Július 23-án, szombaton, Brigitta napján az Olt-szorosból kirándulunk. Kirándulásunk célja a Várpatak völgye. Ezt a völgyet Orbán Balázs is bejárta. A következőképpen jellemezi:

“A hegységek közül virgonc patakok törtetnek le, e patakok elseje (Alsórákostól) a Fenespatak, második a Várpatak. Ez utobbinak a hegységek közé felnyuló völgyülete egyike a legfestőibb és legkiesebb helyeknek”.

Lőrincz Sándor, “Erdővidéki túrautak” című könyvében a következőképpen jellemezi ezt a völgyet: “Ha valaki földi mennyországot akar látni, járja végig ezt a ritka szép völgységi tájat”.

Ebben a völgyben már jártunk, most megyünk harmadszor.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára

A múlthéten a Komána völgyében, amit a helybeliek Kincses völgyének neveznek a Tigáj  vízesést kerestük meg. Sok kérdezősködés után végül egy málnászni   igyekvő romák magyarázták meg a vízesés hollétét. Felhívták a figyelmünket, hogy vigyázzunk, mert a térségben egy veszélyes, bocsait védő  anyamedvével találkozhatunk.  A medvével nem találkoztunk, a vízesést viszont, egy gyönyörű szorosban találtuk meg. A közölt képen ez a vízesés látható. Közelében egy barlang található, a Kincses barlang. A hozzá vezető út olyan meredek, hogy csak négykézláb lehet oda feljutni.

A Kincses völgy említésre érdemes látnivalói. Az említett barlangon kívül, még három barlang található. A legszebb a kománai barlang, továbbá van egy befalazott barlang és a Tatár kapu közelében egy kis barlang, nehéz megtalálni, a növényzet eltakarja. Továbbá, a Faragotkő, oszlopos bazalt előfordulás, és zónájában lévő Kőember. A kapu közelében felhagyott bazalt bánya. Szép sziklák is ékesítik a völgyet.  A térségből szép út vezet föl a Gürbovára, ezzel kapcsolatban említésre méltó a Szökőpatak. A Tatár kapu közelében találunk egy olcsó kempinget, lehet sátrazni, vagy a házikókban szobát bérelni. A völgyből ki lehet jutni a Bogáti-erdőben.          

Vasárnap a hegység nyugati részében látogatunk el. A túránk első célpontja Velence. Pontosabban az Alsóvelencei fürdő. Velencéből turista út vezet a Gürbova csúcsra. Nem megyünk föl most a csúcsra, hanem tovább megyünk  Felsőkománára, és Kincses völgyben kirándulunk. Máskülönben  a Gürbova csúcsra innét is fellehet menni. A Kincses völgyből érdekes, rejtélyes turisztikai célpontok vannak. Hogy mit fogunk megnézni, az a helyszínen döntjük el.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György

Elöljáróban megemlítjük, hogy a vasárnapi túrát a Várpatak völgyében  nem szerveztük meg, egy későbbi időpontra halasztottuk el. Kb. 23-án vagy 24-én programozzuk újra.

A múltheti túránk fő célja a Tolvajos- cseppkőbarlang  és környéke volt. A barlangot Orbán Balázs is bejárta. A  Tepej völgyéből indultak.  Idézzünk egy pár sort írásából:

“Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően nagyszerű magányban, követve mindig a Tepej patakot, mely a Boroslános gyönyörű idomu hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli irányát, az utóbbi ellenben nyugati irányból foly le a Homályárka nevü szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül vizbőséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik, déli lejtője azon hegynyaknak, mely a Nagyköves és Tolvajos hegycsucsokat egybeköti. Ez oldalában tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda. (Bejárat)….

Ezen barlang, mely terjedelme és szépségére nézve azonnal az Almási csudálókő után következik.” Azt is tudatja, hogy a barlang a múltban be volt  falazva.

