Monthly Archives: July 2019

2019 augusztus 3 vagy 4

Mivel beköszöntött a szabadságok ideje, a következő túrajelentés augusztus 15-dike után töltsük fel a honlapunkra. 

Úgy-ahogy már közöltük a hétvégi túra irányát szombaton, vagy vasárnap szervezzük meg. Várjuk a javaslatokat. Szintén, valószínű, hogy egy hegyi túrát fogunk szervezni.
Dobromir-tetői túrát egy következő időpontban tesszük közzé.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
A múltkori túrával kapcsolatban : Busteni – Zamora magaslat, 740 m. színt-különbség. 
A Báj-hegységre szervezendő túrát, nem siettük el, megvártuk a kedvező időjárást. Busteni-ből kora reggel, derült szép időben, ami egész nap kitartott,  a piros kereszt jelzésen indultunk el a Báj-hegység, Zamora csúcs, pontosabban magaslatára, 1620  m. Érdekességből megjegyezzük, hogy a Brassói turista Egyesület ügyvédjét szintén Zamorának hívják.
A Cantacuzino kastélyt elhagyva, az erdei  úton a következő 4 km. az út elágazáság, az út mindkét oldalán valóságos vadvirágos virágok sorozata volt látható. Az út elágazástól a Zámora tisztásig az utat szép erdőn keresztül tettük meg két óra alatt. Gyalog turistákkal nem találkoztunk, itt a turisták terepjáróval járnak a leégett Canton Silvic ház helyében épített emeletes turistaházhoz, amelyet közvetlenül a csúcs alatt építették fel gyönyörű környezetben, ahonnét szép kilátás nyílik a Bucsecs hegység sziklatömb sorozatára. A jelzett turista jelzés a Kis-Báj hegység csúcsára vezet, 1826 m. Tovább a jelzés levezett a Doftána völgyében. Az 1908 m. Nagy-Báj csúcsa a hegy főgerincén kb. egy órára érhető el.
Évekkel ezelőtt, ennek a nagy kiterjedésű  hegységnek nagy részét bejártuk, a legszebb  túráink voltak  : Urechea, ahol a kis havasi tó-van a Cazacu csúcs alatt, a Zamorán többször is jártunk, Nagy-Báj csúcs, amely közelében egy érdekes lüktető forrás van, az alpesi nárcisz a Rósz-völgyében stb.  A fárasztó, de gyönyörű utunktól Poiana Tapului-nál vettünk búcsút.
Azugából kabinos felvonóval is elérhető a hegység.
A fotó galériában  a Bucsecs hegység sziklás hegy-csúcsait láthassuk ilyenkor nyáron,   a Báj-hegység kopár hegy-magaslatait, kilátást a Zamora csúcsról a Bucsecs felé, a hegység permére épített turista szállót, virágokat, stb. 

2019 július 24 – 27

Július 24-én, szerdán a Dobromir-tetőn kirándultunk, Kálmán túravezetővel.   
A következő túránkat a hétvégén szervezzük, szombaton vagy vasárnap. A túra irányát pénteken határozzuk el az időjárás figyelembe vételével.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltheti túrával kapcsolatban. Vidonbák. 
A múlthétvégén a tagjaink különböző ünnepeken vettek részt, ezért egy kisebb honismereti túrát szerveztünk, a Brassótól nem messze lévő, a szászok által alapított kis városba, Vidonbákba, románul Gimbav. 
Évek múltával,  már többször jártunk Feketehalom felé. Vidonbákon, áthaladva bal felé figyelve mindig megfigyeltünk egy templom tornyot.  Azt tudtuk, hogy egy szász erődtemplom tornya az.
Vidonbákra, a nagy-állomásról induló fogarasi busszal lehet eljutni. A város címerében szintén a három rózsa látható. Az 1300-ban épült   szász evangélikus erődtemplom a fő úttól nincs messze. Rövidesen a templom bejárata előtt álltunk, de sajnos be volt zárva. A belépő 4 lej, a templomban koncerteket is szerveznek. Azt tartják, hogy a belseje szebb mint a fekete templomé. A templomot körül jártuk, környezetében virágos parkok vannak. A templomot hajdanában vizes árok vette körül.
Dél felé szép kilátás van a Keresztényhavasra. A hegy felé nézve egy csillogást lehet látni, ez nem más mint a 2009-ben felszentelt ortodox templom, amelynek kupoláit orosz arannyal vonták be.   A templomot közelről is megnéztük, egy gyönyörű, remek alkotás.
Vidonbáktól kb. 5 km-re Keresztényfalvára lehet eljutni, ahol szintén egy erődtemplom található, amit Orbán Balázs részletesen leírt.
A fotó galériában az erőd templomot és a ortodox templomot láthassuk.         

