Június 1-én,  szerdán, Tünde napján, az  esőzések miatt elmaradt Maladin-kő túrát szervezzük újra. A részleteket a múltheti túra közleményben találjuk meg.  

A reggeli autóbusszal megyünk. A túra kiinduló pontja Barcaszentpéter.

Túravezető: Szotyory Mária

A reggeli vonattal megyünk. Haza Alsórákosról a 17 órai vonattal jövünk haza.

Ezek a túrák nem nehezek, klasszikus túrák.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária BTE titkárnő és Brummer Klára BTE alelnök.

A közölt túrákat az időjárás függvényében szervezzük meg.

Elöljáróban a közölt térképhez szolgálunk egy kis magyarázatot

Cotul turzon = Turzon-kanyar..

HEGYESSY ILDIKÓ A TEPŐK ÁRNYÉKÁBAN  ALSÓRÁKOSI MOZAIK  című munkájában a  következő képen említi a Turzon-nyakát :

“Első pillantásunkat Orbán Balázs, a legnagyobb székely, irányítja.

Nyugati irányból megközelítve így látja a települést : “”A Turzon-nyakáról meglepő látvány tárul fel, egy szép völgykebel, melyet minden oldalról erdős hegyláncok amphiteatraliter vesznek körül. A zöldellő völgyet a lassú méltósággal folyó Olt kanyarogja körül, jobbról a folyamba magát szépen visszatükröző Mátéfalva és a keleti szögletben Alsó-Rákos, mely négy sugár tornyával, ódon várkastélyával a Hegyes (nevű veres domb ) aljában meglepően szép képet nyújt”” “

A térségben az Észak-Dél irányú Sólyomkő, más néven Turzon-hegy nyúlik le. Az Olt találkozásánál a hegy elkeskenyedik, majd újra kiszélesedik. Ez a Turzon-nyaka. A kiszélesedő rész 3,5 km, szélessége 2 km. Ez a Turzon-kanyar. Valószínű, hogy Orbán Balázs idejében a Turzon-nyakát és a hegyet nem borította erdő, ezért volt rálátás az Olt folyóra.

A változatos felszínű hegy csúcsa 563 m, ahol egy kis tisztásról  kilátás csak kelet felé van. A hegyet teljes egészében erdő borítja. A Turzon-kanyar dolomit kőzetből épül fel. Felszíni  kőzetet nem találtunk, viszont találtunk egy pocsolya szerű kis tavat a Retyezátra emlékeztető mini kráter-ban. Az erdő a madarak csicsergésétől volt hangos, a kakukk sem hiányzott. A hegy gerincét jól járható út vezet.

A következő héten Alsórákoson folytassuk a túrát.

 Hévízen a Bethlen Kata kastélyát akartuk megtekinteni. De erre nem volt lehetőség, mivel a kastély körül van kerítve és minden kapu zárva volt. Még kívülről sem volt látható. Kárpótolt az, hogy megtaláltuk a bazalt rezervációt a falutól nem messze található meg egy szép völgyben. A völgy mindkét oldalán megtalálható a bazalt. Nem olyan szép mint a rákosi, de sokkal magasabb, úgy 50? méter. Ugyan ebben a völgybe folyik az Orbán Balázs által említett termál vizű  patakocska, a forrásához nem mentünk ki. A patakban most is van hal. A gyerekek halásztak benne. A falu többségében román, magyar szót alig lehetett hallani.

A kirándulásunk alkalmával készült képek:

Május 25-én szerdán, vagy 26-án csütörtökön, Orbán vagy Gyöngyvér napján, az időjárástól függően a Maladin-kőhöz kirándulunk. E szurdokból  nagy zúgás hallatszik fel, amit egy 6 m-es látványos vízesés zenésít meg. Több kisebb vízesések is hozzá járulnak a zenéléshez. Persze a magas-keskeny hasadék is látványos.

Az időjárástól függően, közösen határozzuk el, hogy melyik nap megyünk.

