Idézett a Brassói Lapok-ból:

“Hátrahagyottak emlékezete címmel rendhagyó és hiánypótló kiállításmegnyitóval emlékezünk az aradi 13 vértanúra. A tárlat az 1849-es aradi vértanúk szeretteinek állít emléket: azoknak a nőknek és gyermekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk elvesztésének tragédiáját.

Tárlatvezető Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója”

Fotó galéria:         

11-dikén  valószínű, hogy a vadasparkban megyünk. Ez még megbeszélésre vár.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

A szeptember 30 ára tervezett túrát a nagy esőzés miatt elhalasztottuk. A változó, bizonytalan időjárás miatt, pénteken egy séta túrán vettünk részt a Pojánában.  A régi úton mentünk fel, mire felértünk gyönyörűen kitisztult. A tegnapi nagy esőzés miatt, minden nedves volt, ennek ellenére, a beköszöntő korai őszi napon, már látni lehetett, hogy “ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA SZÉP MINT MINDIG ÉN NEKEM”…. Petőfi Sándor. 

    

Másodszor, Sernyén. Az augusztus 14-én kirándultunk Sernyére, pontosabban a település környékére. A történelmi határ úton  a Kopasz Tető közelében, jó állapotban lévő két vaskaput találtunk, látszott rajtuk, hogy régiek. Azért jöttünk el másodszor is, mert látni akartuk még egyszer a gyönyörű tájat, és meg akartuk fejteni a vaskapuk titkát.

Hamar rájöttünk, hogy miért van a két kapu. Határ kapuk.   Mi egy hegygerincen haladtunk a Királykő hegység felé. Jobb oldalt a völgyben Ciocanu település, bal oldal Sernye. itt egy határ átkelő hely lehetett. A kapuk között elég jól járható út vezet keresztül.  A  kapu közötti az elég nagy távolságon  lehetett a semleges zona. A tényt bizonyítja az is, hogy a baloldali vaskapu közelében egy nagy kövekből épült ház  látható ma is. Ez lehetett a vámház, úgy mint a Gucánon.  A piros sávval jelzett út a két kapu között halad tovább,  jobbra egy elég meredek kimászóval. A kapuktól tovább mentünk a Királykő felé és a Coja-szirtre másztunk ki 1438 m.

A Sernye  település a Bucsecs-hegység, 25505 m. Omu ( Ember ) csúcs, és a Királykő-hegység, La Om ( magyar neve Pásztor csúcs ) között van. A két csúcsot, piros sáv jelzés köti össze. Sernye településről, különböző, jelzett és nem jelzett  turistautakon mindenfelé el lehet jutni.

Elhatároztuk, hogy miután vége lesz a járványnak, jövőre  egy pár napos tábort fogunk szervezni a vaskapu közelében.

A következő túra útvonalát, még nem határoztuk el.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Törvényes túravezető : Bara Zsolt, Hunyad-megye jó ismerője.

A honismereti túra fő célja Sarmizegetusa a dák főváros és a szent hely volt. Az autópályát elhagyva, mellék utakon, majd egy szép szoroson, amelyen piros kereszt jelzést láttunk, a jó minőségű aszfaltozott uton mindvégig elég meredek úton értük el a sorompóval lezárt utat. Jelzőtábla: Sarmizegetusa Regan 1 km. Jó minőségű, kövezett úton kapaszkodtunk ki a nem túl magas emlékhelyre. Várfalak, egy bükkfa, gyér erdőn keresztül, szokatlanul magas fák alatt értünk ki a dákok csodálatos volt fővárosához, szent helyére. Az út, és a hegyoldalak úgy néztek ki, mintha ezüst és arany szemcsékkel lenne beszórva, ami a napsütésben gyönyörűen fénylet, csillogótt.  Ezüst, meg arany úton kőzelítettük meg a szent helyet. A szent helyet, jól lehetett látni arról a magaslatról, amelyre kiértünk. A szent helyek között, román és angol nyelvű táblákon tájékozhattunk arról, hogy mit is látunk.

