A túra keretén felmegyünk a Keresztényhavas 1800 m. magas csúcsára, a Felső Pojánából indulunk, a Pojánáig autóbusszal megyünk.

További részletek és bejelentkezés a 0368/901 418 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György

Úgy ahogy említettünk a Gunes – Léhmann úton indultunk el, majd kimentünk a Hosszú-gerinc felső legmagasabb zónájában. A Gunes – Léhmann út folyamán az őszben öltözött  erdők szépségében gyönyörködtünk. Igaza van Petőfi Sándornak, ősszel az erdők egy különleges érzést ébresztenek.

Mivel nem találkoztunk senkivel,  és volt egy kis szél, aki figyelt, hallhatta amint Petőfi Sándor írt: “S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét.” 

Fent a tisztásokon, úgy egy  300 tagú juhnyájjal találkoztunk, a juhok az erdős tisztásokon szétszóródva,  pásztor, pásztor kutyának nyoma sincs, viszont  a csordában jó nagy termetű malacok röfögtek, makk után turkálva, a malackák sem hiányoztak. Úgy látszik, hogy a nyáj őrzését a disznókra bízták.

          

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

A múltkori hétvégére beteljesedett az esős időjárás. Ha a hétvégén Aranka és Teréz napján egy kicsit jobb idő lesz, akkor a következő útvonalon fogunk kirándulni:

Nagyborosnyó, továbbá kitérünk Feldobolyban, majd tovább Kőrös, Kovászna és végül a Tündérvölgye. Komandót nem javasoljuk, mert ilyenkor sáros-csúszós az út, az is lehet, hogy ott már havazott.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Zsigmond Judit

Mint mindig a szüreti mulatság szervezői, most is kitettek magukért. Szépen megterített asztalokkal várták a meghívott vendégeket.  Nagyon szép díszesé tette az asztalokat a néhány őszi falevél, ami az őszt szimbolizálta, a szüretet a nagy szemű szőlő fürtök hirdették. A gyertyák sem hiányoztak az asztalokról. A kitűnő olcsó vacsoráról is a szervezők gondoskodtak. Mindenki jól szórakozott, mert a zene is kitűnő volt. Végül egy közös fényképpel zártuk a mulatságot.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Zsigmond Judit

Meglátogattuk  Kisgyörgy Zoltán geológust, írót aki 80 éves korában a Háromszéki újság munkatársa. Nagyon kedvesen, tisztelet megadóan fogadott. Mindjárt kifejezte, hogy Szotyory György alapító BTE elnökét aki nem sokkal kisebb öcsének fogadja, Őt pedig  fogadja bátyának. Meleg kézfogással pertut ittunk. Sok mindenfélét beszéltünk meg. Szóba kerültek a barlangok. Mint geológus a környék összes barlangjait felkereste, felmérte és vázlatot készített róluk. Egy kis könyvecskében foglalta össze, egy példánnyal minket is megajándékozott. A kőzetek és ásványok kiváló ismerője. De nemcsak a kőzetek kutatásaiban kiváló egyéniség, Székelyföld múltját és jelenét kutassa, Orbán Balázs utódjának lehet elismerni. Bizonyíték erre a következő könyvei: “BARANGOLÁS SZÉKELYFÖLDÖN, HÁROMSZÉKI VÁRTÚRA-KALAUZ, HARANGOSKÖNYV” a harangok leírását a Római katolikus csíksomlyói kegytemplommal kezdi és a brassói Fekete templommal zárja. A könyvhöz egy DVD is van mellékelve. “Néhány jelesebb harang “megszólal” a mellékelt DVD-n is.”

A következő állomásunk, a Székely Nemzeti Múzeumba Gábor Áron rézágyúját néztük meg.  

 

   

Október  elsején, Nagypatakról a Várnicára kirándultunk. A hegy érdekessége, hogy a Kelet-déli oldalában a meredek hegyoldalon a  legendás kőgombák sorakoznak. Orbán Balázs is megemlékezik ezekről a kőgombákról és a legendáját is leírta.  Az egész hegyoldal, elszórtan tele van ilyen gomba szerű mohával benőtt sziklákkal. A gombák alatt lent  a mély, keskeny  szurdokban a Nagypatak folydogál kis zuhatagokat képezve. Felejthetetlen, gyönyörű látvány.

