November 17-én, pénteken, Gergő napján a Báj-hegységben kirándulunk. A túra kiinduló pontja, Azuga vagy Busteni. A hegység kopár. Az 1753 m. magas  Cazaku csúcs közelében találjuk a hegység egyetlen tavát, festői környezetben. Azugából felvonóval is fellehet jutni, de jelzett ösvényen menve, szép kilátás nyílik a Búcsecs hegységre.

Túravezető: Brummer Klára.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Ez a 900 éves óriásfa Mirkvásár közelében lévő Tölgyfás legelőn, vagy bivaly legelőn található meg. Ez a legelő egy nagy kiterjedésű hegy-oldal. A legelőn keresztül  egy szekérút vezet Rákosra. Ahogy említettük, kb. 400 óriásfa található a hegyi legelőn.   A legidősebb a 900 éves, a “Kárpátok örege” néven ismert. A keresett, kerítéssel körülvett fát könnyen megtaláltuk, a bivaly legelőnek becézett legelőn egyetlen-egy bivalyt sem láttunk, viszont úgy 10 nagy termetű pásztor kutya görbe szemekkel fogadott, de hamar megbarátkoztunk velük, persze a gazdájuk segítségével. Birka legelőnek is nevezik a legelőt, birkát egyet-sem láttunk valószínű, hogy itt a kutyákat legeltetik.

A Cenk is szép ilyenkor ősszel.  A bizonytalan időjárás miatt választottuk ezt a rövidebb utat. Meglepően sok kirándulóval találkoztunk. Találkoztunk, kerékpárosokkal, ismerősökkel, egyedül túrázókkal, gyerekes családokkal és futó bolondokkal.

Mivel a Cenken már sokszor jártunk, most a fehér sziklák érdekes üregeit tanulmányoztuk. Megértettük, hogy a függőleges nyílásokat a víz mosta ki, de hogyan keletkeztek a majdnem szabályos kör alakú vízszintes bemélyedések. Gyönyörű látvány volt az is, hogy egyes mélyedésben növényzet kandikált ki. De inkább nézzük a fényképeket.

Érdeklődni és bejelentkezni az ismert telefonszámon lehet.

A fotógalériában  viharos felhőket és képeket láthatunk. A szép és érdekes felhőknek az a varázsa, hogy mindig más és más felhős megjelenéseket látunk, amit egyszer láttunk, azt soha többé nem láthatjuk.       

Érdeklődni az ismert telefonszámon lehet.

Több AJTA nevű falucskát ismerünk: Nagyajta, Középajta és Szárazajta. Mindegyikben jártunk, most Szárazajtán volt a sor. E kis romantikus falucska a Baróti-hegység egyik völgyében található. Megrázó történet fűződik nevéhez, a mi a KÖPECI TRAGÉDIÁHOZ  hasonlít. A falú központjában, az iskola előtt találjuk a VÉRENGZÉS EMLÉKMŰVÉT.  1944 szeptember 26-án a faluban bevonuló gárdisták 13 ártatlan magyart mészároltak le, brutális kegyetlenséggel. Ezt a kivégzési kegyetlenkedést, nem vagyunk képesek leírni. Ezzel kapcsolatos részletes leírást megtaláljuk az interneten. Ebben az időben sok magyarlakta falukat ért hasonló támadás  E véres kivégzés emlékére 13 bazalt oszlopot állítottak fel a falu központjában, alatta a hősök neveit megörökítő tábla áll. 

Ettől a dátumtól csak egy pár nap választ el a TIZENHÁROM  ARADI vértanúktól,    október 6. Ugyanaz a brutális kivégzés, lefejezés.

A Brassói Turista Egyesület közössége szomorúan emlékezik meg úgy a szárazajtai mint az aradi hősökről. A bazalt oszlopos emlékművet megkoszorúztuk és fejet hajtottunk.                        A koszorút,  Szotyory Mária és Brummer Klára helyezte el.

E szomorú sötét esemény után a Setétpatak völgyében kirándultunk.

Szárazajtát, piros háromszög jelzés köti össze Köpeccel és Málnásfürdővel. 

A falutól 7 km.-re van Zalánpataka, ahol hajdanában üveg huta működött. Egy magán gyűjteményben megtalálhatok az üveg tárgyak, állítólag  üveg hegedű, meg üveg klarinét is készült. A brassói Fekete templom részére itt öntöttek ablaküveget.

Zalánpatakot turista jelzés köti össze Málnásfürdővel, turista úton a Setét erdőn keresztül Setétpatakra is ellehet jutni.

E völgy nem is olyan “setét”, mind amilyen képet festenek róla. Ahogy a műútról betértünk a völgy felé, mindjárt elértük a völgy egyetlen panzióját amit SETÉTPATAK-nak neveznek. Gyönyörű környezetben, a panzió mögött csörgedez a Setét-patak. 

Lőrinc Sándor az “Erdővidéki túrautak” című könyvében a következő képen jellemezi:

“Ha ritka szép őszi tájban akarjuk fürdetni tekintetünket nincs más tennivalónk, mint hogy ebben az évszakban barangoljuk be a Setétpatak-völgyét.” Megfogadtuk a tanácsát.

