. Az út, és a hegyoldalak úgy néztek ki, mintha ezüst és arany szemcsékkel lenne beszórva, ami a napsütésben gyönyörűen fénylet, csillogótt.  Ezüst, meg arany úton kőzelítettük meg a szent helyet. A szent helyet, jól lehetett látni arról a magaslatról, amelyre kiértünk. A szent helyek között, román és angol nyelvű táblákon tájékozhattunk arról, hogy mit is látunk.

Sarmizegetusa Hátszeg és az Erdélyi-Vaskapu között van.

A jól karbantartott, rendezett szent helyet a fotó galériában láthassuk.               

Útközben, Hunyad felé menve, az út jobb, meg bal oldalán, csicsás romák által épített, gyönyörű kastélyokat lehetett látni. Kár, hogy nem volt időnk fényképezésre, majd máskor.

A kastélyban a belépő 16 lej, a szájmaszk kötelező volt. Bejártuk a kastélyt. Mivel többször jártunk már a kastélyban, sok újdonságot nem találtunk. Sok turista, a kastély közelében emléktárgyakat árusító bódék sokasága sorakozott, még a Dracula is ott volt.

További úticélunk Déva volt. Sajnos mivel már későre járt az idő, Déván sokat nem tudtunk időzni, hiszen 300 km. kellett még megtenni Brassóig. A központban hamar rátaláltunk   Decebál dák király hatalmas lovas szobrára. Ilyen  hatalmas lovas-szobrot seholsem láttunk. Nagyon szépen beillet a szökőkút mellé.  Majd, Kőmíves Kelemen várát csodáltuk meg. A várat egy kúp alakú hegy, hatalmas 250 m. magas  sziklára építették fel 750 éve. A vasútállomás felől van megépítve a várban vezető siklő, ami gyakran elromlik.

Ha  Déva várát említjük, akkor Kőmíves Kelemen legendája – balladája is említésre kerül.

                                   “Tizenkét kőmíves összetanakodék,

                                     Magas Déva Várát hogy felépítenék.

                                     Hogy felépítenék fél véka ezüstér,

                                     Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.

                                     Magas Déva várához hozzá is kezdtek,

                                     Amit raktak délig, leomlott estére,

                                     Amit este raktak, leomlott reggelre.”

A legenda továbbá arról szól, hogy csak akkor tudják felépíteni a várat, ha egy asszony hanvait befalaznak a vár falába. Azon állapodtak meg, hogy akinek a felesége elsőként jön a várhoz, tűzbe dobják és hamvait belekavarják  a mészben. Kőmives Kelemen felesége esett áldozatul…

A legenda, vagy ballada 36 kétsoros szakaszból áll, érdemes elolvasni Valós-e ez a legenda?

– További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogattuk meg. Mivel többször jártunk a múzeumban és különböző régiségeket ajándékoztunk a múzeumnak, hamar megbarátkoztunk a múzeum alapítóival. Majd az Ika várához folytattuk utunkat, ahol szintén többször jártunk, legelőszőr a hatvanas években.  A vár közelében a Malom zuhatagot láthassuk. Vártól jelzett turista út vezet a Bodoki-hegység főgerincére a kék háromszög jelzésen. 9. km. A gerincen tovább Észak felé a sárga pont jelzésen a Henter-mezőt érintve az Egres-kő ( Prédikáló-kő ) -höz juthatunk. innét tovább a sárga pont jelzésen leerszkedhetünk Málnás községben.    

 Kényelmes menetben a gerincig, kb.3 óra. Részletes leírást találunk a 2009 ben megjelent BARÓTI HEGYSÉG – BODOKI HAVASOK,  Kisgyörgy Zoltán – Dukrét Lajos túra könyvében. 

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A múltkori túrával kapcsolatban. Ahogy már jeleztük a Fitifoiu – Leányka, hajdani történelmi 1000 éves  gerincen túráztunk. 

Predeál -tól, a kb. 6 km-re levő Sipote nevű helységről indultunk el a kék kereszt jelzésen. Itt egy megtévesztő jelenséget figyelhetünk meg. A település nincs feltüntetve, amely panziokból, hotelekből áll. A panziok előtt, az országútról egy kék sáv jelzést láthatunk, amely szintén Predeálra vezett. A kék kereszt jelzést, beljebb menve találjuk meg jobb oldalt. Sipote hajdanában határ helység volt. Innét Észak-felé a határ Hidegpatakot érintve, Piatra Arsa, majd az Omú csúcs felé hágott fel. Tehát mi rajta voltunk a hajdani határ úton. Meredek kapaszkodóval kezdődött az utunk. Rövidesen elértük a határ piramis szerű határ-jelzőt. Továbbmenve felértünk az 1282 m. magas gerin-csúcsra. Itt bal felé elágazás a Három-fenyő felé, fél óra. A jelzés szintén kék  kereszt, amit jelzőtáblán láthattuk. Tovább folytattuk az utunkat Predeál felé. Rövid ereszkedő után az út jobb oldalán elértük a határkövet. Az út folyamán még találtunk egy lerombolt határkövet. Egy pár évvel ezelőtt jártunk  ezen a gerince, akkor még találtunk egy határkövet, most ezt a h. követ nem találtuk meg, valószínű, hogy lerombolták, vagy  nem találtuk meg ? A fotó galériában láthassuk. Az utunkat tovább folytattuk Predeál felé. A hajdani vámház előtt elhaladva értünk az állomásra.