Ezt a csodálatos barlangot, több útról lehet megközelíteni. csak az Olt szorosából három út vezet a barlanghoz, továbbá Ürmösről, Apácáról a Remete patak felső végéből is ellehet jutni a barlanghoz. A barlanghoz jelzések is vezetnek, de ezeket a jelzéseket, csak messze benn az erdőben találjuk meg. Hogy hol kezdődnek azt a turista kell, hogy kitalálja. Olyan jelzőtáblák, amelyek ezekre az utakra irányítanának nincsenek. A barlangnál több jelzést lehet találni: kék pont, kék sáv, sárga sáv és piros sáv. Hogy a sárga és piros sáv honnét indul azt nem lehet  tudni. Mi Apácáról indultunk, ez egy könnyű út és könnyen meglehet találni. A legjobb autóval menni. Apácát Ürmös felé hagyjuk el. A laktanya mellet megyünk, majd egy éles kanyarban jobbra, az utat előre folytassuk, benne vagyunk a Remete patak fakitermelő  völgyében. Kb.3 km. után elérjük a sorompót, 5 perc gyaloglás után, elérjük azt a jobbra térő utat, amelyik a barlanghoz vezet. Miután tetőzik az út, balra térünk egy benőtt szekér úton. Itt találjuk meg a kék sáv jelzést. Miután kiérünk a kék keresztel jelzett  fő gerincre, itt megtaláljuk a kék ponttal jelzett utat, ami lefelé vezet a barlanghoz. A völgyben megtaláljuk a Nagy Csörgőkút forrását. Ez egy kristálytiszta kraszt forrás, ami a barlangból tör elő. Ha merítünk a forrásból, akkor egy csobogó-csörgő zenélő hangokat fogunk hallani. Itt két helyről folyik a víz, egyik csobog, a másik csörög. Egy kis séta után a barlangnál vagyunk, ahol szomorú látványban lesz részünk. Bár merre lépünk, mindenhol faágakba botladozunk. A barlang előtt egy kis terasz van, ahol vandál turisták hatalmas  tűz maradványai ékeskednek, mindenfelé faágak. A barlangtól nem messze találtuk meg a második Csörgő kút forrását.  E forrásokból eredő kis patakocskák alkotják a Tepej patakot. (Orbán Balás leírása)  A barlang nagyon nedves és sáros, a látogatáshoz védő ruha szükséges. Érdemes megnézni.

túravezető: Szotyory György.

Ezt a völgyet elég nehéz megtalálni. Összetévesztik ugyancsak Dél felé induló erdőkitermelő úttal. De ennek az útnak is megvan az érdekessége, az út felső szakaszán várfal maradványokat találtunk. A tavaly jártunk ott. Orbán Balázsszerint ez a Fenes-patak völgye kell, hogy legyen. Még nem vagyunk biztosak benne. Még kutatjuk.

További részletek és bejelentkezés a 368/418 901 telefonszámon. 

Túravezető: Zsigmond Jutka

A következő útvonalon kirándultunk: Bálványosfürdő – Bálványos-vár – Szent-Anna tó. Az Ika-várához nem tértünk ki, mert elromlott az idő.

A vár egyre romlik. Körülötte a bozót nagyon fel van nőve. Ha nem tesznek semmit, akkor a vár elfog süllyedni a bozót tengerében és az se fog látszani belőle ami még megmaradt. Kár. Van egy magyarázó tábla, három nyelven, de nincs rögzítve, csak úgy fel van dobva, nekitámasztva a falnak, a magyar írást már elkezdték vakarni, lehet látni. Jelzés, három is van. Piros kereszt, kék csík és piros háromszög. Hogy melyik hova megyen, azt a turista kell, hogy kitalálja.

Az épen maradt falakat érdemes megfigyelni. Nagyon szépen vannak a kövek egymásra rakva. A falak vastagsága 1,5 – 2 m. A falak két falból tevődnek össze, amelyek szakszerűen vannak felépítve, a falak közti rész, kövekkel van feltöltve és forró mésszel rögzítve. A mész már porlik, ez okozza a falak leomlását.

Miután jól kinéztük magunkat a várba, lejöttünk, és a vendéglőben elfogyasztottuk a szakszerűen, székelymódra elkészített fatányérost. Megérte. Majd a Szent-Anna tóhoz mentünk. Esett, dörgött, villámlott. A turisták menekülés szerűen jöttek föl a tótól. Mi meg szembe velük, nem volt olyan veszélyes, a kilátóig lementünk. Hazáig kergetett az eső, de nem ért utol.