Augusztus 21-én, hétfőn, Hajnal napján a Királykőre, pontosabban a  Tamás tisztásra kirándulunk. Ezt a túrát már többször elhalasztottuk. Reméljük, hogy a jövőhét elején megtudjuk szervezni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Az időjárás valamennyire enyhült, eleget ahhoz, hogy a sűrű erdei úton feltudjunk menni a sisak idomú Ürmösi-Tepőre. Azon az úton mentünk fel, amelyiken annak idején Orbán Balázs is feljutott, a Várútján. Ezen az enyhén emelkedő úton, amely jóformán körbe övezi a Tepő keleti oldalát, akár hintóval is lehetne menni. Az út a sziklában vágott “kapunál” ér véget, ahol valószínű  a Kapu-torony állhatott. Ahogy kilépünk a “kapun”, mindjárt a Solyomkő sziklái tűnnek föl.  Tovább ösvény vezet, amely átvágja a nagyon meredek tisztást és egy enyhe meredek kapaszkodón pár perc alatt  kijutunk a tetőre. A tetőről minden irányban  szép kilátásban volt részünk: Tolvajos, Solyomkő, Olt-Alsórákos, Durduja, Szörmál sziklák, Rákosi Tepő, Hollókő a kis hollókkal. Keletre nem lehetett kilátni a magasra felnőtt növényzet miatt. A mindenfelé elhajigált sörös flakonok, uborka és hagyma maradványok azt bizonyítják, hogy járnak ide a vandál turisták. Turkálások nyomait is találtuk. Nem állati!

Várnak nyomát nem találtuk. A lerombolt várnak a köveit valószínű, hogy a környező falvak lakói hordták el. Sok leírás bizonyítja, hogy a hajdani ős várainkat a vandál lakosok rombolták le.

Az Ürmösi Tepőt Orbán Balázs részletesen leírta, Idézzünk egy pár sort írásából:

“Mindenek előtt az oly sok tekintetben érdekes Tepejt tesszük vizsgáladásunk tárgyává, hogy ezt alaposan végrehajthassuk, a 2500 láb magasságu hegynek fennlapjára kell felhatolnunk, azonban ez nem olyan könnyű, mert e hegy is minden oldalról megmászhatatlan meredeken emelkedik, egyedül csak kelet oldali hegynyakán lehet oda nem ki nehézséggel felhatolni, követvén a hegytetőn feküdt várhoz vezetett azon sziklába vésett utat, melynek még ma is evitázhatatlan nyomai mutatkoznak s mely napjainkban is Várútja néven ismeretes. Fennebb a hegynyak keskeny sziklagerinczé keskenyedik, e helyet ma is Várkapunak nevezik, s látszanak is ottan  olyan üregek és rommaradványok, melyekből azt lehet következtetnünk, hogy a bajosan megmászható keskeny sziklagerinczre egy kapubástya volt épitve, mely a várba juthatását elzárta…. Az Ürmösi Tepej kőzete vereses szinű jura mészkő, melynek felületén vékony rétegű fekete humusz terül el, ezen termékeny talajban a havasi flora gyönyörű szinpompában váltakozó virágait ülteté a mindenütt izléssel kertészkedő természet, ott egy szenvedélyes füvész kétségtelenül szép és ritka példányokkal gazdagithatná gyüjteményét.”