A reggel induló busszal megyünk, a túra nem nehéz.

A Turzon-nyakánál  az Olt Délre fordul, majd egy nagy kanyart tesz és Észak felé fordul vissza. A Turzon-nyaka nyugati oldalán, az Olt megint fordul egy nagyot Nyugat felé és Olthévíz felé folyik tovább.     Ez a körülfolyás majdnem 360 fokot alkot. Itt is megtalálható a bazalt, az Olt menti mocsarak-láposok vízi madarak paradicsoma. Ezt az érdekes “szigetet” Orbán Balázs is megemlíti.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György.

– Megtekintettük a Somlyói  templomot, a templom környékén a Hűség forrását.

– Millennium templomban az első-áldozó gyerekeket szemléltük meg.

– A központban a nemrég felavatott Márton Áron püspök bronzba öntött szobrát láthattuk.

– A Csíki Székely Múzeumban CSONTVÁRY képek Erdélyben, festmény kiállítását   néztük meg.

– Nagy hatással volt ránk Zsögödi Nagy Imre festmény kiállítása – szülőháza.  

200 SZÉKELY VÉRTANÚ EMLÉKÉRE állított emlékmű.

       

Csütörtökön szeretnénk menni a Nagy Vangára,  ha közben nem havaz le. Az is lehet, hogy szombatra halasszuk.  Szerdán fogjuk eldönteni azt, hogy mikor megyünk.

A túrával kapcsolatos részletek a múltheti közleményben találjuk meg.

Május  22-én, vasárnap, Julia napján, honismereti túrát szervezünk Csíkszereda környékére.

Csíkszereda környékén érdekes nevű falvak vannak. Pl. Csíksomlyó, Csíkvacsárcsi, Csíkcsicsó, Pottyond, Göröcsfalva, Csíkmádéfalva, Csaracsó stb. 

Csíkszeredán kivül, Csíksomlyóra, Csíkmádéfalvára és Csaracsóra fogunk ellátogatni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon. 

Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.

Túravezető: Szotyory Mária.  

A Pojánából a vörös úton indulunk el, majd kitérünk a Vánga felé.

A Römer turistaház balkonjáról szép kilátás nyílik a Vángára. A túra közepesen nehéz.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Brummer Klára BTE alelnök.

Rossz idő  esetén a túrát elhalasszuk.

Május 15-én, vasárnap, Pünkösd napján a csíksomlyói  csodatevő Szűz-Máriára emlékezünk.

Az azelőtti nap  jó kiadós eső zúdult le, ebből kifolyólag nagyon látványosak voltak a völgyben a vízesés és a kis zuhatagok. A szélvihar itt is sok fát döntött ki. A Medve-szakadék völgyéből kimásztunk a szakadék tetejére, majd a Fő-úton tértünk vissza Malomdombokra. Az út folyamán senkivel nem találkoztunk. Az volt a benyomásunk, hogy a medvék bérelték ki az utat, mivel tele volt medve ürülékkel. Miután leértünk értettük meg, hogy mi történt. Itt is nagy szélvihar volt, sok fát döntött ki a szél az út alsó részén. Nem erdőkitermelésről van szó, a kidőlt fákat kezdték kitermelni, az utat járhatóvá tenni. Az út már járható, a sáros részt, kb. 300 m.  az út melletti ösvényen kilehet kerülni. Az út gyalogosok részére egyelőre le van zárva, amire kifüggesztett táblák figyelmeztetnek.

Miután megtekintettük a vízesést, a Kuvaszó-tetőre másztunk ki. Itt érdekes hatalmas guruló andezit sziklatömbök teszik látványossá a tájat. Majd a Kuvaszó-patak torkolatánál lévő panziót látogattuk meg.

A Kormos-patak mentén visszatértünk Erdőfülére. Mindjárt a falu bejáratánál megtekintettük a Fülei-vashámort, azt ami még maradt belőle. Ahogy már említettük Gábor Áron itt öntötte első ágyúit.

