További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

rossz idő esetén a túrát elhalasszuk, vagy túrát változtatunk.

Végre eljött az a időjárás, amikor sem esőre, sem nagy melegre nem kellett számítani, ideális időjárás a Tamás-gerincre ahonnét szép kilátás nyílik a Királykő északi oldalára, főleg  az Ördög-malmaira. 

A Plaiul Foii-ról  indultunk el. A kék háromszög jelzésen a nagyon meredek Nagy-oldalon másztunk fel a piros sáv jelzéssel jelölt Foii nyeregig két óra alatt.  Pontosabban itt megy végig a régi Határ vadászok útja, az 1000 éves határ út.  Ez  most már turista út, piros sáv jelzéssel van jelölve, amely a Fogarasi havasok felől átszeli a Nagy-Tamást csúcsát (1735 m.), Foii-nyereg (1367 m.), Kis-Tamás-nyereg (1644 m.), tovább a Spirlát érintve felhág a Láncok nevű hegyoldalon a Királykőre, a Pásztor csúcsot (2238 m.) érintve tovább halad a Búcsecs hegység felé. A Foii-nyergtől, a Tamás-feje csúcsot (1507 m.) érintve 3/4 óra a Tamás-gerinc. A Tamás-feje nevű csúcsról egy kellemes séta út vezet a volt 1000 éves hátár-úton a Tamás-gerinc tisztásig, a Tamás-forrását is érintve. A széles fa sorokkal szegélyezett út a tisztásnál ér végett, ahol az erdőből kilépünk a tisztásra, mindjárt a Királykő gyönyörű sziklás gerince tárul elénk, figyelmünk mindjárt a szemben levő Ördög-malmából származó Nagy-kőfolyás köti le. Miután felmegyünk a kis csúcsra, elláthatunk  a Pásztor-csúcsig. Továbbá szemlélődve láthassuk a Királykő válla, Hossú-orom, Leszpez, Lancea csúcsokat, a Zárt tisztást,  majd az Ördög-malma következik, alatta a Nagy-kőfolyással továbbá láthassuk a   Cseárdák barlangot, a Pietrei és a Funduri csúcsok következnek. A szembesütő Nap miatt, homályosan látszanak. Ezeken a sziklás részeken virágzik augusztusban a legszebb  havasi gyopár és a ritka Királykő szegfű, ami csak itt honos. Mindkettő szigorúan védett virág.

A kis csúcsról Nyugat irányban a Iezer-Papusa hegyei láthatók.

Plaiul Foii-tol egész Zernestig lehet követni a Királykő gerincét. Ilyen természeti csodát nem mindenhol lehet látni.

Mondanunk sem kell, hogy Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta a sziklás vadregényes Királykőt. Nagy lelkesedéssel írja le élményeit. Egy pár sort idézünk írásából:

“A Királykő, mint már emlitém, a rosnyói völgy délnyugyti szögletében emeli fel megdöbbentően nagyszerű, idomra nézve hasonlithatatlanul szép sziklatömegét….A K r e p a t u r a, egy még a tordai hasadékot is nagyszerűségében túlszárnyaló sziklarepedés, melynek nagyszerű tájaktól környezett nyaktörő ösvényén szintén fel lehet Zernyestről jutni a Sztina-Vladuszkához, csak hogy e rövid út nem másnak, mint zergéknek s zergeként mászó csobánoknak (pasztor) való. Külömben annak nem sokat enged azon út, mely a Vlkaduszkan túl következik, s melyet lovaink hátrahagyásával csak gyalog folytathattuk. Az a Királykő falmeredek oldalának hajmeresztő sziklarepedésein és gerincz-élén délirányban hatol, s vagy két órát vesz igényben, s e két óra minden percre ezer veszélyt hozhat, pedig még hátra van az út veszélyesebb része, mert a hogy a Királykő hátsó részének tetejére felkapaszkodtunk, ösvényünk északra kanyarodik s mindenütt a havas sziklagerincen húzódik, mely mindinkább egybe szükül, mig egyszer tenyérnyire keskenyedik, ugy hogy alig marad hely, hová az útas lábát letehesse, de nemsokára még e fösvényen kimért tér is elvesz lábai alól, a sziklagerincz oly élessé lesz, hogy azon csak lóháton való ülmodorban lehet tovább kúszni….. aki e vadregényességben borzadályos útat megtenni elég bátor, az egy órai kúszás után a Királykő tetőlapjára ér…. ” Továbbá leírja a Királykő csúcsán észlelhető királykői vízhanggót, amit Kurz Antal fedezett fel 1842-ben. 