Valódi célunk a valahol itt rejtőzködő  Kincses-barlang megkeresése volt, amit a legenda Sugó- barlangként emleget. Körülbelül tudtuk, hogy hol kell keresni. A panzióban érdeklődtünk utána, de senki-se hallott róla, vagy  nem akarták elárulni. Lőrinc Sándor szavaira emlékezve, úgy döntöttünk, hogy az erdőt járjuk be. Érhetetlen, hogy miért nevezik Setét-erdőnek, a szép napos tisztások egymást követik, mindegyiket az őszbe-borult gyönyörű erdők szegélyezik. Megtaláltuk a Harcsa-tetőt, ahova kimásztunk, a tetőt körülövező szurdokban a Setét-patak forrásában gyönyörködtünk. Egy szép kis erdészház is mutogatta magát az erdő rengetegben.

A Kincses-barlang megkeresésére már nem volt időnk. Ezt egy más alkalomkor keressük meg. Kisgyörgy Zoltán geológus leírásából egy pár szóval jellemezzük. A homokkövekben található barlangok közül e barlang különleges. Amint a neve is mutatja “kincsesbánya – aranybánya” volt itt a hagyomány szerint, ide jártak, szintén a hagyomány szerint az arany cseppeket felfogni. Itt jön az érdekes legenda, de erre most nem térünk ki.

E barlangba aranynak nyoma sincs.  Az aranyat keresők emberek, az aranyosan csillogó, pirit kristályokkal téveszthették össze, amit a homokkövek tartalmaznak, ami nem más mint közönséges vasérc, más néven  vaskéneg. Ez volt a kincs. 

Mikor a Bodvajban jártunk, több érces barlangot — forrást kerestünk meg. A sok forrás között tényleg találtunk két olyan érces forrást, amely “aranyosan csillogott” A kép galériában megtaláljuk ezt a felvételt.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

A túravezetőket később nevezzük ki.

121 éve, 1896 október 18-án, állították  fel az ÁRPÁD SZOBROT a Brassó feletti Cenk hegy csúcsára, sokaknak a nemtetszést okozva. Gyalázták, rálőttek, majd 1913 december 30-án, felrobbantották. A robbantás, csak az alapzatot rongálta meg. A szoborban nem tett kárt, a szobor állva maradt, sajnos nem sokáig, mert egy erős vihar ledöntötte. A szobor Dél felé, a Cenk nyereg felé dőlt le. Úgy döntöttek,  hogy visszaállítják a szobrot, de a közbejövő Trianon ezt meg hiúsította. A szobor maradványait, a város történelmi múzeum pincéjében helyezték el.

Az október 6-ára, szervezett túra Szárazajtára  és a koszorúzás a rossz időjárás miatt elmaradt. Vasárnap15-én,  szervezzük újra. A koszorúzás sem fog elmaradni. A Setétpatakra is elmegyünk. Pénteken 13-án, Kálmán napján  szüreti mulatságon veszünk részt. További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára. 

A bizonytalan, esős időjárás miatt elmaradt két túrát szerveztünk újra. Jól jártunk, mert hűvös, de szép időben volt részünk.

Az egyik túra, a már többször említett Bányabérc völgyében vezetett, a másik Erdővidékre, Bodvajra. 

Ebben a völgyben még nem jártunk. A turisták sem járják. Ebben a völgyben hajdanában homokkő bánya volt, ma alig látszik a nyoma. Innét hordták szekerekkel a homokkövet a Fekete templom építéséhez. Nemcsak homokkő van itt, palát is találtunk. A már a növényzettel benőtt szekérút hamar véget ér. Tovább a patakban és a patak mellett levő ösvényen lehet tovább menni.  E gyönyörű völgyben sok tintagombát találtunk, de még nagy meglepetésünkre egy barlang nyílása is, úgy 5 m. magasságban. Itt is a völgy patakja  dominál, kis zuhatagokat képezve. Hajdanában sok gátat építettek a völgybe. Túránk végeztével felmentünk a Hasadkő (Tamina) vadregényes vidékére.

Fotó galéria.  

 

Mivel itten már jártunk, most a fő célunk a borvizes barlangok megkeresése volt, ami Kisgyörgy Zoltán geológus és író szerint egyedülálló természeti ritkaság. A Barlang Bibliográfia, Barlang figyelő gyűjteményében a következőket írja a borvizes barlangokról: “MEGYÉNK TERMÉSZETI RITKASÁGA.  Európa-szerte is ritkán hallani ilyenről. Megyénkben is csak ez a hármas-barlangcsoport van. Bár barlangként szerepel és a fenti név alatt vonul be a hazai hivatalos és külföldi statisztikában, valójában alig ismert, a szájhagyomány pedig felhagyott aranybánya üregeiként tartja számon.”