További úti célunk a hámor felett levő kankós-kert volt. A kankós-kert a nagy kiterjedésű Fok-tetőn található. Erdőfülétől kb. 1 órai járatra. 

Mivel későre járt az idő a kankos-kert megtekintését a következő vasárnapra halasztottuk. Egy hétre rá folytattuk a nárcisz túrát.

A kankos-kertben levő nárcisz Csillag nárcisznak nevezik. Meglepetés volt, hogy sárga színű nárcisz is gyönyörködtette magát. A nárcisz-kertben zergeboglárka is változatossá tette a kertet. A hegyháton többféle virág is honos.

Hazafelé Baroton egy hatalmas felhőszakadék fogadott. A hegyháton szép időben volt részünk.

Az április 24-ére tervezett túrát nem szerveztük meg, a Györgyöket köszöntöttük.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károly.

Rósz idő esetén a túrákat elhalasszuk.

Indulás 8 órakor.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető : Szotyory Mária.

Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.

A múltheti túrát  a Kőba-völgyében  következőképpen terveztük: Családi-út – Medveszakadék – Sziklasor – Jég-barlang – Bolnok.

Malomdombokon a családi-út bejáratánál félméteres sár várt ránk, az erdő kitermelők jóvoltából. Ezért feltértünk a Cigány-útra. Jól haladunk a meredek úton, a Szikla-sornál, itt kezdődött a csúszós-sáros meredek út. A  jég-barlanghoz, egy meredek gerincet megmászva, még meredekebben ereszkedtünk le a jég-barlanghoz. A barlangnál nem számítottunk arra, hogy a fekete leves ezután jön. Megjegyezzük, hogy az erdő nagyon felnőtt, ezért sok kilátás nem volt  sem a Sziklasornál, sem a barlangnál.

2002-ben jártunk utoljára a barlangnál az EKÉ-vel, akkor jó kilátás volt a barlang sziklájára, most a ez nem volt lehetséges,hogy a sziklát tejes magasságában lefényképezzük   a fák takarása miatt. A barlangnál láttuk azt az utat, amiről a hajdani BTE számolt be a “BRASSÓI TURISTÁBAN”, a barlangtól egyenesen a Kőba-völgyében levezető út felső szakaszát, jól járható útnak tűnt, de azt nem tudhattuk, hogy mi vár lejjebb. a Bolnok felé indultunk. Turistákkal találkoztunk, figyelmeztettek, hogy sok fa van kidőlve. Igen, tudjuk már 2002-ben ott voltak a kidőlt fák. Ezeket a fákat átvágták, elkorhadtak, nem okoztak akadályt. Azt nem is álmodtuk, hogy újonnan rengeteg kidőlt fákról van szó, Bolnokhoz közel. Óriás vastag törzsű, olyan jó 50 méteres fák állták az utunkat össze-vissza kidőlve. Sok helyen az út hosszára dőlve egymáson 3-4 fa, persze ágastól. Jobb oldalt meredek hegyoldal, balra szakadék. Ahol nem tudtunk átmászni, vagy átbújni, felmásztunk a meredek hegy oldalon a fák mentén,  túlsó felén egyszerűen becsúsztunk, nadrág fékkel. Piszár Karcsi meg is jegyezte, “Ezt az utat egyhamar nem fogjuk elfelejteni, amíg élünk megemlegessük.” Miután kiértünk a Bolnok tetőre, már vidámabbak voltunk és elkönyveltük, hogy tulajdonképpen egy élményekkel teli túránk volt. Karcsinak még volt egy félliter bóra, egy jó pihenés után megünnepeltük, hogy nem rekedtünk az erdőben. A Nap már lemenőben volt, úgy este 10 órára hazaértünk.

Részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.  

A túravezetőket is csütörtökön nevezzük ki.