Sarmizegetusa Hátszeg és az Erdélyi-Vaskapu között van.

A jól karbantartott, rendezett szent helyet a fotó galériában láthassuk.               

Útközben, Hunyad felé menve, az út jobb, meg bal oldalán, csicsás romák által épített, gyönyörű kastélyokat lehetett látni. Kár, hogy nem volt időnk fényképezésre, majd máskor.

A kastélyban a belépő 16 lej, a szájmaszk kötelező volt. Bejártuk a kastélyt. Mivel többször jártunk már a kastélyban, sok újdonságot nem találtunk. Sok turista, a kastély közelében emléktárgyakat árusító bódék sokasága sorakozott, még a Dracula is ott volt.

További úticélunk Déva volt. Sajnos mivel már későre járt az idő, Déván sokat nem tudtunk időzni, hiszen 300 km. kellett még megtenni Brassóig. A központban hamar rátaláltunk   Decebál dák király hatalmas lovas szobrára. Ilyen  hatalmas lovas-szobrot seholsem láttunk. Nagyon szépen beillet a szökőkút mellé.  Majd, Kőmíves Kelemen várát csodáltuk meg. A várat egy kúp alakú hegy, hatalmas 250 m. magas  sziklára építették fel 750 éve. A vasútállomás felől van megépítve a várban vezető siklő, ami gyakran elromlik.

Ha  Déva várát említjük, akkor Kőmíves Kelemen legendája – balladája is említésre kerül.

                                   “Tizenkét kőmíves összetanakodék,

                                     Magas Déva Várát hogy felépítenék.

                                     Hogy felépítenék fél véka ezüstér,

                                     Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.

                                     Magas Déva várához hozzá is kezdtek,

                                     Amit raktak délig, leomlott estére,

                                     Amit este raktak, leomlott reggelre.”

A legenda továbbá arról szól, hogy csak akkor tudják felépíteni a várat, ha egy asszony hanvait befalaznak a vár falába. Azon állapodtak meg, hogy akinek a felesége elsőként jön a várhoz, tűzbe dobják és hamvait belekavarják  a mészben. Kőmives Kelemen felesége esett áldozatul…

A legenda, vagy ballada 36 kétsoros szakaszból áll, érdemes elolvasni Valós-e ez a legenda?

– További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogattuk meg. Mivel többször jártunk a múzeumban és különböző régiségeket ajándékoztunk a múzeumnak, hamar megbarátkoztunk a múzeum alapítóival. Majd az Ika várához folytattuk utunkat, ahol szintén többször jártunk, legelőszőr a hatvanas években.  A vár közelében a Malom zuhatagot láthassuk. Vártól jelzett turista út vezet a Bodoki-hegység főgerincére a kék háromszög jelzésen. 9. km. A gerincen tovább Észak felé a sárga pont jelzésen a Henter-mezőt érintve az Egres-kő ( Prédikáló-kő ) -höz juthatunk. innét tovább a sárga pont jelzésen leerszkedhetünk Málnás községben.    

 Kényelmes menetben a gerincig, kb.3 óra. Részletes leírást találunk a 2009 ben megjelent BARÓTI HEGYSÉG – BODOKI HAVASOK,  Kisgyörgy Zoltán – Dukrét Lajos túra könyvében. 

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A múltkori túrával kapcsolatban. Ahogy már jeleztük a Fitifoiu – Leányka, hajdani történelmi 1000 éves  gerincen túráztunk. 

