Monthly Archives: August 2016

2016 szeptember 3

Szeptember 3-án, szombaton vagy vasárnap, attól függően, hogy mikor lesz jó idő, Gergely vagy Rozália napján a Királykőre kirándulunk, pontosabban a Szakadék-völgyben.
Ez az út a második, amely piros keresztel van jelölve és felvezet a Királykő tornyának északi gerincére, az első út, kék keresztel van jelölve és szintén a Királykő tornyára vezet. Mindkét út nehéz, meredek. Mi csak a 4-5 méter magas szikla falig megyünk.itt egy létra állt, ezért is nevezték Létrás-szakadéknak. Itt is lesz elég látnivaló.
A Brassói Turista Egyesület, a második Orbán Balázs tábort  a Torony-csúcs alatti tisztáson szervezte, nem messze a Szakadék-völgytől.     
További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly
Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.
 
 
 
A múltheti túrával kapcsolatban.
 
 
A múlthéten, a Várpatak-völgy felsőrészében, valamint a Persányi-hegység főgerincén kirándulgattunk. A Várpatak-völgy felső részében, a Nagykő-hegyet találjuk. Ne tévesszük össze a Nagykőhavassal. A Remete-patak szurdok-völgyéből rövid menetelés után értük el a kék keresztel jelzett Persányi-hegység  főgerincét, egy kis tisztáson. Előttünk a Nagykő-hegység, balra a Szilvás patak vadregényes völgye, jobbra a Hiata patak völgye. A Nagykőről folyó Remete patak itt egy kis deltát alkot a két említett patak deltáját.
Bármerre járunk, mindenfelé erdőkiterelés folyik, itt is. Hatalmas traktorokkal, nagy zajt csapva, az erdő állatait elriasztva, húzzák a fiatal 25-30 méteres, sugár egyenes bükkfákat. A szíved fáj, amikor látod ezt a kegyetlen erdő gyilkosságokat.
Az 1980-ban megjelent Muntii Nostri sorozatban a Muntii Persani leírásában Mihai Albota arról ír, hogy a tisztáson egy kis erdészház állt és mellette egy forrás. A forrás megvan, de az erdészháznak nyoma sins.
A Nagykőből ered a Várpatak egyik ága. A Nagykő nem túl magas, 880 méter, szép bükkfa erdő borítja, néhol kikandikálnak a sziklák, jelezve, hogy mégis egy sziklás hegyről van szó.
Mi egy gyönyörű úton, a Szilvás patak medréből  másztunk ki a Szilvás-tetőre, ahol a fák között Apácát lehetett látni.
1975-ben, a Brassói Lapokban Kisgyörgy Zoltán geológus és író,  a lap TURISZTIKA rovatában a következő közlemények jelentek meg: Látogatás egy kövületes barlanghoz, Az Apáczai Csere János barlang, Újabb útszakasszal bővült a megye turistajelzés hálózata, A persányi háromszög, A Persányi hegység gerincén. 
Az utóbbi közleményből közlünk egy pár részletet:
“Lapunk egyik régebbi számában hírül adtuk, hogy az ARIADNE FONALA elnevezésű országos turistaútjelző verseny keretén belül egy baróti természetkedvelő csoport turistajelzést készít a Persányi-hegység gerincén. Ezzel a csoport elnyerte a leghosszabb jelzett út készítőinek szánt BADEA CIRTAN “B” nagydíjat. A jelzett útszakasz Brassó, Kovászna és Hargita megyék területén halad, s ezért a BARÁTSÁG turistajelzés nevet viseli.
                                                           *
A jelzés a (kék kereszt) Krizba község központjából indul és TÜNDÉRSZÉP tájakon halad a Krizbai-havasok egyik sziklaszirtjét koronázó Krizba vára romjai felé”….
Továbbá a leírásban  tudomást vehetünk  az érintett helységekről:
Madaraskút, Várhegy 1116 m. csúcsa, Fehérkút, a Kopf, Hármashalom, Vesszősfeje, Köveshegy, Szilvás, Hiata, Csörgőkút, a Tolvajos cseppkőbarlang, Feketehegy, ürmösi Tepő. A jelzés átvágja az  Olt völgyét és aKárhágó-patak völgyében lévő geológiai rezervátum érintésével ismét a Persány gerincén vagyunk. Feketehegy, tovább a Somos-, Hegyestető (ezen a legendás Attila vára), majd Réka királyné sírjához vezet a jelzés. Kihág aLikatra, onnan a Lapisban lévő Kustalyvárához vezet. A hagymási nárciszrét következik, itt láthatjuk a Hagymásvárat. A Gódra karsztvidéke következik, Sugóbarlang, majd Észak-Persány legmagasabb csúcsára vezet a jelzés az 1012 m. magas Dugaszótetőig, innen beereszkedik a homoródalmási Orbán Balázs barlanghoz. 
Igaza van Kisgyörgy Zoltán geológusnak és írónak aki azóta számtalan könyvet írt, ez a Persányi gerinc -út TÜNDÉRSZÉP tájakon halad keresztül.     
Ezt az utat kiválasztott részletekben lehet megtenni.
Tovább egy pár fényképet közlünk erről a szép vidékről: 