 Egy pár képet mellőzünk:

Szeptember 24-én, éjjel két órakor 5,3 erősségű földrengés rázta meg Brassót. Arra ébredtünk fel, hogy valaki ringassa az ágyat és csörömpölteti a csillárt. Ez a valaki a Föld rengése volt. Nem tudjuk, hogy menyi ideig tartott, mert miután felébredtünk  a rengés már kezdett gyengülni. Az olasz földrengésre emlékezve, attól tartottunk, hogy esetleg jöhet egy erősebb rengés is. Az ijedség és fáradság miatt, nem volt kedvünk a túrázásra, a szeretteinket kerestük meg.

Brassóban utoljára 1977-ben volt földrengés, szintén éjjel. akkor az erősség majdnem 7-es erősségű volt. A könyvszekrényt kellett fogni, hogy ne boruljon le, vitrinben minden felborult, a falak megrepedtek. Tettünk egy kísérletet, egy deszkára üvegeket tetűn, a deszkát kezdtük dönteni, meglepő volt, hogy az üvegek nem akartak felborulni. ? !

A Vörösmarti szász evangélikus vártemplom tornyán egy hatalmas repedés keletkezett. A megrepedt torony lebontását javasolták, nem bontották le, hanem befalazták, kijavították. A torony most  tavasszal 39 évre rá egy éjjel  leomlott.  

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György

Reméljük, hogy jó idő lesz.

A Nagypatak völgyéből indulunk el a patak  mellett elég meredek úton. A völgyben lent, erős kénes forrás található, a helybeliek féltik ezt a forrást,ezért a forrást eltakarják. Rövid mászás után kiérünk a Komlos-tetőre. Mielőtt a tetőre érnénk, jobbra kőgombákat, láthatunk némelyek emberi arcra emlékeztetnek. Ezeket a sziklákat elég nehéz megtalálni. A tetőn út elágazás találunk. Mehetünk a Rétyi Nyír, Szatyvai-vár, Borz-vár  felé.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György

Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.

Uzonka fürdő egy gyönyörű völgyben fekszik a Nagy- Murgó alatt.

Ahogy beértünk a fürdőre, mindjárt felfigyeltünk a Nagy-Murgó-hegy vulkanikus kúpjára. Egy gyönyörű látvány fogadott. Nem volt szándékunk megmászni a Murgót. A célunk a Pisztrángos-völgyi borvíz forrás mésztufakúpja volt, amit rövid keresgélés után meg is találunk. A keresésben kisegített a berecki származású, fiatal pásztor. Elmondta, hogy még van ehhez hasonló forrás és vízesés is van.  Ilyen gyönyörű, természetes érdekességet, csak ritkán lehet találni, de amit itt látunk, nem valószínű, hogy még van egy hozzá hasonló.

A pisztrángos völgyben, kb. 8 m. magasságban van  egy kálcium tartalmú borvíz forrás. A mésztufa kúpján, egy kis árkocskában  végig-folyik a borvíz, e vájat kb. 10 m. hosszú, miközben elszáll belőle a CO2. A mésztufa kúp széléhez érve vízesés formájában hull alá, miközben mossa a kúp oldalát és lerakja a kálciumot, ami megköti a fák behulló leveleit. A mésztufa egy likacsos, szerkezetű kartbonátkőzet, amely a lehulló falevelek körül halmozódik fel, a vízben oldott mészsók kikristályosodott formában a növényi részekre (falevelekre) rárakodnak.

Uzonkafürdőn még sok látnivaló van. Pl. a lápos, jelzett turista utak vezetnek: Sepsibükszádra, Benedek Elek emlékházához és a Nagy-Piliskére. A fürdőtől 1/2 km. a Sötét-patak völgyében találjuk a legendás Kincses-barlangot.

Uzonkafürdőről Benedek Elek emlékházához látogattunk el. Az ott látottakat  nem lehet elmondani, azt látni kell.

 Szeptember 17-én, szombatra, Róbert – Zsófia napjára több túra javaslat is van. Ezért a túrát az időjárás függvényében határozzuk el pénteken 16-án.   