Predeál -tól, a kb. 6 km-re levő Sipote nevű helységről indultunk el a kék kereszt jelzésen. Itt egy megtévesztő jelenséget figyelhetünk meg. A település nincs feltüntetve, amely panziokból, hotelekből áll. A panziok előtt, az országútról egy kék sáv jelzést láthatunk, amely szintén Predeálra vezett. A kék kereszt jelzést, beljebb menve találjuk meg jobb oldalt. Sipote hajdanában határ helység volt. Innét Észak-felé a határ Hidegpatakot érintve, Piatra Arsa, majd az Omú csúcs felé hágott fel. Tehát mi rajta voltunk a hajdani határ úton. Meredek kapaszkodóval kezdődött az utunk. Rövidesen elértük a határ piramis szerű határ-jelzőt. Továbbmenve felértünk az 1282 m. magas gerin-csúcsra. Itt bal felé elágazás a Három-fenyő felé, fél óra. A jelzés szintén kék  kereszt, amit jelzőtáblán láthattuk. Tovább folytattuk az utunkat Predeál felé. Rövid ereszkedő után az út jobb oldalán elértük a határkövet. Az út folyamán még találtunk egy lerombolt határkövet. Egy pár évvel ezelőtt jártunk  ezen a gerince, akkor még találtunk egy határkövet, most ezt a h. követ nem találtuk meg, valószínű, hogy lerombolták, vagy  nem találtuk meg ? A fotó galériában láthassuk. Az utunkat tovább folytattuk Predeál felé. A hajdani vámház előtt elhaladva értünk az állomásra.

A következő túrát a  közbejött esemény miatt szeptember 4 szervezzük meg. Folytassuk barangolásunkat  a  történelmi, hajdani 1000 éves határon. A következő és egyelőre az utolsó gerinc túra a Fitifoiu-n. (Leányka gerinc) A túra kiinduló helysége Predeál.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A túra útvonala : Predeal – Clabucet-csúcs. 

A Clabucet-csúcson, a Bucsecs-hegység meglepő látványban mutatkozott, a gerincet változó felhők tarkitották. Miután elkészültek a sok fényképek, a kék kereszt jelzésen elindultunk Szuszáj felé. Rövid ereszkedő után, rátértünk az 1000 éves határ gerincére. A szép gerincen, mindkét oldalon mély völgyek, a gerincen, enyhe ereszkedő és kimászó sorozata után, az út bal oldalán megtaláltuk az épségben lévő, mohával borított határkövet, magas fenyőfák övezetében. Ez egy gyönyörű látvány volt. Szent István királyra emlékeztetett. A volt határ úton még egy háromnegyed órát kapaszkodtunk a Szuszájnak nevezett tisztásig. Ott egy nagy csalódás ért. A hajdani kis turistaháznak nyoma sem volt. Ahogy felértünk mindjárt egy nagyméretű, bekeritett épület látunk. A Szuszáj valami csuf épületet jó messzire kitolták, egy nagy teraszra. Minden két méterre kiirták, hogy “Magánterület” Miután elfogyasztottuk az ebédünket, a határ utat követve, a határkötől nem messze kitértünk és a piros sáv jelzésen Predeál felé indultunk tovább, lefelé.

A honismereti túra keretén, Törcsváron sétálgattunk és a település hajdani látnivalóit kerestük meg. Normális, hogy a fő látnivaló a  kastély vot. Mivel többször jártunk a kastélyban, csak kívülről csodáltuk, ezt a szép több 100 éves épületet. Ma 643 éves. A vár egy 100 méter magas sziklán építették meg a Törcsvári-szoros bejáratánál. A kastély közelében, hajdanában egy vár zárta le a szorosban vezető utat. A szorosban, csak a várkapun keresztül lehetett bejutni. A vár csekély alapja még látható, a teljesen ép vámház közelében.

A Törcsvári-kastély, Nagy Lajos magyar király engedélyével épült 1377-ben.