Brassóból borús időben indultunk el, abban reménykedve, hogy kiderül. Ki is derült úgy dél felé. Rozsnyó meglepetésekkel várt. A város központját átalakították, az átmenő forgalom részére a központ alá alagutat fúrtak. A várhoz, korláttal ellátott lépcsőket építettek és egy sikló  is rendelkezésre áll.

A dinó parkot a vártól kb. 1/2 kilométerre  találjuk meg.

Rozsnyóval kapcsolatban, elöljáróban Orbán Balázs szavait idézzük:

“Rosnyó. Nevét a czimerül is használt rózsától nyerhette ; a szívbe szúrt egy tövön levő három rózsa azt is jelöli, hogy régen Volkány, Keresztényfalva és a Rosnyó közelében feküdt Erdenburg is is Rosnyó törvényhatósága alá tartoztak…. A rosnyói fellegvár.

A város mellett keletről, közvetlenül emelkedik fel azon merészen leszelt, s festői csompókkal ékített jura-mészkő melynek éppen hegyes tetőjén helyezkedett el büszke sasfészekként Rosnyó ódon vára. Ezen fellegvárba két úton lehet feljutni; egyik a kényelmesebb szekér-út, a másik egy merész ösvény, mely a hegynek városra néző nyugati oldalán egyenesen emelkedik fel a függélyes szirtek szédelgős örvényei fölött…. s ez félóra alatt a fellegvár délnyugati szögletének magas falai alá vezetett, hol kisded ajtó, a vár egykori titkos bejárata, tűnt fel előttünk ; ámde az most is zárva volt, mint mikor a a várat ellenség általi meglepetéstől féltették. Már-már aggódni kezdénk, hogy fáradságos felmászásunk után sem fogunk a várban behatolhatni, midőn egy az ajtónál lecsüngő kötelet fölfedezvén azt megrángattuk, az az által eszközölt kolompolásra a mostani várnagy, egy öreg földész, ki a kapu feletti védtoronyban lakik, kipillantván Wasistdas- békés szándékaink megértése után megrántá a kapu reteszéhez leszolgáló kötelét, mire a vaspánttal ellátott ódon kapu feltárult, s mi egy rozzant létraszerű lépcsőzeten a kapu védtornyába, onnan belsővár udvarára értünk”.  Ez a kapu megvan és most is zárva volt.

A BTE elnöke, kb. 1947-ben járt először a rozsnyói várban, gyerekkorában a  szüleivel. Emlékszik a zárt kapura, amit az öreg, szakállas  várőr egy kötél meghúzásával nyitott ki, majd egy falépcsőn kellet felmenni. Az őr németül szolt, de miután hallotta, hogy magyarul beszélünk, mindjárt magyarul szolt hozzánk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várban van egy olyan mély kút, ami a várhegy magasságával egyenlő, vigyázzanak, hogy a gyerek belé ne essék.

Igen, a várnak ez az egyik nevezetessége, 140 m. mély kút. A kút vasráccsal van lefödve, nehogy valaki kíváncsiskodás közben belepottyanjon a kútba.

Orbán Balázs : “A rosnyói fellegvár építési idejére nincsen semmi adatunk, mert az csak sejtelem, hogy a német lovagok építették volna.” Viszont legenda van a várról, amit megtalálunk Orbán Balázs írásában.

Miután lementünk a vasúti állomásra, egy érdekes kastély szerű épületre lettünk figyelmesek. A balkonja pontosan hasonlított a Busteni-ban lévő Cantacuzino kastélyra. Az utolsó két kép a fotó galériában.

Malomdombok. A túra keretén, alelnökünket Piszár Károlyt köszöntjük születésnapja

alkalmából. Piszár Károly a Brassói Turista Egyesület, törvényes, alapító alelnöke. A 10

év alatt, becsületesen, tisztességesen támogatta az egyesületet. 2012-ben, megpróbálták az egyesület ellen fordítani, de őt nem lehetett tisztességtelen dolgokra rávenni. Tudott dolog, hogy a BT-Egyesületből kivált ” Baráti Társaság ”  tagjai példát vehetnek tőle.