2016 augusztus 27

Augusztus 27-én, szombaton, Gáspár – Gergely napján, újraszervezzük  a múlt vasárnapra, az Olt szorosban  szervezett túrát.  
További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.
Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.
 
 
A múlt heti túrával kapcsolatban.
 
 
Szombaton, augusztus 20-án, SZENT ISTVÁN KIRÁLYRÓL emlékeztünk meg. 
Részt vettünk a Szent István-napi ünnepségen augusztus 19-én, pénteken este 19 órától kezdődő ünnepi szentmisén a Belvárosi Római-Katolikus templomban. Ezt követően 20 órától az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán, a Széchenyi István emléktáblánál koszorúzással egybekötött megemlékezésre és az új kenyér megáldására került sor.
A Brassói Turista Egyesület részéről Szotyory Mária és Sipos Lajos koszorúzott.
Elgondolkoztató az a tény, hogy a Brassói Turista Egyesületen kívül, még-csak az Áprily Lajos Főgimnázium és az RMDSZ koszorúzott.           
A Duna televízióban SZENT ISTVÁN KIRÁLY-AL kapcsolaton műsorok sorozatát tekintettük meg, késő estig. 
Ezért elhalasztottuk a vasárnapra tervezett túrát, helyette egy kisebb túrát szerveztünk  a közelben, a Maladin-kő vízeséshez.
A Maladin-kő vízesés, Anna-út,  ( Tamina ). 
Nagyon sok turistával találkoztunk, ami főleg a jó időnek köszönhető.
 
Székely Géza az 1927-ben alakult Brassó Turista Egyesület turista titkára, “A         NAGYKŐHAVAS LEÍRÁSA” című könyvéből idézünk egy pár sort: 
“12. Az Anna-út. ( Tamina )” Elöljáróban a Tömösi-szorost is leírja.
“Tömös-völgye. Az országúttal párhuzamosan halad baloldal a Tömös-patak, szeszélyesen kanyarogva sziklamedrében, néhol a keskeny völgy egész szélességében ; jobboldalt egymásután dübörögnek fölfelé a 3-4 mozdonytól vontatott személy és tehervonatok. Az úton szédítő sebességgel rohannak a gépkocsik. Az ország legforgalmasabb útján vagyunk. Itt jártak már 1380 – 1440 között a Fekete-templom építéséhez a Száraztömösből homokkövet hordó szekerek….  Tovább haladva elérkezünk a Tömösi-szoros legkeskenyebb részéhez, a Nagykőhavs oldalából mintegy 100 m-t kiugró kis hegyháthoz, mely Magyarvár néven ismeretes. Történelmileg nevezetes hely, 1849-ben véres csaták dúltak körülötte…
Ezen a részen a legkeskenyebb a Tömösi-szoros…. Majd elérjük Felsötőmös vasúti állomását s ezen túl a Tamina-út kezdetét… Az állomástól számítva 50 – 60 perc alatt elérjük a Hasadtkövet (Tamina). Egy völgy mélyén álló hatalmas mészkőtömb ez, mely közepén ketté van hasadva. Az egy-két méter széles szakadék mélyén patak folyik, mely egy helyen 6 m-es vízesésben hull alá.”
” A Tamina szikla szakadéka (más néven: Hasadt-szikla, Hasad-kő, Holló-kő, Maladin-kő).”
“Az EMKE Uti-Kalauz Magyarország Erdély részében című munkában (1881-ben) Téglás István és Rombauer Emil így írnak:
….A tetőről két óra a Maladinkő (Hasadkő, Tamina – Schlucht) sziklarepedéséhez és szép vízeséséhez. A Maladinkőtől kezdve lefelé a patak szebbnél-szebb vízesések egész sorozatát tárja elénk, míg a völgybe érve a föld alá tűnik s medre szárazon marad ; ezért nevezik Száraz-Tömösnek.”

2016 augusztus 21

Augusztus 21-én, vasárnap, Sámuel napján, Lakatos András – erdész meghívására az Olt szorosban kirándulunk. Ismeretlen természeti érdekességeket fogunk megkeresni. 
További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.
Túravezető : Lakatos András
Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.
 