 

Sepsiszentgyörgyön  a református vártemplomot néztük meg, majd délután az Erzsébet parkban nagy meglepetésünkre a kivirágzott tavirózsákban gyönyörködhetünk, teknős-békákat is láttunk úszkálni a vízben, majd a múzeumban mentünk, de sajnos zárva találtuk, ezért Gábor Áron rézágyúját egy más alkalommal nézzük meg. Továbbá kellemesen sétáltunk a városban.

Vasárnap, a Kincses-völgyben kirándultunk, majd kimásztunk a Pogány-sziklákhoz, templomhoz.  

A Kincses-völgye, mindjárt egy kis szorossal kezdődik, a Szoroskával.  A szoros bejáratánál jobbra térve a Gödör-völgyben, a piros pont jelzésen, egy elég nehéz kimászón feljuthatunk az Arany lik-hoz, ha a patakot követjük, akkor a Keresztényhavas Szikla kapujához érünk. A szorosban tovább menve, jobb oldalt egy meredeken befolyó kis patakot-csermelyt  láthatunk, ez a Aranyos patak, kár, hogy a szárasság miatt nagyon kevés az “aranyos” víz benne. Kiérve a szorosból a Szarvas tisztásra érünk, melyet bal oldal a Kincses magaslat határol. Ezen az úton a kék sáv jelzésen az Ördög-sziklát érintve feljuthatunk a Pojánában, de a Pogány-sziklákhoz is.

A Szarvas-tisztásról egy kék ponttal jelzett rövidebb úton is fellehet jutni a Pojánában, egy másik kék ponttal jelzett úton a rozsnyói barlanghoz majd Rozsnyóra lehet jutni, ez az út viszont már nem járható !

A Pogány-sziklákhoz elég későn értünk fel. Itt már sokszor jártunk, de mindig találunk valami újat. A különböző alakú bizarr sziklákban gyönyörködtünk, majd a sziklás kilátón a Keresztényhavas félelmetes alakzatait láttuk. A barlang bejáratát is megnéztük.

A reggeli vonattal megyünk.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.    

Túravezető: Szotyory Mária

A múltheti  túra célpontja a Királykő Szakadék-völgye volt. Mivel utunk a Remetehegy-nyergén vezetett keresztül (seaua Chiliilor, 1100 m). Itt meglátogattuk a Szent Piroska  kápolnát, ez egy kis templom és a  Remetehegyi kápolna-barlangot, majd kb. egy 100 m-es kapaszkodón kiértünk a sziklás Remete-hegy alá egy szép tisztásra. Innét gyönyörű kilátásban volt részünk a  két szakadék-völgyre, a Dianára, a rét tele volt mindenféle gombával. A társaság úgy döntött, nem megyünk tovább, gombászunk. A szakadékig  kb. 20 percet kellett volna menni. A szakadékot megtaláljuk máskor is, de a gombákat nem. Volt aki mégis elindult a szakadék felé, de lemondott a tovább menésről, mivel az útban mókussokkal találkozott. Egy barátságos mókus meghívta a fa oldalán lévő ceruza vastagságú ágra mogyorót uzsonnázni.

A mókus meghívását nem fogadtuk el, viszont lent a kápolnánál a pap szeretettel meghívott bennünket egy tejára, ezt elfogattuk, máskülönben nagyon kedvesek voltak. Mindent megnéztünk, a szakadék túrát egy közelebbi időpontban szervezzük újra.

Elöljáróban PIALOGA PÁLRA, 1924 – 1995 emlékezünk

Az Erdélyi gyopár 1995 / 4. Nagy Béla a brassói  EKE fiókosztály megalapítója a következő képen méltassa PIALOGA PÁLT:

    “Bár a halál egy természetes biológiai folyamat, mégis megrendítő azok számára, akik életben maradnak. Ilyen körülmények között kísértük el utolsó útjára Brassóban a mindenki által ismert 71 éves Pali bácsit. Élete nem volt viszontagságoktól mentes, a háború hazájától távolabbi tájakkal is megismertette és minden vagyonától megfosztotta. Nemes szíve felfogta és érezte, hogy az ő helye a fenyvesekkel borított, a Kárpátok magas bérceivel koszorúzott Cenk alatti városban van. Mint Léhman Károly bácsi nagy természetjáró mostohafia, egész életében imádja a természetet. Emberi tulajdonságai nem mindennapiak voltak, ha arra gondolunk, hogy életében jót tett mindenkivel, élettapasztalata párosult szegénységével, becsületessége példaképpen szolgálhat mindenki számára.