“Lejövet még megtekintésre érdemel az Ö r d ö g malma (mora drakuluj), mely a Királykő déli oldalában veszélyes, bajosan megközelithető helyen 6500 lábnyira van a tenger szine fölött.   A Plaju-Foi felett egy Klisku – sperli nevű öblösülés van, innen vagy 600 ölnyire esik a Királykő délnyugati szögletén az Ördög malma, toronyszerű sziklagúláknak festői csoportja alkotja az előtért, hátul 20 ölnél magasabb sziklafal oldalán több üreg van, melyekből zuhatagként omlik alá a finom fehér homok, alant örökké növekvő halmokat alkotva….. S csuda-e ha még az észlelő embert is bámulatra ragadó megmagyarázhatatlan ezen jelenséget, az előitéletes havasi nép az ördög műveletének tartja, hol sziklaőrlő malmai vannak a sötétség szellemeinek.”

                         

Augusztus 19-én és 20-án, félretéve  minden programot a Szent István király ünnepségekre figyeltünk. Nemcsak a Brassóban szervezett ünnepségekre figyeltünk, hanem a Duna és az M1 műsorait is követtük az 1000 éves  Magyar nemzeti ünnep alkalmából.

19-én, pénteken részt vettünk az  RMDSZ Brassó megyei szervezete által a Szent István király tiszteletére  szervezett ünnepélyen. A megemlékező szent mise a Brassó-Belvárosi Katolikus Templomban  volt megtartva, majd ökumenikus kenyéráldásr és koszorúzásra került sor a Széchenyi István emléktáblánál, az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. A Brassói Turista Egyesület részéről  Szotyory Mária BTE titkárnő és Sipos Lajos BTE kultúr-felelős koszorúzott és hajtott fejet.  A  BTE -en kívül még három magyar egyesület tartotta érdemesnek a koszorúzást, vagyis a brassói magyarság jobbika.

Augusztus 21-én, hétfőn, Hajnal napján a Királykőre, pontosabban a  Tamás tisztásra kirándulunk. Ezt a túrát már többször elhalasztottuk. Reméljük, hogy a jövőhét elején megtudjuk szervezni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Az időjárás valamennyire enyhült, eleget ahhoz, hogy a sűrű erdei úton feltudjunk menni a sisak idomú Ürmösi-Tepőre. Azon az úton mentünk fel, amelyiken annak idején Orbán Balázs is feljutott, a Várútján. Ezen az enyhén emelkedő úton, amely jóformán körbe övezi a Tepő keleti oldalát, akár hintóval is lehetne menni. Az út a sziklában vágott “kapunál” ér véget, ahol valószínű  a Kapu-torony állhatott. Ahogy kilépünk a “kapun”, mindjárt a Solyomkő sziklái tűnnek föl.  Tovább ösvény vezet, amely átvágja a nagyon meredek tisztást és egy enyhe meredek kapaszkodón pár perc alatt  kijutunk a tetőre. A tetőről minden irányban  szép kilátásban volt részünk: Tolvajos, Solyomkő, Olt-Alsórákos, Durduja, Szörmál sziklák, Rákosi Tepő, Hollókő a kis hollókkal. Keletre nem lehetett kilátni a magasra felnőtt növényzet miatt. A mindenfelé elhajigált sörös flakonok, uborka és hagyma maradványok azt bizonyítják, hogy járnak ide a vandál turisták. Turkálások nyomait is találtuk. Nem állati!

Várnak nyomát nem találtuk. A lerombolt várnak a köveit valószínű, hogy a környező falvak lakói hordták el. Sok leírás bizonyítja, hogy a hajdani ős várainkat a vandál lakosok rombolták le.