Túránk a felújított kohónál kezdődött. Utunk a 150 éves hajdani temetőn haladt keresztül. Még mindig lehet itt látni régi sir emlékeket, kő kereszteket. Innét egyenesen a borvizes barlangokhoz vezetett az utunk. A borvizes barlangok a z Érces-patak mély szurdokában vannak. Elég nehéz megközelíteni. A barlangokból kifolyó borvíz, rézvörös lerakodást képez. Bodvaj környékén lévő majdnem összes borvíz forrásokra jellemző ez az érces lerakodás. Tulajdonképpen itt van az Érces-patak forrása. Kisgyörgy szerint, itt egy 2m.-es vízesés kellett volna legyen, viszont vízesést nem találtunk. Lehet, hogy a nagy szárasság miatt. Az Érces-pata a Fenyős-patakban ömlik az Istenkas nevű torkolatban. Az Éeces-patak vize a torkolatban, csak csepegett. A borvizes barlangoktól a Leshegy alatti erdei ösvényen értük el az Istenkas égerfákkal benőtt völgykatlant, amiről legenda is létezik. Itt találjuk a jelzéssel ellátott Borvízes Tanösvényt (a tanösvény Kisbaconból indul), amely elvezet a borvíz forrásokhoz. A túránk további érdekessége a Dobostorta opál lelőhely volt. A Fenyős-patak völgyén tovább menve a Fekete-hegyre (1368 m.) érkezünk.

             

Mivel a múlthéten, szombaton változékony esős időben volt részünk, semmiféle túrát nem szerveztünk.

A hétvégi túra irányát az időjárás függvényében pénteken határozzuk el.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Gratulálunk a BL turistáiknak az 1200. jubileumi túrájuk alkalmából. 

Visszaemlékezünk 2002-re, mikor a 400-adik jubileumi túrájukat ünnepelték Csuklyonon.                                                           2002. május 4. szombat.  

Az ünnepélyen az 1991-ben alakult EKE brassói osztálya is részt vett, Szentner József és Fülöp Margit vezetésével. Az EKE részéről 37-en vettek részt. Olyan személyek is akik már nincsenek az élők soraiban. Pl. Sereg János, aki nagyon kedvelte a BL. turistáit.

Mivel a múlthéten a Codreanu busz társaság átvert, azt közölték, hogy az azugai busz vasárnap közlekedik, és nem közlekedett, túrát változtattunk és a Bolnokra kirándultunk.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Szombaton részt vettünk a CSERNÁTONI  BURROGTATÓN. 

Nagyon sokan voltak kíváncsiak erre a különleges rendezvényre, nem tudunk arról, hogy valahol még rendeztek volna erre hasonló rendezvényt. Gyerekek, mindenféle korosztályúak többen voltak 300-nál. At érdeklődés nagy figyelemmel folyt le. A rendezők, gondoskodtak, hogy legyen amit egyenek, igyanak az érdeklődök. Sok finomságok között lehetett válogatni, ugyanezt mondhatjuk el az italokról is.

A gépek indítása 10 órakor kezdődött. Öreg veterán vaskerekű traktorok, meghajtó nagy lendkerekű robbanó motoros gépek, már rég elfelejtett favágó gépek, gőzgépek, amit cséplőgépek meghajtására használtak. Egy cséplőgépet is működésben hoztak, amit egy hajdani traktorral hajtottak meg. Mindenki szeme látára elkezdték csépelni az előkészített csévében kötött búza kalászokat. A cséplőgép perfektül működött, a zsákokban felfogott tiszta búzából mindenki kapott egy marékkal emlékben.

Délután három órakor a traktorok kivonultak tiszteletkörre a falu központjába. Ezzel még nem ért véget a rendezvény. Székely tánc bemutatás kezdődött, kicsik-nagyok is beléphettek a táncba.

A vendégeket, esti vacsorára hívták meg.

A Bolnokon már rég nem jártunk. Az a jelszavunk, hogy a megtett utat mindig hagy el a meg nem tett útért. Sokszor voltunk a Bolnokon. A mostani bolnoki úton a Bolnok egy virágos kertel várt. A hegy oldalak tele voltak őszi kikerics-el, gyönyörű látvány volt, hát még a kilátás a Nagykőre, a Bucsecsra, Keresztényhavasra, Cenkre, Brassóra, a távoli hegyekre. De inkább beszéljenek a képek.

Meghívást kaptunk a Haszmann Pál Múzeumtól a csernátoni BURROGTATÓRA.  

a Haszmann Pál munkaközössége egész napos programot kínál. A rendezvény gépek indításával  kezdődik. Majd a veterán traktorok tiszteletkörre indulnak a falu központjában. A meghívást szeretettel elfogattuk, nagyon szeressük ezt a múzeumot, valósággal már a szívünkhöz tartozik, azzal támogassuk, hogy régi elektronikai készülékeket adományozunk.

 

A hétvégi második túránk a Bányabércre vezet. A Bányabércről szép túra ösvény vezet a Nagykőhavas csúcsára. A hajdani BTE sárga jelzéssel látta el, amit itt-ott még mindig látni lehet.   Érdekes túrában lehet részünk. A gerinc alatt volt hajdanában az a homokkő bánya, amelynek köveiből  a Fekete templom is épült.  

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.