további részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Az évek folyamán a havasra vezető összes útját bejártuk. Mondani sem kell, hogy mindegyik út szép, látványos és meredek. A legszebb és a legnehezebb út a Kígyó-út, amely Alsó-Tömös völgyéből, a Liliomkőn 1165 m. keresztül lehet feljutni a kék sáv jelzésen. 

A havasnak három csúcsa van: Ruja – Pandella  és a legmagasabb a Posztóvár-csúcs. 1800 m. Érdekesség az, hogy a hegyet  erről a csúcsról kellett volna  elnevezni. A keresztény nevet valószínű, a közelében levő  Keresztényfalváról kapta. Románul: Postăvaru, németül: Sculer.

Posztóvár csúcs ? A név arra utal, hogy hajdanában itt egy vár létezhetett. Hiszen erről a csúcsról az egész Barcaságot belehet látni. Vár építésre alkalmas csúcs. Hogy volt, vagy nem volt vár a csúcson, ez a hegy a Posztóvár nevet kellene, hogy viselje.

Orbán Balázs részletesen leírja a hegyet, érdemes elolvasni. Többek között említi, hogy gyógyfüvek, gyógynövények és virágok mindenfelé. Miután a gondolával megérkeztünk a Ruja-csúcs magaslatára, csúcs és a Römer ház közzé a hegyoldalra, minden felé, amerre néztünk, havasi virágok. Háttérben a Bucsecs-hegység vonulata volt látható, egy kissé tovább a Királykő is láthatóvá vált. Virágos, meredek hegyoldalon ereszkedtünk le a Römer-ház, S.K.V.  teraszára. Miután megebédeltünk, egy nagyon meredek, virágokkal szegélyezett úton másztunk ki a Ruja-rétre. A kör panorámában gyönyörködtünk főleg a Posztóvárról elnevezett csúcs felé.

A nagy meleg miatt, ami az előrejelzés szerint tovább tart, csak kisebb-séta túrát szervezünk a környéken. Nem az állandó medve riogatás az akadály, hanem a nagy meleg.

a túra irányát a hétvégén határozzuk el.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Reggel Bușteni-ban érkezve, pont olyan meleg volt mint Brassóban.  Szép látványt mutatott a napsütötte Bucsecs-hegység csúcsai, gerincei, völgyei. Estefelé, fekete-borús felhők, villámlások, nagy menydörgés kíséretében, csepegő esőben értünk le.

Hamarosan értük el a Kis Jepi-völgyét, a felvonó alsó állomásánál, ahol nagy sort láttunk, mint mindig. Tovább a völgy patak mellett mentünk, meredek úton. Jobbra térve értünk be a hűvös erdei útra. Az út mentén, mindkét oldalon a sárga teleki virágok pompáztak. Kis emelkedő után értük el a  hatalmas gátak sokaságát. Nagy munkálatok folytak a helységen. Itt vannak a víz-befogó építmények. A völgy  lezúduló kristály-tiszta vízét vascsövekben vezetik le. Kis emelkedő után elérük a második gát építményt. Jobbról itt ömlik be a Habos-völgy vize. Tovább, meredek hegyoldalon, érdekes jelzés mellett elértünk egy olyan magas helyre, ahonnét belátunk a Habos-völgyben.

A völgy 90 fokban éri el az alsó völgyet. A völgyek körül sziklás hegyek, csúcsok, ahol a fel és le száguldó felvonót lehet látni a magasban.

Innét még 10 percet kellet volna menjünk, hogy elérjük a Salvamont épületét és a háta mögötti gátakat. De mivel kezdett beborulni és csepegni az eső, visszafordultuk. Ősszel még egyszer felkeressük a tájat.

Csepegő esőben és dörgés, villámlások kíséretében értünk le. Nagy eső volt a völgyben.         

Az időjárás előre jelzése szerint valószínű, hogy a hétvégére az időjárás megenyhül.

A hétvégén a Bucscs-hegységben kirándulunk, a Habos-völgy vízesését keressük meg.  Pénteken, vagy vasárnap megyünk az időjárás függvényében.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A nagy meleg miatt, egy olyan túrát választottunk, ahol nem kell hegyet mászni, ezért egy  hűvös szorost választottunk, a Dâmbovicioara-szorost. Kiinduló helység: Dâmbovița. 

Dâmbovița  helységen a hasonnevű patak folyik keresztül. Ezért nevezik Dâmbovița-hidjának. A helységtől minden irányban, szép szorosok: Dâmbovița, itt van a Medve-brlang, Urdărița, Rudărița – Vájus-barlang, a Szász-hegy mellett szép szirtek, Dâbovicioara-barlang  –  Brusturet-szoros.  

Mivel a múltban többször jártunk ezen gyönyörű vidéken, az összes szorosokat bejártunk. Egy rövid visszaemlékezés.