    Az E.K.E. 1991-es újraindulásának lelkes szervezője, egyben a megválasztott Vezetőség ügyintézője volt. Igazi túravezető, mintaképe a mai nemzedéknek. Kívánjuk, hogy így maradjon meg valamennyiünk emlékezetében.” NAGY BÉLA

A Brassói Turista Egyesület megalakulása az E.K.E. ből 1927. 08. 31.    

Ez az út a második, amely piros keresztel van jelölve és felvezet a Királykő tornyának északi gerincére, az első út, kék keresztel van jelölve és szintén a Királykő tornyára vezet. Mindkét út nehéz, meredek. Mi csak a 4-5 méter magas szikla falig megyünk.itt egy létra állt, ezért is nevezték Létrás-szakadéknak. Itt is lesz elég látnivaló.

A Brassói Turista Egyesület, a második Orbán Balázs tábort  a Torony-csúcs alatti tisztáson szervezte, nem messze a Szakadék-völgytől.     

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károly

A múlthéten, a Várpatak-völgy felsőrészében, valamint a Persányi-hegység főgerincén kirándulgattunk. A Várpatak-völgy felső részében, a Nagykő-hegyet találjuk. Ne tévesszük össze a Nagykőhavassal. A Remete-patak szurdok-völgyéből rövid menetelés után értük el a kék keresztel jelzett Persányi-hegység  főgerincét, egy kis tisztáson. Előttünk a Nagykő-hegység, balra a Szilvás patak vadregényes völgye, jobbra a Hiata patak völgye. A Nagykőről folyó Remete patak itt egy kis deltát alkot a két említett patak deltáját.

Bármerre járunk, mindenfelé erdőkiterelés folyik, itt is. Hatalmas traktorokkal, nagy zajt csapva, az erdő állatait elriasztva, húzzák a fiatal 25-30 méteres, sugár egyenes bükkfákat. A szíved fáj, amikor látod ezt a kegyetlen erdő gyilkosságokat.

Az 1980-ban megjelent Muntii Nostri sorozatban a Muntii Persani leírásában Mihai Albota arról ír, hogy a tisztáson egy kis erdészház állt és mellette egy forrás. A forrás megvan, de az erdészháznak nyoma sins.

A Nagykőből ered a Várpatak egyik ága. A Nagykő nem túl magas, 880 méter, szép bükkfa erdő borítja, néhol kikandikálnak a sziklák, jelezve, hogy mégis egy sziklás hegyről van szó.

Mi egy gyönyörű úton, a Szilvás patak medréből  másztunk ki a Szilvás-tetőre, ahol a fák között Apácát lehetett látni.

1975-ben, a Brassói Lapokban Kisgyörgy Zoltán geológus és író,  a lap TURISZTIKA rovatában a következő közlemények jelentek meg: Látogatás egy kövületes barlanghoz, Az Apáczai Csere János barlang, Újabb útszakasszal bővült a megye turistajelzés hálózata, A persányi háromszög, A Persányi hegység gerincén. 

“Lapunk egyik régebbi számában hírül adtuk, hogy az ARIADNE FONALA elnevezésű országos turistaútjelző verseny keretén belül egy baróti természetkedvelő csoport turistajelzést készít a Persányi-hegység gerincén. Ezzel a csoport elnyerte a leghosszabb jelzett út készítőinek szánt BADEA CIRTAN “B” nagydíjat. A jelzett útszakasz Brassó, Kovászna és Hargita megyék területén halad, s ezért a BARÁTSÁG turistajelzés nevet viseli.

                                                           *

A jelzés a (kék kereszt) Krizba község központjából indul és TÜNDÉRSZÉP tájakon halad a Krizbai-havasok egyik sziklaszirtjét koronázó Krizba vára romjai felé”….