 
 
A múltheti túrával kapcsolatban:
 
 
Régen készülődtünk, hogy az Olt szoros kapuját, amit függőkőnek neveznek a környékét bejárjuk, megismerjük. Orbán Balázs is bejárta és élményeit részletesen leírta.
Máma a Függőkő, nem úgy néz ki mint Orbán Balázs idejében. Az Olt bal partján, ahol a Függőkő található, Ágostonfalváról kiindulva erdő kitermelő utat építettek. A Függőkő felső részébe az utat, csak a szikla bevágásával lehetett biztosítani. Az út, a hegy oldalába vezet jó magason az Olt színétől. Gyakorlatilag az Olt bal partja, nem volt járható. A függőleges sziklát, a Függőkő-vet veszélyes kapaszkodókon át kellett mászni.
A Függőkő-vet az Olt jobb partján közelítettük meg a jó minőségű  Zarándok útján, ahonnét közvetlenül rá lehet látni a sziklára. A sziklákat a növényzet takarja, ide tavasszal kell jönni.
Szomorú látvány az, hogy az útról szemetet dobálnak be, aminek egy része fenn akad a sziklán, így gyalázva meg ezt a gyönyörű környezetet.
Idézünk egy pár sort Orbán Balázs, írásából, lásuk, hogyan látta ez a gyönyörű vidéket:
“A Függőkőhöz ért vándor előtt egyszerre elzárul az út, mert egy, több száz öl magasságú falmeredeken emelkedő gyüleg (conglomerat) szikla, a félelmes Gudunak előfokát alkotó Függőkő tornyosodik előtte, sötét szinezetével baljóslatú roppant sziklahegy, mely a lábánál örvénylő Olt fölött erkélyszerüen kihajolva mered az ég felé…..
Ott csüngünk már a széditő magasságban, elnyeléssel fenyegető örvények felett vonuló keskeny szikla párkányzaton, nincs ott egy karfa vagy csak bokor is, hová kapaszkodni lehetne, nincs más fogantyu , mint a gördülékeny gyülegsziklának kiálló, de könnyen is kiszakadható sikos kövecse, nincs ott több hely, mint a hová az egyik lábot lehet tenni, mig a másik ürbe csüng. Aztán ha még egyenes vonalba menne; de nem, hanem a sziklafalnak szeszélyes alakzatát követve, most meredeken emelkedik a sziklagerinczre, majd leszáll egy egy vihar által vésett repedésbe. És ha csak néhány ölet tartana ! de nem, hanem ekként van ez a Függőkő egész szélességében 600 oly lépést meghaladó hosszuságban, pedig 600 oly lépést tenni, mely mindenike életveszélylyel jár, ugyancsak nem tréfa ! De ha – megvallom – nem egészen hideg vérrel is, előre kellett haladni, mert a visszafordulás veszélyessége elzárta a megtérhetés utját, és elzárta az önérzet is, midőn a vezetőül csatlakozott kecskepásztort zergeként láttam előttem ugrálva haladni ; hol ő – ki az örvény mellett az óriás harcsától is félhetett, – oly merész volt, ott félelmet mutatni gyávaságnak tartottam volna.”
Egy pár képet mutatunk be a Függőkő környezetéről: 

Megemlékezés

Augusztus 4-én, csütörtökön TAUS VIOREL az 1991-ben alakult EKE- ben volt túratársunk,   hosszú szenvedés után,  visszaadta lelkét teremtőjének.
 
   Nyugalma legyen csendes, emléke áldott, amit örökre szívünkbe zártunk.
   Őszinte részvételét fejezi ki a Brassói Turista Egyesület közössége feleségének, Jolánkának, két fiának, valamint a gyászoló rokonságnak. 
 