A helységet a Ciocanu nevű szórvány településről is meglehet közelíteni, veszélyes nagyon meredek ereszkedőn, de aszfalos úton. Ha nem vigyázol, akkor fék nélkül maradsz, mert felfór a fékolaj !  Dâbovicioarara ékezve a Brusturețului szorosban a  kivilágított Pestera Dîmbovicioara barlangot néztük meg.   A szorosban látványos, nagyszabású turistaházban lehet éjszakázni. Majd a Dâmbovița szorosban a Medve-barlangot jártuk be.

Brassóból korán reggel indultunk mikróbusszal. A Törcsdvári-hágon, amit Király-hágónak is neveztek, értünk fel az ország legmagasabb átjárójára,1300 m. Innét meredek, kacskaringós úton ereszkedtünk le  Podul Dâbovițara. E helységtől, minden irányban szorosokon keresztül lehet tovább menni. Jelzett utak vezetnek  a Királykőre a Brustureț szoroson keresztül. Jelzés: kék kereszt.  Bucsecs-hegységre a Fundata helységen keresztül. Jelzés kék pont, majd piros sáv az Omu-csúcsig. Mindkét túra hosszú és fárasztó.

Miután szerencsésen megérkeztünk a veszélyes ereszkedőről, hatalmas kamionok sokasága között. Megszemléltük a hegy alatt lévő katedrálist, majd a Dâmbovicioara-szorosban mentünk tovább és ott töltöttük az egész napot.

Érdekesékből megemlítjük, hogy egy pihenő helyen magyar beszédre figyeltünk fel. Román vidéken magyarok ? A magyarok Debrecenből jöttek a Királyhágon keresztül. Kifejezték, hogy nagyon tetszik a vidék, tovább mennek a barlangig.

Erre a túrára valószínű, hogy a hétvégén kerül sor, pénteken, vagy vasárnap.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

A 780 m. magas Azugából indultunk és a gondolával tettük meg az 1000 m. emelkedést. Viteldíj 25 lej. Kellemes, hűvös időben érkeztünk fel az Urechea csúcs alá. A kék háromszög, piros sáv és kereszt jelzésen kirándultunk. A legközelebbi csúcson a hegyek   fantasztikus kör panorámában gyönyörködtönk. A legszebb látvány a Bucsecs-hegység, reggel felhők koronázták, de hamarosan feloszlott.

A Caraiman és a Coștila csúcsok közötti völgyben titkos barlang rejtőzik. Tulajdonképpen, nem a barlang titkos, hanem a bejárata. Erről a barlangról könyv jelent meg és az interneten is megtalálható. Érdemes felkeresni. A völgy alatt, egy érdekes barlangszerűséget lehet megfigyelni.

A múlthéten az esőzések miatt, nem szerveztünk túrákat.

Az időjárás  függvényében: a hétvégére meleg, napos időjárásra van kilátás.

Szombaton, 10.-én Dimbovitei  szorosában kirándulunk.

Hétfőn, 12.-én a Báj-hegységben kirándulunk. Cazacu. 

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.  

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

A múl hét végén, két túrát szerveztünk:

Körülbelül tíz éve jártunk Ósáncon, akkor a Vajdára kirándultunk, egy elég nagy csoporttal. A nagy meleg ellenére a Doftána és a Tatrang patak völgyében sétálgattunk. A tíz év alatt Ósánc szépen kiépült. A panziók sokasága sorakozik.

Szinájából indultunk. Normális, hogy a telekabinnal mentünk fel . Alig volt turista, igaz egy kissé borús volt a hegy felett.  A felvonó 2000 m. visz fel. Kiszálltunk, Dél felé, fekete felhők, de alatta napsütés.  Észak felé Napsütéses, de felhő is van bőven. Kimásztunk a 2103 m. magas Furnica csúcsra.  A hegységnek ez az egyik legszebb csúcsa, nem maga a csúcs, hanem a kilátás innen. Belehet látni a hegység nagy részét.

A felvonó kezelő elmondta, hogy a tegnap hatalmas jégeső zúdult le a Varfu cu Dor csúcsra, az egész hegyoldal fehér lett, a rododendron virágokat teljesen tönkretette.

Mindenkinek volt, hogy mivel fényképezzen. Közben sokan jöttek fel. A sárgasáv jelzésű gerinc út megtelt turistákkal, mindenfelé piroslottak a hegy oldalak a rododendron virágoktól. Délután teljesen beborult. Dörgött, de villámot nem láttunk. Csepegni kezdett az eső. Gyenge esővel ért véget a zivatar. A zivataros idő ellenére, még mindig sokan jöttek fel.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Medárd, negyven napig fog esni. Reméljük, hogy nem teljesedik be.   Egész héten eset. Egésznap, reggel, vagy délután. Pénteken reggel úgy nézett ki, a felhős idő ellenére, hogy kiderül. Az esős idő ellenére kellemes az idő. Felmentünk a Pojánában.  Mindenfelé felhők tornyosultak, de nem esett. Az eső délután jött meg, jó kiadósan.