Továbbá a leírásban  tudomást vehetünk  az érintett helységekről:

Madaraskút, Várhegy 1116 m. csúcsa, Fehérkút, a Kopf, Hármashalom, Vesszősfeje, Köveshegy, Szilvás, Hiata, Csörgőkút, a Tolvajos cseppkőbarlang, Feketehegy, ürmösi Tepő. A jelzés átvágja az  Olt völgyét és aKárhágó-patak völgyében lévő geológiai rezervátum érintésével ismét a Persány gerincén vagyunk. Feketehegy, tovább a Somos-, Hegyestető (ezen a legendás Attila vára), majd Réka királyné sírjához vezet a jelzés. Kihág aLikatra, onnan a Lapisban lévő Kustalyvárához vezet. A hagymási nárciszrét következik, itt láthatjuk a Hagymásvárat. A Gódra karsztvidéke következik, Sugóbarlang, majd Észak-Persány legmagasabb csúcsára vezet a jelzés az 1012 m. magas Dugaszótetőig, innen beereszkedik a homoródalmási Orbán Balázs barlanghoz. 

Ezt az utat kiválasztott részletekben lehet megtenni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Részt vettünk a Szent István-napi ünnepségen augusztus 19-én, pénteken este 19 órától kezdődő ünnepi szentmisén a Belvárosi Római-Katolikus templomban. Ezt követően 20 órától az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán, a Széchenyi István emléktáblánál koszorúzással egybekötött megemlékezésre és az új kenyér megáldására került sor.

A Brassói Turista Egyesület részéről Szotyory Mária és Sipos Lajos koszorúzott.

Elgondolkoztató az a tény, hogy a Brassói Turista Egyesületen kívül, még-csak az Áprily Lajos Főgimnázium és az RMDSZ koszorúzott.           

Ezért elhalasztottuk a vasárnapra tervezett túrát, helyette egy kisebb túrát szerveztünk  a közelben, a Maladin-kő vízeséshez.

Nagyon sok turistával találkoztunk, ami főleg a jó időnek köszönhető.

“12. Az Anna-út. ( Tamina )” Elöljáróban a Tömösi-szorost is leírja.

“Tömös-völgye. Az országúttal párhuzamosan halad baloldal a Tömös-patak, szeszélyesen kanyarogva sziklamedrében, néhol a keskeny völgy egész szélességében ; jobboldalt egymásután dübörögnek fölfelé a 3-4 mozdonytól vontatott személy és tehervonatok. Az úton szédítő sebességgel rohannak a gépkocsik. Az ország legforgalmasabb útján vagyunk. Itt jártak már 1380 – 1440 között a Fekete-templom építéséhez a Száraztömösből homokkövet hordó szekerek….  Tovább haladva elérkezünk a Tömösi-szoros legkeskenyebb részéhez, a Nagykőhavs oldalából mintegy 100 m-t kiugró kis hegyháthoz, mely Magyarvár néven ismeretes. Történelmileg nevezetes hely, 1849-ben véres csaták dúltak körülötte…

Ezen a részen a legkeskenyebb a Tömösi-szoros…. Majd elérjük Felsötőmös vasúti állomását s ezen túl a Tamina-út kezdetét… Az állomástól számítva 50 – 60 perc alatt elérjük a Hasadtkövet (Tamina). Egy völgy mélyén álló hatalmas mészkőtömb ez, mely közepén ketté van hasadva. Az egy-két méter széles szakadék mélyén patak folyik, mely egy helyen 6 m-es vízesésben hull alá.”

” A Tamina szikla szakadéka (más néven: Hasadt-szikla, Hasad-kő, Holló-kő, Maladin-kő).”

“Az EMKE Uti-Kalauz Magyarország Erdély részében című munkában (1881-ben) Téglás István és Rombauer Emil így írnak:

….A tetőről két óra a Maladinkő (Hasadkő, Tamina – Schlucht) sziklarepedéséhez és szép vízeséséhez. A Maladinkőtől kezdve lefelé a patak szebbnél-szebb vízesések egész sorozatát tárja elénk, míg a völgybe érve a föld alá tűnik s medre szárazon marad ; ezért nevezik Száraz-Tömösnek.”