Az Ürmösi Tepőt Orbán Balázs részletesen leírta, Idézzünk egy pár sort írásából:

“Mindenek előtt az oly sok tekintetben érdekes Tepejt tesszük vizsgáladásunk tárgyává, hogy ezt alaposan végrehajthassuk, a 2500 láb magasságu hegynek fennlapjára kell felhatolnunk, azonban ez nem olyan könnyű, mert e hegy is minden oldalról megmászhatatlan meredeken emelkedik, egyedül csak kelet oldali hegynyakán lehet oda nem ki nehézséggel felhatolni, követvén a hegytetőn feküdt várhoz vezetett azon sziklába vésett utat, melynek még ma is evitázhatatlan nyomai mutatkoznak s mely napjainkban is Várútja néven ismeretes. Fennebb a hegynyak keskeny sziklagerinczé keskenyedik, e helyet ma is Várkapunak nevezik, s látszanak is ottan  olyan üregek és rommaradványok, melyekből azt lehet következtetnünk, hogy a bajosan megmászható keskeny sziklagerinczre egy kapubástya volt épitve, mely a várba juthatását elzárta…. Az Ürmösi Tepej kőzete vereses szinű jura mészkő, melynek felületén vékony rétegű fekete humusz terül el, ezen termékeny talajban a havasi flora gyönyörű szinpompában váltakozó virágait ülteté a mindenütt izléssel kertészkedő természet, ott egy szenvedélyes füvész kétségtelenül szép és ritka példányokkal gazdagithatná gyüjteményét.”                  

Nem számítottunk arra, hogy szombaton 5-én  és vasárnap 6-án  40 C fokos hőség fog tombolni, inkább essen az eső, ezért minden túrát mellőztünk.

Elöljáróban bocsássuk a sisak idomú Ürmösi-Tepejt. 

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető Brummer Klára. 

A nagy kánikula előtt két túrát is szerveztünk.

Földvárra és Bodvaj történelmi és geológiai védett területre.

A Brassói Lapokból  értesültünk, hogy befejeződött a négy évig tartott a Földvári-vár felújítása.

Állandóan figyeltük, hogy mikor bontják le az állványokat, végre ez bekövetkezett, mivel nagyon kíváncsiak voltunk a vár felújítására oda igyekeztünk. Szép munkát végeztek, a barcarozsnyói és a kőhami vár után, ez a harmadik szépen újra épített vár. Normális, hogy a várat Orbán Balázs is bejárta és részletes leírást közöl róla. A várat földvári fellegvárnak nevezi, már akkor romos állapotban találja. Idézett: ” XV-ik század várépitészeténél divatozott modor lévén, ismét arra mutatna, hogy e citadella sem a lovagok épitették, hanem az később emeltetett, föltehetőleg akkor, midőn Földvár 1427-ben Zsigmond királytól vásárjogot nyervén, várossá emeltetett… 1870-ben egy katonai laktanyát kelletvén épiteni, a földvári  kupaktanács elhatározta, hogy azt a citadella  lebontandó falaiból épitsék, és ezen vandál határozatukat derék lelkészük ellenzése daczára végre is hajtották. Igy a csak a pár évvel ezelőtt még teljes épségben állott kaputornyot és a vár déli falának egy részét lerombolták. És ne jajduljon-e fel a régi műemlékek iránt kegyelettel viseltető szemlélő, midőn egy magát műveltnek tartó nép ily vanlalismusát látja, s kiméletet érdemel-e az ily barbár  eljárás ? “.

Már régen kiszemeltük e történelmi és geológiai védett területet. A Fenyős-patak mellett lévő egysávos leaszfaltozott úton  mentünk fel egy gyönyörű szurdok völgyön. Szép tisztáson pillantottuk meg a VASHÁMORT, vasolvasztót. Itt öntötte Gábor Áron az első két ágyút. Mögötte van az ágyú útjának nevezett út, amit szép ültetett fasor szegélyez, az erdészháznál ér véget. A vidék arról híres, hogy lépten-nyomon borvíz források fakadnak. Egy pár forrás megkerestünk, a hajdani temetőben és a borvízes barlanghoz nem tudtunk eljutni egyrészt azért, mert a patak mély völgye fölött lévő hid le-volt szakadva és már időnk se volt. Legközelebb megint elmegyünk és akkor keresünk egy más utat. Akkor majd részletesebben számolunk be. Még annyit említünk meg, hogy az út jobb oldalán tömegesen nyílik a nebáncs virág.