   TAUS VIOREL egy hétig a Nagykőhavason, a turista házban segédkezett. Hazajötte után a feleségével, Jolánkával egy séta túrára mentek a Salamonkőre, ahol bekövetkezett a tragédia. Volt turistatársakkal találkoztak. VIOREL fel akart menni a 15 percre levő gerincre, de senki se akart vele menni, így egyedül indult el. Egy bizonyos idő elteltével Jolánkának rossz érzése támadt, az mondta felmegy a gerincre, hátha történt valami, amiért nem jön. Egyedül indult el, mivel a turista társak akikkel találkozott, Gál Takó Lajos és Foris Sándor nem akarták elkísérni. Még jobban megijedt, amikor egy mentő szirénáját meghallotta.
     VIOREL a gerinc ellenkező oldalán lezuhant.  Egy fiatal talált rá, aki fát ment szedni, ő hívta a mentőt.
    A zuhanást túlélte, három hétig szenvedett a kórházban. A bordái törtek össze, láb törése nem volt. állapota jóra fordult. Csütörtökön, 4-én, az orvos az monda, hogy szombaton haza engedi. Ugyan az nap következett be a tragédia, egy erős krízis érte útól, amit a szervezete nem tudott legyőzni.
    TAUS VIOREL nagy természetjáró volt. A magas hegyeket szerette, ha lehetett mindig a hegekben volt. A fő útjai a Királykőre, a Bucsecsre, a Fogarasi havasokra  stb. vezetett.
    Jó indulatú, tisztesség megadó szerény ember volt. Elhunytával egy igazi természet szerető, természet járót vesztett el a brassói turista egyesületek.
    A hétvégére tervezett túra elmaradt.

2016 augusztus 6 – 13

Augusztus 6-án, szombaton,Géza napján a múlthéten az esős időjárás miatt elmaradt, a Solyomkő kirándulást szervezzük újra. 
Augusztus 13-án, szombaton, Ipoly, Csongor napján egy könnyebb túra keretin flekkent sütünk.  A következő túrát vasárnapra, közösen döntjük el. 
További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly
Rósz idő esetén a túrákat elhalasszuk. 
 
A múltheti túrákkal kapcsolatban:
 
Csokás.
Soron kívül kedvenc kiránduló helyünkre kirándultunk a Csókásra. A gyurgyalag madarakat figyeltük meg. Ezek a madarak szép, színes tollazatúak, a látott fiókák még nem öltötték fel a színes tollazatukat. A löszfal több millió éves csigáit is tanulmányoztunk. Gyönyörű látvány.
Alább egy pár képet közlünk.
 
Komána barlang – Faragott-kő.
A múltkor szervezett kománai túrában, nem fért bele a barlang és a Faragott-kő megkeresése.  Kitanulmányoztuk a mindkét természeti érdekesség hollétét.
Most az egész napot ezek felkeresésére fordítottuk. Megérte.
Érdekesek ezek a kománai emberek. A barlang és a Faragott-kő irányára nagyszabású jelzőtáblát állítottak fel. Két tábla van egymáson, az egyik a Faragot-kőt, a másik a barlangot jelöli. Az a baj, hogy a barlang nem arra van amerre a tábla mutat, ha arra indulsz, akkor nem érsz a barlanghoz. Ezt saját kárunkon tapasztaltuk a tavaly. A még nagyobb baromság, hogy a Faragott-kő táblája is a barlang irányában mutat. A Faragott-kő az ellenkező oldalban található, ínén egy jó km.-re. Szegény turisták, hahaha.
A barlangot kemény kimászó után értük el. Ilyen szenzációs barlangot még nem láttunk.
Kománai barlang ? Inkább Ördög barlangjának neveznénk, miután belépsz a sötétben egy ördög fogad. Az ördögöt az alább közölt képek között megtaláljuk.
A bazalt oszlopokat, amit Faragott-kőnek neveznek könnyen megtaláltuk. Persze ez is jól elvan rejtve. Ha jó sas szemed van, akkor az odavezető utat megtalálod. A látvány nagyon szép, ha nem figyelsz arra, ami körülötte van. erről inkább ne beszéljünk.
 
Unitárius találkozó az Olt-szorosban, Alsórákosi Unitárius Egyház szervezése.
Orbán Balázs emlékére mi is ellátogattunk a találkozóra, ahol ürmösi barátainkkal, ismerőseinkkel találkoztunk és fogtunk baráti kezet. Az ürmösiekkel többször kirándultunk.
A Várpatak völgyével párhuzamosan egy érdekes, vad szurdok völgyben túráztunk. Állítólag itt is volt egykor vár, amit tévesen Mihály  várának neveznek. Orbán Balázs részletes leírásában, tudjuk, hogy Mihály vára, és a Hasat-kő a Várpatak fejében található.
Egy nagyon szép úton elindultunk a Solymkő felé, miközben figyelmeztető morgást hallottunk. Nem a bocsait féltő medve morgott, hanem az ég. A Nap még sütött, de fekete félelmes felhők kezdtek gyülekezni, jobbnak láttuk visszafordulni. Egy fél perc lett volna még az autóig, de ezalatt jól megáztunk. Egy jot zuhogott, majd hirtelen elállt. Köpecnél ért megint utol az eső, egy olyan hatalmas zápor formájában, amit életünkbe nem láttunk. Egész Brassóig kergetett az eső.
Azért készítettünk egy pár képet: