Monthly Archives: February 2018

2018 március 4

Értesültünk, hogy Béla Ernő turista társunk, aki már régóta betegeskedett, a múlthéten a jó Isten megváltotta a szenvedéseitől és magához szólította.
Béla Ernő elhunyta alkalmából a Brassói turista Egyesület közössége részvételét fejezi ki  feleségének, Marikának, valamint a gyászoló  családnak. Nyugalma legyen csendes és békességes. 
Ernő nem volt beiratkozva a brassói turista egyesületekben, de ez nem jelenti azt, hogy nem szerette a természetet, igen szerette, hiszen mindig részt vett valamelyik turista egyesület túráján. Csendes, tiszteletmegadó, jó indulatú, nemcsak túratárs, hanem jó barát is volt. Olyan ember volt, aki a légynek sem ártott, ezért sokan vehettek volna tőle példát.
     
 
 
A múlthétvégén Zsigmond Jutka szakszerűen elkészítette a farsangi fánkot. Köszönjük. 
Ha a jövőhét végérre, úgy szombatra, vagy vasárnapra a beharangozott hideg időjárás egy kissé felmelegszik, akkor megszervezzük a Denevér-barlang túrát.  
 
Emlékezzünk Arany János költőre. Születésének a 101-ik évfordulójára.
1817 március 2.-án született Nagyszalontán. Nagyszalontán  a Csonka toronyban emlékmúzeum van berendezve, érdemes megtekinteni. 
2017. Arany János évnek volt nyilvánítva, születésének a 200-ik évfordulójának az alkalmából.  

2018 február 25 – március 4

Mivel még mindig tombol a vírusos influenza-nátha, túrát legközelebb március 3-án, vagy március 4-én szervezünk a Pesterára. Ez a elnevezés, valahogy nem hangzik jól magyarul.  Ez az elnevezés az itt található Denevér-barlangtól származik. Akkor magyar fordításban Barlang településnek kellene nevezni. Ha megfelelő lesz az időjárás, akkor nem az annyiszor bejárt foleai-úton  megyünk fel, hanem a Templom-hegyet átszelő úton. Mivelhogy a térségben van még egy szép barlang, ahol még nem jártunk, ez az út is szóba jöhet,  ez a   Bürcsoárá-barlang,          magyarosan, a hasonnevű völgyben.
Ha a társaság egy kissé felgyógyul a náthából,   akkor megkésve a hét végén , kb. vasárnap 25-én,  megsüssük a farsangi fánkot.  Főszakács: Zsigmond Jutka. 
A fotó galériában egy pár képet közlünk az előbbi többszöri  kirándulásainkról. A “Pestera”

2018 február 18 – 25

Betegség miatt a túrák és a farsangi fánk sütés egyelőre elhalasztódnak. 
 
 
Megemlékezések.
Orbán Balázs, születésének a 169-ik évfordulójára, 1629 február 3,  emlékezünk. 
Székely Géza, születésének a 117-ik évfordulójára, 1901 február 21, emlékezünk. 
 
 
 
Orbán Balázs. Lapozzuk fel a Székely Géza szerkesztésében megjelent BRASSÓI TURISTA 1940-ben megjelent számát.  Magyari László hat oldalas  írását olvashassuk  Orbán Balázsról.  Ebből az emlékműből közlünk egy pár idézetet, mivel mi ennél szebb méltatást nem tudunk közölni.
Orbán Balázs emlékezete. 
Írta és a BTE közgyűlésén felolvasta Magyari László.
“Amikor Orbán Balázsról emlékezem, úgy érzem, hogy ő örök útitársként szegődött hozzánk, a székelyföldi magyar turistakultúra szerény munkásaihoz… Nemcsak útitársunk, hanem vezetőnk is, akinek irányítása mellett megismerjük Erdély délkeleti szögletének minden csodáját.
Brassói Turista Egyesület (1927) már egyizben kifejezte hódolatát emléke előtt, amikor a homorodalmási  barlangot feltárójáról nevezte el, s emléktáblával jelölte meg azt a helyet, ahonnan háromnegyed évszázaddal ezelőtt barlangkutató útjára elindult…
Orbán Balázs 1829-ben született Udvarhely megyében, Lengyelfalván, katolikus, székely nemesi családból…
Családjának alig egy évszázados bárói címét sem viseli… Őseinek unitárius hitéhez is azért tért vissza, mert úgy érezte, hogy ennek a vallásnak a tanításai sokkal közelebb állanak felvilágosult gondolkozású, haladó szellemű egyéniségéhez…
Orbán Balázs egész életének az a szereret adta meg tartalmát, mely őt szülőföldjéhez, s ahhoz a székely néphez fűzte, amelyből ő is származott. Szűkebb családja nem volt, de övé volt az egész székely nép…
A kiegyezést megelőző években bejárta az egész Székelyföldet  és a Barcaságot s kutatásainak eredményét egy hat kötetű műben hozta nyilvánosságra, amely ezt az egyszerű címet viseli ”  A Székelyföld leírása…”
Faluról-falura, öt év alatt több mint ötszáz községet járt be… Nem mehetett el templomok és várromok előtt anélkül, hogy tüzetesen vizsgálat alá ne vette volna eredetüket és történelmüket…”
                                                                    ***
Szálljunk le a nekünk  annyira kedves Nagykőhavas fenyőerdő koszorúzta bérceiről s a Garcsin patak rohanó habjai mellől tekintsünk fel az Írottkő és a gerinc szikláinak jellegzetes vonalaira, haladjunk végig a szűk Tömösi völgyön, élvezzük a szorost környező három óriásnak: a Bucsecsnek, Nagykőhavasnak és a Keresztényhavasnak lenyügöző látványát, vagy menjünk fel csak a Cenkre : Orbán Balázs mindenütt velünk van.
Látogassunk el a Barcaságnak bármely zugába, a rozsnyói, a feketehalmi és a krizbai várromokhoz, Törcsvárra, a csángó falvakba, a régi székely települések nyomaihoz, taposott ösvényen haladunk, Orbán Balázs előttünk járt ott. “
       