Sokszor jártunk már a Pojánában, de mindig csak úgy átmentünk rajta. Legelőször 1955-ben. Akkor csak egy kis turistaház volt a Capra Neagra (Fekete kecske). Egy pár évre rá épült egy nagyobb épület a Sport-csarnok. Abban az időben medvéről nem lehetett hallani. Azóta fokozatosan épült, egy libegő is megépült, az egyik évben elromlott a fék szerkezete ami súlyos baleset okozott. A köszpontban, a  Capra Neagra kis turistaház, helyébe modern panzió épült,  közelében egy látványos, magas torony-u  román fatemplom látható. Sok szép modern panziót lehet látni. A tó környékét is kiépítették.

Nemcsak  a turisták, főleg a bukarestiek, sajnos a medvék is látogassák a Pojánát. Főleg a Keresztényhavas felől. Egy pár évvel ezelőtt a piros sáv jelzésen, amit ma vörös útnak neveznek, a Römer turistaház felé menve, egy kissé megijedtünk, mivel az út tele volt medve ürülékkel. Medvét nem láttunk. A  Römer  turista házban azt mondták, hogy a medvék estefelé jelennek meg.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Az hír járta, hogy nagy erdő pusztulás volt a hegyoldalon. Erre voltunk kíváncsiak.

Tudomásunk volt, hogy a térségben nagy havazás és hóvihar volt.  Ebből kifolyólag sok fa dőlt ki, a hegyre vezető út járhatatlanná vált. Gondoltuk, hogy egy- két fa dőlt ki. Nagy volt a meglepetésünk, miután elindultunk az ágaktól letisztított  kidőlt fák tömegét láttuk heverni az út szélén. A Rakodótól fel egészen a nyeregig. Több mint száz fa dőlt ki. Ekkora pusztulás a Cenken még nem volt. A hegy erdeje nagyon kivan öregedve. Nem csoda, hogy eljött az erdő pusztulásának az ideje.

 Pénteken és szombaton is szép idő ígérkezett, kirándulásra alkalmas. Nagyon sok kirándulóval találkoztunk. Sokan jöttek a felvonó felől. Sok gyerek. A Cenk-hegy, Brassó egyik virágos kertje. A  Brassóvia vár kutja mellett állapodtunk meg, a fehér sziklák alatt. Ez a kedvenc pihenőnk.  Amerre néztünk mindenfelé, virágok, virágba borult fákat lehetett látni, és továbbá a szép kilátás minden irányban. Sikló-kígyót is láttunk.  Len a mélyben a város. Medvét nem láttunk, viszont kullancsot is vittünk haza. Kb. a vár kutjánál akaszkodtak ránk.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Elöljáróban, Dr. Szikszay Jenő, a Katolikus Főgimnázium – Magyar Vegyes Líceum, majd Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára volt. 

Sipos Lajos táblaavatással kapcsolatban, részletes leírást honlapunkon találunk, 

dr. Szikszay Jenő cím alatt.

Tekintve idős korára, csak könnyű túrákon tudott részt venni, viszont nagyon szerette a mulatságokat. Minden mulatságon részt vett, a szájharmonika és a fütty mindig nála volt. Nagy szeretettel kísérte az elhangzó zenét, persze az éneklésben is aktívan vett részt. Templomban járó ember volt, Ő egy vasárnap sem hiányzott a templomból. Aktív részvevője volt a “csütörtöki sétálóknak” a sétálok nagyon kedvelték.

Azt, hogy sokan szerették bizonyíték az, hogy a temetésen közel  100-an vettek végső búcsút Tőle.

A jó Isten nyugosztalja, emlékét szívünkben zártuk, részvételünk a gyászoló családnak. –    

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Szombatra jó idő ígérkezett. Úgy határoztunk, hogy Barca-Rozsnyóra kirándulunk és a Dinó parkot látogassuk meg.

 A vár külső udvarába siklóval mentünk fel. A várfal mellett mentünk tovább, ahonnét szép kilátás nyílik a királykőre és a Bucsecs-hegységre. A várfal mellett mentünk tovább, majd a vár bejáratánál ereszkedtünk le a Dinó-parkban. 

Mivel részben felszabadult a járvány, nagyon sokan, felnőtek, gyerekek, a legkisebbtől kezdve, különböző nyelvet beszélő tömegek gyűltek össze.

A nagy kiterjedésű hegy oldalban lévő  parkban, elég jól szétoszlottak a látogatók, de azért mégis zavaró volt a tömeg.

Ez a dinoszaurusz park a városnak egy érdeme. A kiállított ősállatok elismerő technikával készültek el. A nagy kiterjedésű parkban, minden kényelem kivételével, mozi, üzletek, lépcsős sétányok, barlang, vulkán, különböző épületek sokasága található meg.

 A 65.5 millió évvel ezelőtt élt állatokról az internetet találunk részletes leírást, dinoszauruszok és Kréta – tercier cím alatt. Érdemes átolvasni.

A Triász, jura – kréta idején 2,30 millió évvel ezelőtt két lábon, de négy lábon járó állatok éltek. A legkisebbtől 30 cm, a legnagyobb, 30 m. méretűek. Tojás lerakodással szaporodtak. Az ősállatok valamennyi kontinesen megtalálhatók voltak. Ezer féle példányról beszélnek a kutatók.