2019 július 28

A sorozatos, esős időjárás miatt a Báj-hegységre tervezett kirándulást elhalasztottuk. Folytattuk a honismereti túrát, Törcsvár után Segesvárra. Állítólag Vlad – Drakula Segesváron lakott. Ezek szerint e történet között összefüggés kell, hogy legyen, és van. Ezért mentünk Segesvárra. 
Mivel esős az időjárás, a hét végén szintén egy honismereti túrát fogunk szervezni.   A túra irányát szintén pénteken határozzuk el az időjárás függvényében.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.
Az archív fotókon a Segesvártól nem messze lévő Szászkézd erődtemplomát láthassuk, ami hasonlít a segesvári Óra-toronyhoz, és persze nem hiányoznak a “Drakula” dolgok sem.    
A múltkori túrával kapcsolatban. Segesvár. 
A túrát vasárnap szerveztük meg, annak ellenére, hogy nagy esőt jósoltak erre a napra, ami be is következett, de minket másodszor is elkerült az eső  Segesváron. 
Reggel jó idő ígérkezett, ami kitartót egész nap. Vonattal mentünk. Kőhalom és Segesvár között gyönyörű a táj. Segesvár közelében érve, mindjárt feltűnik a város gyönyörű környezete a Nagy-Küküllő partján és az a hegyoldal ahova a város felhatol és amelynek a tetejét a vártemplom koronázza. Ehhez hasonló nem sok van. A várost szászok, románok és magyarok lakják, de jelentős számú cigányság is jelen van. Sajnos a szászok nagy része kivándorolt Németországba, kár.
Pénteken, szombaton és vasárnap volt megrendezve a Segesvári  Magyar  Napok. Város zsúfolta tele volt turistákkal.
Túravezetőnk, Brummer Klárika volt aki jól ismerte a várost, tudta, hogy mit érdemes megnézni.
A város szimbóluma az Óra-torony. Ez igaz, ez a legszebb épület a városban, de sajnos elég rossz állapotban van, az óra sem működik.  Az összes bástyákat megnéztük. Különös látvány volt az a épület ahol állítólag Vlad Tepes  lakott, szobor is van róla, amit a turisták megrohamoztak, ezért nem tudtuk lefényképezni, viszont szép, gondozott szobra van Petőfi Sándornak.  A szász temető egy különleges látvány. A hegy tetején lévő vártemplomtól Észak felé található. érdekes módon lépcsőzetesen lefelé vannak a régi sírók. A temető nagy kiterjedésű. Itt van a szász és magyar 1914 – 1918 as hősök temetője. 
Délután  beborul, fekete felhők kezdtek gyülekezni, de amíg mi ott voltunk nem esett az eső, viszont Brassóban nagy felhőszakadásról értesültünk. Hazafelé menet, Kőhalom felé a vonatból egy medve bocsot, vaddisznót és egy rókát láttunk.
A fotó galériában, Segesvár régi utcáit, bástyáit, templomait, Drakula házát, Petőfi szobrát és a szász temetőt stb.  láthassuk. 

2019 július 13

A következő túrát szombaton 13-án, vagy vasárnap 14-én szervezzük. Valószínű, hogy a Báj-hegységben kirándulunk. A túra kiinduló helysége Bustén vagy Poiana Tapului. 
Bárhonnét induljunk a Zamora csúcsot fogjuk érinteni. Ha Busteni-ből indulunk, akkor a Cantacuzino kastély is meglehet látogatni. Véglegesen az időjárás függvényében pénteken határozunk. Akkor jelöljük ki a túravezetőt is.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 
 
 
A múltkori túrával kapcsolatban . Törcsvár – Magura gerinc. 
A túrát vasárnap szerveztük meg. Délutánra nagy esőt jósoltak, ami be is következett, de minket  érdekes módon az eső elkerült. Reggel indultunk el. Rozsnyó és Törcsvár között sorozatos útlezárást kellett elszenvednünk. Végre megérkeztünk Törcsvárra. Sok autó, rengeteg turista. Voltak ott, angolok, németek, feketék és különböző nyelven beszélő fehér emberek. Mindjárt a kastélyra figyeltünk, amit Drakula, úgymond  Vámpír kastélynak neveznek.
A közlemények szerint 1211 – 1215-ben épült. Valószínű, hogy a német lovagok építették. További közlemény szerint 1377-ben épült. A kastélyt egy vámpíról  nevezik.  Drakula gróf-ról aki  az a személy aki karóban húzatta az embereket és különböző  kínzásokkal kínozta az áldozatait, ez nem más mint Vlad Tepes. Drakula gróf a vámpír valószínű, hogy lakott a kastélyban.  Drakulát, Orbán Balázs is említi és részletesen leírta a kastély történetét.
A kastélyban a belépő 40 lej nyugdíjasoknak 10 lej kedvezmény. Nem volt szándékunk a kastélyt megnézni, a Magura főgerincére másztunk ki. A kb. 400 m színkülönbséget  könnyedén tettük meg. Nem a Törcsvárról induló piros sáv jelzésen mentünk, egy könnyebb úton indultunk, Predelut felől. A gerincre kiérve a szép kilátásban gyönyörködtünk. Itt már többször jártunk, télen-nyáron. Sok turistával találkoztunk. Két lány a nehéz jelzett úton jött fel és angolul érdeklődőt az út további részleteiről. Szerencsére Klárika aki tud angolul tudott felvilágítást adni. Tehát eljöttek 2000 km.- ről, hogy megmásszák a Magurát.  Németül is érdeklődtek.
Nap még sütőt, de a Királykő felől ijesztő fekete felhők tornyosultak, ez úgy délután volt. Elindultunk lefelé. Bal-felé fekete felhők, jobbra kék ég. Érdekes módon a Királykőnél a zivatar Brassó felé vette az irányt. Megtudtuk, hogy Brassóban nagy felhőszakadás volt, A Magurán és Törcsváron csak enyhén csepegett.
Az egyesületünk egy kisebb csoportja, Sz. Kálmán vezetésével a Kurmaturára kirándultak, szombaton. Jó időben volt részük.
Fotó galéria:

2019 július 6 – 7

sam_0005-001 img_4721

Túráinkat az esős időjárás miatt kellett változtassuk, vagy elhalasszuk. Most a beállott nagy meleg, strandidőt kell, hogy figyelemben vegyük. A Bodzavidékére tervezett túrákat egyelőre elhalasszuk. A szombati, vagy vasárnapi túrát pénteken határozzuk el, most a nagy meleget kell figyelemben vegyük.
További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

 
A múltkori túrákkal kapcsolatban. A honismereti túránk útvonals:  Aldoboly – Sepsiszentkirály – Előpatak – Árapatak – Csókás – Veczer természetvédelmi terület. 
A túrákat vasárnapra halasztottuk. Jól időzítettünk,  nem volt olyan nagy meleg, fújt a szél az égboltot szép bárányfelhők díszítették. Túránk fő célja Szentkirály és a Csókás volt.
Ezeket az említett helyeket már többször bejártuk, de mindig lehet találni valami újat. Szentkirályon három éve jártunk, a Dugász völgyében kirándulgattunk, kimásztunk a tetőre is ahonnét szép kilátás tárult elénk. A völgy fő érdekessége az 1860-ban épült viaduktszerű boltíves kőhíd volt. Most miután elhagytuk a falut a Dugász irányában egy hatalmas kőhídhoz értünk, de tovább nem volt út, csak egy megszáradt sáros hegyoldal. Mindjárt megláttuk a kék ponttal jelzett fát, hajdanában szekérút vezetett Előpatakra. Ez a szekérút már nincs meg. Az említett kőhíd a völgy mély árkát hidalta át. De hol-van az említett kőhíd ? Hamarosan rájöttük, hogy annak a kőhídnak a tetején állunk, hát ez nevetséges volt. Az említett kőhidat  lebontották és újjá építették, mivel a híd a falunak egy szimbolikus műemléke volt. A régi hídon egy emléktábla volt a következő felirattal: ” Isten segedelme által építtetett Szentkirály község saját erején és költségén. 1860 . év.” Ezt a táblát nem helyezték vissza. Kár. A völgy bejáratánál lévő kis vízesést is megnéztük, elég nehéz volt oda lemászni, de megérte. Továbbá a református templomot néztük meg, A templom előtt István király mellszobra és egy kopjafa áll, az 1920-as évre emlékezve.
Mivelhogy még máshova is elakartunk jutni, az unitárius templomot nem néztük meg, ezt majd egy más alkalommal látogassuk meg. Tovább menve Előpatakra, majd Árapatakra értünk. De mivel ezekben a községekben már többször jártuk tovább mentünk és Árapatak és Erőzsd közötti természetvédelmi területet csodáltuk újra meg.
Kisgyörgy Zoltán geológus a következő képen jellemzi: “A falutól keletre fekvő Retkes-árokban vastag rétegeket képeznek a Dreissensia Vivipara nevű csiga és kagylókövületek. Korukat mintegy 3- 4 millió évre becsülik. ” A Bükkúti-homokbányából ősállatok maradványai kerültek elő a Székely Nemzeti Múzeumban láthatók.
Kagylókat – csigákat már többször fényképeztünk, most a löszfalra figyeltünk. Sajnálatos, hogy a környék tele van szeméttel, ami megalázza a leletet,  elgondolkoztató az a tény, hogy ezt a millió éves – értékes leletet nem becsülik meg. Érdemes volna bekeríteni, hogy a vandál turisták ne tudjanak kárt tenni !  Elhatároztuk, hogy fogunk  szervezni egy takarító túrát.
A fotó galéria keretében a három évvel ezelőtt készült képeket is láthassuk.