Mivel Drakula gróf, vagyis a hirhet Vlad Tepes, töltött egy pár napot hajdanában a kastélyban, ezért Drakula-groaza  ( szörny )  néven ismer ma a kastély. Mindenféle szörnyetegekkel hozzák kapcsolatba a kastélyt. Nem tudunk arról, hogy a kastélyban történtek  volna szörnyűségek. Tulajdonképpen a kastély Nagy Lajos király nevéhez kellene füzödjön.      

1920 után a román királyi családé lett a kastély. Mária román királyné kedvence, nyaraló helye lett. Nyugat-Európából hozott drága bútorokkal rendezte be, amit a kastély közelében levő múzeumban tekinthető meg.

SECTIA DE ISTORIE “REGINA MARIA”

Maria  királynő Törcsvárat annyira szerette, hogy a  szívéhez füzte. Mária királynő elhunyta után, a szívét, mint ereklyét Törcsváron helyezték el az erre a célra épített kis kazetás  obeliszben, 1940-ben. “Románia szíve” 

Délutánra nagy eső zúdult a nyakunkba, ezért nem tudtuk folytatni a sétát. Mive Klára napja volt   Brummer Klára BTE alelnökét köszöntöttük névnapja alkalmából. Klárika  meghívott  egy magyar panzióban, kürtöskalács, magyar sajtos-lángos, és kávéval kedveskedett.      

Zsigmond Jutka egyesületi tag, egy pár évvel ezelőtt felhívta figyelmünket arra, hogy Sernye település környékén rátaláltak egy határkőre. Elmentük, hogy megkeressük, de az esős időjárás miatt nem találtuk meg. Most, elhatároztuk, hogy Szent István király emlékére megkeressük az 1000 éves határt és a határkővet.

Nagyon szép időben indultunk el, ami egész nap kitartott. Velünk tartott Jutka is. Barátja megmagyarázta, hogy kb. hol keressük a határkővet. Nagyon könnyen megtaláltuk. Hogy lehet megtalálni?

A nagyállomásról indultunk a 7  órakor induló pitesti busszal. Törcsvárat elhagyva a Sernye elágazásnál szálltunk le a buszról, viteldíj 10 lej. Az aszfaltozott úton kb. 3 km. gyalogoltunk az Ördög-szikláig. Egy kereszt van a tetején. A sziklával pontosan szemben lévő elágazáson  folytattuk az utat, ami pontosan felvezetett egy jó állapotban lévő útra. Bal felé emelkedő, arra indultunk. Alig mentünk, úgy 200 métert, a jobb oldalt megpillantottuk a határkövet ! Nagyon örventünk neki, és ami bizonyitotta, hogy az 1000 éves határon voltunk. Kb. 1 km. mentünk a jó állapotban levő úton, majd vissza fordultunk és a Királykő felé meneteltünk az úton a vaskapuig. Török-nyereg, vagy Gödör-hágó. Ez a érdekes hely, két vaskapuval van lezárva.  Sernye település szétszórt házai mindenfelé,  Magura, Bucsecs-hegység, Gucán, továbbá a Királykő szép látványt nyújtott.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Augusztus 14-én, pénteken Sernye térségében kirándulunk. A történelmi emlékeket keresünk meg.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

 

