További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A Botorog-csorgónál, olyan meglepetésünk volt amit még soha nem tapasztaltunk. Hogy mi volt a meglepetés? az, hogy az autók a bányától a Zernest-szorosig százával sorakoztak. Ekkora autó tömeget itt sosem láttunk. A kirándulók majdnem mind a Curmatura felé mentek. A Magura felé nem ment senki, minket kivéve, egy pár auto igyekezett fel a meredek szerpentineken.

Kb. 4 kilométert tettünk meg a Maguráig. A gyönyörű kilátás-hoz hozzájárult a szép napsütéses idő. A Csokoládé fogadó teraszon, ahonnan mindenfelé szép kilátás, pihentünk meg. Délután elindultunk  a     6 km.-re levő Alsómoécs felé. Szép kilátás a Bucsecs-hegység felé. Felfelé jövet a Királykő felé volt kilátás. A szekérutat elhagyva egy meredek lejtőn ereszkedtünk le a völgybe.

A Botorog-csorgó-tól piros-sáv jelzésen a gerincen Törcsvárra juthatunk el. 

A világban, az országban megszámlálhatatlan sok barlang van.  Erdélyben található, egyes barlangokról emlékezünk meg. Mit nevezünk barlangnak ? Olyan üreget, amely mélysége meghaladja a 2 métert és járható.  Erdélyi főbb   barlangkutatók, feltárók, leírók közül  Orbán Balázst, Czárán Gyulát.  Kisgyörgy Zoltánt és Dénes István geológusokat említsük.  

A térségünkben található barlangokat Kisgyörgy Zoltán és Dénes István tárták fel és írták le. Ezeket a barlang feltárásokat és leírásokat a MEGYEI TÜKÖR-ben tették közé az 1980-as években. 1987-ben kiadták az 51 barlang vázlatát és leírását a  BARLANG BIBLIOGRÁFIA, FIGYELŐ gyüjteményt, amely a PERSÁNYI ÉS A KOVÁSZNA MEGYEI BARLANGJAIT  tartalmazza.  Kisgyörgy Zoltán  a BTE-nek is ajándékozott egy példányt.

– Székelyföld barlangjainak a leírása Orbán Balázs nevéhez fűződik. A NAGY-BARLANG FELTÁRÁSA. Később Almási és Homorodalmási-barlang, vagy cseppkőbarlang néven jelenik meg. Orbán Balázs elsőként tárta fel és írta le a barlangot. Ezért a hajdani BTE, 1931-ben ORBÁN BALÁZS barlang-nak nevezte el. A barlang mai napig is megtartotta a nevét, viszont az elnevezőjét már rég elfelejtették.  A Tolvajos barlang feltárása és leírása szintén az Ő nevéhez fűződik.  Ezt a barlangot a rákosiak egyszerűen Cseppkő-barlangnak nevezik.

– Bihar-hegység barlangjai Czárán Gyula nevéhez fűződik. A nevezetesebb barlangok, amiket  régen bejártuk: Szamosbazár, Meziád, Csodavár, Aranyosfő-jégbarlang. A Nyugati-hegyekben sok bejárásra érdemes barlang várja a turistákat.

– Királykő és környéke: Határpatak völgyében két akna-barlang, Cimbalu, Ceardacul és a  Remete-hegyi-barlangok. Déli oldalon: Denevérbarlang, Dambovita, Vályús és a Medve barlangok.

– Bucsecs-hegységben sok barlang van, egy párat említünk: Ialomitei, Babele és Caraiman titkos barlangjai.

– Keresztényhavas környékén. Salamon-kő barlangjai, Tejbarlang, Lidérc-hasadék barlangja, Betlehem barlang a Cenken.

– Nagykőhavas: Bányabérc, Hétlétra barlangjai.

– Persány-hegység: Kőlik, vagy Hiúz-juk, Tolvajos és a  Kagylós barlangok. Továbbá: a Tepejek barlangjai és a Solyomkő, az Olt mentén Ágaskő, Mihály-kő, Komána barlangjai. A hegytől Északra, a Vargyas-szorosban több mint 100 barlang tartanak nyilván .