25 év turista tevékenység van mögötte. Az 1901-ben alakult EKE egyesületben, elsők

között iratkozott be. A 25 év turisztikai tevékenysége alatt, számtalan túrát vezetett, amit a

mai napig is folytat.  Tisztelt Karcsi bácsi ! Isten éltessen sokáig, hogy még sokáig, sok túrát tudjál vezetni. 

tekintjük meg. Rozsnyón sok látnivaló van, a felújított barlangon kívül  még három barlang is van. Itt van a nem rég létrehozott országos hírnevű  dinópark. Június 1-én a rozsnyói  dinóparkban  hozzák a Felsőrákos felszíni lignitbányájában megtalált masztodont csontvázát. 85 % ép, 7 méter hosszú és 3,5 m. magas. Jelen pillanatban a csontváz a baróti múzeumban van. Rozsnyó környékén: A csodálatos Lidérc-hasadék, a Szoroska – vízesés, a Szarvas-tisztás, ahonnan út vezet a Bálvány-kövekhez, az Ördög-szakadékhoz stb.

A 9 órakor induló zernesti vonattal megyünk.

Túravezető: Piszár Károly.

További részletek és bejelentkezés a túrákra a 0368/418 901 telefonszámon.

Nagyon szép napsütéses idő fogadott a Veczer virágos hegyoldalon.

A védett terület bejáratánál két szemléltető táblát is felállítottak. elkezdték kijelölni a védett terület határát. Úgy tűnt, hogy a virágok sokkal nagyobbak a megszokottnál, sajnos a nagy szél egy kissé megtépázta a virágokat.

március 27. A legfőbb érdeme az angol-tibeti szótár.

A legszebb, és részletes leírást  Orbán Balázs írásában találjuk meg. Idézet:

” Kőrösi Csoma Sándor Körösön 1784 -ben ápr. 4-én született jómódú katonaszülőktől.

Tanulmányait a körösi falusi iskolában kezdette s Nagy-Enyeden ritka szorgalommal

folytatta, s már mint tanulónak a történelem tanulmányozása által szerzett ismeretei alapján megerősödött lelkében azon elhatározás, hogy nemzetünk ős hazájának felfedezésére  elinduljon…. 1819-ben gyalog ment el Zágrábba a szláv nyelv tanulása véget, honnan visszatérve, 1820-ban barátai, tanárai lebeszélésével, visszaijesztésével s a roppant út fáradalmaival, nehézségeivel mitsem törődve, szegényen, minden podgyász nélkül egy

szép tavaszi reggelen sétabottal a kezében, mintha csak rövid sétára menne, elindult

roppant útjára”.

Ígéretünknek eleget téve megismételjük az április 2-ára szervezett túra közlését.

A Veczer-szikla barlangot rejt amiről legenda is született, Rózsa Sándorral kapcsolatba.

A tavaszi hérics, déli napsütéses hegy-oldalon virágzik. Érdekes megjegyezni, hogy ez a

virág csak a szikla feletti oldalon, virágzik, élesen elhatárolva, valósággal bekerítve a

folytatódó hegy-oldaltól.

Vámoshíd-pusztájáról indulunk az Olt folyó partján közelítjük meg a sziklát, majd meredek

kapaszkodón mászunk ki. Innét a túránk tovább folytatódik és az Őrhegy-csúcsot érintve,

de ha van időnk a Barabás-csúcsra is kimehetünk, ahonnét szép kilátás van, ha viszont

figyelmesek vagyon, akkor több lövész-árkokat is megfigyelhetünk. Itt harcok dúltak.  A

katonai műemléket Aldobolyba láthassuk.

Vámoshíd-pusztájáról szekérút vezet Erősdig.

További részletek és bejelentkezés a túrára a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Brummer Klára alelnök.

Ködös, borús, rósz idő esetén a túrát elhalasszuk, csak jó napos idő esetén megyünk el a túrára.