Felsőmoécs-ről indultunk. A sorompot elhagyva a völgyben,  hamarosan elértünk a  piros háromszöggel jelzett turistaút elágazásához, amely a Gucán tisztásra vezet.  Az út nagyon meredek, köves-csuszos, mély vágásokban vezet fel a végig meredek út. Egy jó óra alatt értünk fel az út elágazásig. Innét a piros sáv jelzésen  egy rövid séta vezetett a havasi tisztásra, a Gucán volt vámházig. Az elég rossz állapotban lévő, több mint száz éves, szép kivitelezésű ház, egy csoda. Miért csoda? kérdeztük a társaságtól, senki-se tudott felelni. Azért csoda, mert még nem égett le. Tudott dolog, hogy a környéki hegyekben nagyon sok turistaház égett porrá. Itt telepedtünk le és a  kilátásban gyönyörködtünk. Lent a völgyben nagy meleg, itt fent peddig megfagytunk, hideg szél fújt. Hol sütött a Nap, hol nem, közben fehér – fekete felhők tarkították az égboltot. A házal szemben,  sziklás hegyek sorozata, magas csúcsokkal : Gaura csúcs 2288 m. – Gucán  csúcs 2246. – Batruna csúcs  2181 m. – Tapului csúcs 2168 m. – Nagy-Strunga csúcs 2089 m. A Gaura és a Gucán csúcsok között az Omu csúcs kátszik.   Ezek a magas hegyek sorozata nem más mint a hajdani 1000 éves határ útvonala, amely az Omul csúcstól 2505 m. től folytatódik. Ez a volt határ útvonal, ezeket a hegyeket elhagyva, hatalmas kanyarulat után, Duda-hegység felé húzódott, itt megint egy nagy fordulat után a Fundáta hegyek után a Sernye felé haladt…  Gyönyörű havasi gerinceket, tájakat érintve.

A Gucán  tisztás, tulajdonképpen egy dimbes-dombos gerinc, amelyen tovább menve a Nagy-Strungára érhetünk.

Miután jól ki-gyönyörködtük magunkat, a kb. 8 km.-re levő Simon település felé tértünk lefelé. 4 óra alatt értünk le a faluban, ahol egy nagy mennydörgés és egy jó nagy záporeső fogadott. A falu felé vezető gerinc úton, több helyen is szép kilátás nyílik  a hegyekre. Nyugat felé a Fundáta változatos gerince látszott.   

A tisztásról több jelzett turistaút vezet le a Simon völgy felé. A menetidő átlagban 3 – 4 óra.

A Simon településről a közel levő Törcsváron fejeztük be a túrát.

A Gucán  tisztásra nem most mentünk először. Voltunk tavasszal a rododendron virágzásakor, nyáron, ködös időben, télen. A kettes fotó galériában láthatunk egy pár felvételt.

A következő túrát augusztus 5-én, szerdán, vagy 7-én pénteken  szervezzük a Gucán tisztásra, 1450 m. Felsőmoécs-ről indulunk.  Ezen a tisztáson még látható a hajdani vámház. Ahova 500 m. szintkülönbséget kell megtenni.  A tisztásról szép kilátás nyílik a Bucsecs-hegység sziklás csúcsaira, az Omu-csúcsról le a Strungáig, ami nem más mint egy történelmi emlék, a hajdani határ.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Egy pár évvel ezelőtt jártunk a szorosban, ősszel.  Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen a szoros nyári öltözetben. Mindkét időszakban érdemes ide kirándulni, nagyon szép a szoros. A jól sikerült séta -túrához, hozzájárult a szép, napos időjárás is. A  szoros magas sziklái  az első nagy kanyarig húzódik, ami kb. 3 km. a sorompótól, egy kis vízesésnél.  Itt van a második elágazás a Curmatura menedékház felé. Jelzés sárga pont. A szoros mindkét oldalán, magas sziklák tornyosulnak. Jobb oldalt a meredek út mellett, kis zuhatagokat képezve  csörgedez a kristálytiszta szoros pataka. A sziklák nagyon változatosak és csodálatosak, amit csak itt lehet látni. A falak sok helyen úgy néznek ki, mintha téglaszerű lapos kövekből lennének felépítve és ezen a építményen állnak a falak.  Barlangokat és barlang üregeket, különböző formában, színekben lehet látni. A sziklák alatt, a sziklákon vadvirágok tündökölnek.

 A szoros jelzése a kék sáv és piros kereszt. A kék jelzés szintén a Curmaturára vezet. A piros kereszt jelzés ami a Macska-szoroson keresztül vezet  a  Vladuska-nyeregig, tovább menve a Pásztor-csúcsra érhetünk fel. 2238 m.   

Fotó galéria II:

Őszi képek.