Garcsin-völgyéről Orbán Balázs a következő képen emlékszik meg:
” A Garcsin keblébe siető számos kristály csermelyek, melyek közül fölemlítem a völgy alsó részén a jobb partilag beszakadó Rence vizét, Giró völgy vizét, és a baloldalon Detrepatakát, Mozsárpatakát…
A szép nevű Andirbércz s maga a Tót Pál is eltörpül, háttérben szorul a Nagy-kőhavas mellett… A Garcsinra néző keleti oldala minden előhegyek nélkül függélyesen tornyosodik fel, mint egy megkövesült isteni gondolat. S ne döbbenne-e meg a parányi ember, a ki ezen 6000 láb magas sziklafalnak lábainál állva, tekintetével alig mer fölemelkedni azon roppant csompókig (sziklaszálak), melyekbe gyakran belebotlanak az ég felhői is.”
            
                                         
Székely Géza. 1901 február 21-én született Brassóban. 1940-ben Csíkszeredában költözött. Ugyanebben az évben megnősült és feleséségül vette Péter Teréziát. Három gyermekük született: Enikő, Tünde és Csaba. Hat unokája és hét dédunokája van. Gyermekeivel sokat kirándult, elkísérték őt adatgyűjtő útjain a Csíki falvakban, ahol adatokat gyűjtött a “Csiki útikönyv” megszerkesztéséhez. Vámszer Géza régi jó barátja volt, aki meghonosította Csíkszeredában a turisztikát és a sí-sport tevékenységet.
Székely Géza életéről és tevékenységeiről részletes lírást a 2012-ben megjelent Nagykőhavas második kiadáséban találunk.
Brassói tevékenysége is gazdag. A Brassói Állami Főreáliskolában érettségizett, majd a Brassó Lapok nyomdájában dolgozott, mint nyomdász. 1932-től, 1934-ig újságíró a lapnál. 1936-tól, a lap felelős szerkesztője lett.  Az 1927-ben alakult Brassói Turista Egyesület turista titkára volt. Társszerkesztő volt az Erdélyi Turista negyedévi lapnál három éven keresztül.
1936-ban jelent meg egyik legszebb műve a NAGYKŐHAVAS LEÍRÁSA. Orbán Balázs is irt részleteket a Nagykőhavasról, de részletes leírás könyv formában az övé volt első. Román nyelven is jelentek meg leírások a havasról: 1968-ban, A Calauza turistului POSTOVARUL-PIATRA MÁRE, 1975-BEN, Muntii Nostri PIATRA MARE, 2000-ben, a Muntii Carpati Piatra Máre, 2004-ben ERDÉLY HEGYEI sorozatban újból magyar nyelven jelenik meg a  NAGYKŐ-HAVAS, Kovács Kendi Lehel tollából.
1939-ben Székely Géza szerkesztésében megjelenik a BRASSÓI  TURISTA.      

2018 február 11 – 18

Február 11-én, vasárnap. A nagy havazás miatt, az Őrhegyre  szervezett túrát szervezzük  újra. Reméljük, hogy nem jön semmi közbe.
Február 18-án, szintén vasárnap. A Pestera, vagy ahogy még nevezik  Barlang, vagy  Templom-hegyre kirándulunk.  A túra kiinduló helysége, Alsómoécs. A túra részletes eldöntését, vagy esetleg a túra változtatását, pénteken döntjük el
további részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
Koratavaszi virágok:
 
 
A múltkori túrával kapcsolatba, a Báj-hegységre elhalasztott túrát szerveztük meg.
Egy napsütötte napot akartunk kifogni, ami részben bejött, de mivel nagy felmelegedés is közbe jött, elrontotta azt, amit tulajdonképpen  látni szeretünk volna.  A Bucsecs-hegységen a hó nagy része elolvadt, a hegy alatti erdőkről a hó és a zuzmók leolvadtak, kár. Azért szép látványban volt részünk. A felmelegedés következtében a Zamora felé vezető út jeges-síkos úttá változott. Egy darabig felmentünk rajta, lefelé jövet gyűlt meg a bajunk. Ameddig elakartunk érni feltudtunk menni. A Prahova  gyönyörű völgyében, a Báj-hegységről szemléltük a szemben levő Bucsecs-hegység égbe nyúló szikla csúcsait. A Kárájmán és a Kostila, kivéve a Zsepi  csúcsait vonuló felhők ékesítették. Jól belehetett látni a Zsepi völgyét, a felvonó le volt állítva, mert fent szélvihar tombolt. A Bucsecs-hegység tulajdonképpen egy volt határ hegy, az ezeréves határ felhágott a hegység legmagasabb csúcsára a La Omra (Ember csúcs) és ereszkedett le a Nagy Sztrunga felé, végig a hegygerinc csúcsait érintve. Ezen a gerincen még megvan egy határ állvány bizonyítva a történelem valóságát. Az Ember csúcs innét nem látszott, a Kárájmán csúcs takarja, ennek a csúcsnak egyik peremén látható volt a híres bucsecsi kereszt. A kereszten villany kivilágítás van, ami az esti sötétben menyei látványt mutat.
Orbán Balázs a következőket írja: “A La-om tetején három bizarr alaku sziklaszár van; egyik emberhez, másik óriás fazékhoz, harmadik leforditott roppant papucshoz hasonlit.” Az Ember csúcsról két legenda  ismeretes, amit megtudhatunk Orbán Balázs részletes leírásából.