– Kovászna megye, Baróti-hegység:  Kisgyörgy Zoltán és Dénes István.

 A KISBACONI BORVIZES-TAVAS BARLANG. MEGYÉNK TERMÉSZETI RITKASÁGA.  “Európa szerte is ritkán hallani ilyenről. Megyénkben is csak ez a hármas-barlang csoport van. Bár barlangként szerepel és a fenti név alatt vonult be a hazai hivatalos és külföldi statisztikában, valójában alig ismert, a szájhagyomány pedig felhagyott aranybánya üregeiként  tartja számon”….

A NAGYBACONI KINCSES-BARLANG.  “Amint a neve is mutatja, a hagyomány szerint kincses bánya, illetve aranybánya volt. Akik ismerték a Setétpatak erdő rengetegébe vezető utakat – mert itt van ez a barlang – ide jártak felfogni az arany csepegéseket…

Mondanunk sem kell, hogy a keresett nemesfémnek, az aranynak itt se híre, se hamva. Valószínű, hogy a régiek, az aranyosan csillogó, úgynevezett pirit kristályokkal  (vasérc)  tévesztették össze… Ez lehetett tehát  a régiek aranykincse. “

Megjegyzés: Nehéz elfogadni azt, hogy a hajdani emberek az aranyat összetévesztik  egy vasércel. Ez a vasérc inkább  rozsda színű. A bodvai Tavas-barlang vörös színét valószínű, hogy az  említett vasérctől kapta.   Bodvajon találtunk egy aranyosan csillogó forrást. A kristálytiszta víz alatti kövek úgy csillogtak, mintha arannyal lenne bevonva. A galériában meggyőződhetünk róla.

 – Kovászna megye: A Gyilkos-barlang – Az Ojtozi szélgödrök –  Veczer-sziklája, stb.

Fotó galéria:

A jövő heti túrát, szintén pénteken 26-án szervezzük meg, de figyelünk az időjárásra is.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Ahogy már jeleztük, a hétvégén, pénteken szerveztük   meg a túrát, abban reménykedve, hogy nem lesz eső, hiszen egész héten esett. Pénteken reggel egy kissé kiderült, elindultunk. Nem értünk le a mikrobusz megállóig, egy hirtelen jött nagy zápor zúdult le. Amilyen hirtelen jött, olyan hamar elállt. Miután kiértünk Brassóból, minden száraz, az esőnek nyoma sem vol, Vámos hídjánál szintén. Kellemesen sütött a Nap, de itt-ott fekete felhők láthatok. Az Olt-folyot követve a gáton mentünk ki a folyó nagy kanyarulatáig, és tovább a szigetig, ahol egy felforditott kőasztalnál  állapodtunk meg, mellette tűzhely. A szándékunk az volt, hogy a Veczer- szikláig megyünk, de eső esetén túl messziről kellett volna meneteljünk a vizes fűben. Egész nap, napsütéses, jó idő volt, a tűzhelyen megsütöttük a flekkent, közben az érdekes felhők vonulását figyeltük, fekete esőfelhők, meg érdekes felhőalakzatok vonultak a láthatáron.

A folyó kanyarulatában egy fehér gém madár szállt fel nagy robajjal, a folyót követve szállt tovább. A folyón egyetlen egy kacsát sem láttunk úszkálni, viszont bőven úszkáltak a műanyag palackok. A parton is bőven volt belőlük.

A mindennapi esőzés miatt, és továbbra is esőre, viharra  kell számítani, nehéz eldönteni, hogy hova kiránduljunk. Mivel, az esetleges bekövetkező vihar miatt, a hegyekben num tanácsos túrázni, ezért úgy döntöttünk, hogy az Olt-folyó mentén a Veczer sziklához  kirándulunk.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. A túra idejét is megtudhatjuk.  

A múlt heti túrával kapcsolatban. Szunyogszék, (Dumbravita) Félix napján. 

Félix-napján, éjjel esett, reggel felös, ködös idő, vajon kiderül? Elindultunk abban reménykedtünk, hogy napsütéses, meleg-jó idő lesz, kiderült.  Egész nap meleg-napsütéses, változó felhős idő volt egész nap, miközben Brassóban szakadt az eső. Mire hazaértünk Brassóban már sütött a Nap. A  környező hegyek egész nap ködben burkolóztak, kivéve a Kotlát. 

A falutól egy óra alatt értünk ki a tóhoz. A tó partján a halászok sokaságával találkoztunk. Az volt a szándékunk, hogy a falu felé megkerülve a tavat, átmegyünk a déli oldalra. Sajnos a falu felölről a tavat nem lehetett megközelíteni a mocsaras, vizes, süppedő talaj miatt. Azt a javaslatot kaptuk,  hogy a  gáton át–menve próbáljuk meg. A gáthoz érve, szép a kilátás. Ebben a zónában figyeltük meg a vízi madarakat, a fehér kis kócsagok a gát korlátjára szállva tollászkodtak.  Más madarak is jelen voltak: golya. gémfélék, sirály, cinege stb.

A tavaly, november 22-én kb. 10 kócsagot figyeltünk meg. A kócsag vándormadár, hogy lehetett az, a tavaly késő ősszel még itt voltak. A gáttól Kelet felé még egy szép tavat láthattunk. Ebben a csendesebb zónába fészkelnek a madarak, ezért van a gát lezárva, hogy tömeges látogatók ne zavarják a madarakat. A gázló vadkacsák állandóan jelen voltak, némelyek gázló futásban a víz tetején.  A tó környékét a vadrózsa és különböző virágok ékesítették. A két falut összekötő aszfaltozott út mindkét oldalát vadvirágok díszítik.

A tavat a következőképpen jellemezzük: Északi partja, zajos, tömeges halászat, Déli partja, csendes, nagy része nádas. Keleten a gát, a tó itt folyik le, a madarak fészkelő helye, Nyugat, a falu.

    Egy látványos, szép, élményes kirándulásban volt részünk. Hamarosan ide még vissza fogunk jönni.

Az 1849. Erdélyben lezajlott önvédelmi harcokra emlékezünk.  Csak a főbb mozzanatokat idézzük.   

171 éve zajlottak le, Erdélyben a szabadságharcok, június és október között. A fő honvédek közül, Petőfi Sándort és Gábor Áront emeljük ki,  akik az Erdélyre tört osztrák-orosz csapatok ellen önfeláldozóan harcoltak. Az osztrák-orosz, mintegy 28 ezer főből álló csapatok törtek rá a kis csapatból álló honvédekre, 1849 június 20-án a Tömös-völgyében. Az ütközet a Magyar-várnak nevezett szorosban volt. Erre a helyre egy emlék obeliszket állítottak fel, azzal a felirattal, hogy 1849. de hogy melyik hónapban és napon volt a szabadságharc, azt nem találni ? Egyidőben ezzel az ütközettel, szintén június 20-án, Szibot-nál és Törcsvár-nál is támadtak.

Miután egy szász nemzetiségű erdész az ellenséges csapatokat a honvédek háta mögé kalauzolta, a szabadságharcot leverték. Június 21-én az osztrák-orosz, vagy muszka csapatok bevonultak Brassoban és a Fellegvárat ostromolták. E ostrom emlékére a vár falán egy emléktáblát láthatunk. Az ellenség tovább vonulva, július 2-án a kökösi hídnál ütközött meg Gábor Áron a forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje seregével. Gábor Áron-t ágyúgolyó találta el, hősként hunyt el 35 éves korában.  Kökösön, a Feketeügy partján  a csata emlékére emlék obeliszk van felállítva. Eresztvényben nyugszik, sírján lévő obeliszk jénél tiszteleghetünk és hajthatunk fejet.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.