További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető : Lakatos András

Régen készülődtünk, hogy az Olt szoros kapuját, amit függőkőnek neveznek a környékét bejárjuk, megismerjük. Orbán Balázs is bejárta és élményeit részletesen leírta.

Máma a Függőkő, nem úgy néz ki mint Orbán Balázs idejében. Az Olt bal partján, ahol a Függőkő található, Ágostonfalváról kiindulva erdő kitermelő utat építettek. A Függőkő felső részébe az utat, csak a szikla bevágásával lehetett biztosítani. Az út, a hegy oldalába vezet jó magason az Olt színétől. Gyakorlatilag az Olt bal partja, nem volt járható. A függőleges sziklát, a Függőkő-vet veszélyes kapaszkodókon át kellett mászni.

A Függőkő-vet az Olt jobb partján közelítettük meg a jó minőségű  Zarándok útján, ahonnét közvetlenül rá lehet látni a sziklára. A sziklákat a növényzet takarja, ide tavasszal kell jönni.

Szomorú látvány az, hogy az útról szemetet dobálnak be, aminek egy része fenn akad a sziklán, így gyalázva meg ezt a gyönyörű környezetet.

Idézünk egy pár sort Orbán Balázs, írásából, lásuk, hogyan látta ez a gyönyörű vidéket:

“A Függőkőhöz ért vándor előtt egyszerre elzárul az út, mert egy, több száz öl magasságú falmeredeken emelkedő gyüleg (conglomerat) szikla, a félelmes Gudunak előfokát alkotó Függőkő tornyosodik előtte, sötét szinezetével baljóslatú roppant sziklahegy, mely a lábánál örvénylő Olt fölött erkélyszerüen kihajolva mered az ég felé…..

Ott csüngünk már a széditő magasságban, elnyeléssel fenyegető örvények felett vonuló keskeny szikla párkányzaton, nincs ott egy karfa vagy csak bokor is, hová kapaszkodni lehetne, nincs más fogantyu , mint a gördülékeny gyülegsziklának kiálló, de könnyen is kiszakadható sikos kövecse, nincs ott több hely, mint a hová az egyik lábot lehet tenni, mig a másik ürbe csüng. Aztán ha még egyenes vonalba menne; de nem, hanem a sziklafalnak szeszélyes alakzatát követve, most meredeken emelkedik a sziklagerinczre, majd leszáll egy egy vihar által vésett repedésbe. És ha csak néhány ölet tartana ! de nem, hanem ekként van ez a Függőkő egész szélességében 600 oly lépést meghaladó hosszuságban, pedig 600 oly lépést tenni, mely mindenike életveszélylyel jár, ugyancsak nem tréfa ! De ha – megvallom – nem egészen hideg vérrel is, előre kellett haladni, mert a visszafordulás veszélyessége elzárta a megtérhetés utját, és elzárta az önérzet is, midőn a vezetőül csatlakozott kecskepásztort zergeként láttam előttem ugrálva haladni ; hol ő – ki az örvény mellett az óriás harcsától is félhetett, – oly merész volt, ott félelmet mutatni gyávaságnak tartottam volna.”

   TAUS VIOREL egy hétig a Nagykőhavason, a turista házban segédkezett. Hazajötte után a feleségével, Jolánkával egy séta túrára mentek a Salamonkőre, ahol bekövetkezett a tragédia. Volt turistatársakkal találkoztak. VIOREL fel akart menni a 15 percre levő gerincre, de senki se akart vele menni, így egyedül indult el. Egy bizonyos idő elteltével Jolánkának rossz érzése támadt, az mondta felmegy a gerincre, hátha történt valami, amiért nem jön. Egyedül indult el, mivel a turista társak akikkel találkozott, Gál Takó Lajos és Foris Sándor nem akarták elkísérni. Még jobban megijedt, amikor egy mentő szirénáját meghallotta.

     VIOREL a gerinc ellenkező oldalán lezuhant.  Egy fiatal talált rá, aki fát ment szedni, ő hívta a mentőt.

    A zuhanást túlélte, három hétig szenvedett a kórházban. A bordái törtek össze, láb törése nem volt. állapota jóra fordult. Csütörtökön, 4-én, az orvos az monda, hogy szombaton haza engedi. Ugyan az nap következett be a tragédia, egy erős krízis érte útól, amit a szervezete nem tudott legyőzni.

    TAUS VIOREL nagy természetjáró volt. A magas hegyeket szerette, ha lehetett mindig a hegekben volt. A fő útjai a Királykőre, a Bucsecsre, a Fogarasi havasokra  stb. vezetett.

    Jó indulatú, tisztesség megadó szerény ember volt. Elhunytával egy igazi természet szerető, természet járót vesztett el a brassói turista egyesületek.

    A hétvégére tervezett túra elmaradt.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károly

Soron kívül kedvenc kiránduló helyünkre kirándultunk a Csókásra. A gyurgyalag madarakat figyeltük meg. Ezek a madarak szép, színes tollazatúak, a látott fiókák még nem öltötték fel a színes tollazatukat. A löszfal több millió éves csigáit is tanulmányoztunk. Gyönyörű látvány.

Alább egy pár képet közlünk.

 

A múltkor szervezett kománai túrában, nem fért bele a barlang és a Faragott-kő megkeresése.  Kitanulmányoztuk a mindkét természeti érdekesség hollétét.

Most az egész napot ezek felkeresésére fordítottuk. Megérte.

Érdekesek ezek a kománai emberek. A barlang és a Faragott-kő irányára nagyszabású jelzőtáblát állítottak fel. Két tábla van egymáson, az egyik a Faragot-kőt, a másik a barlangot jelöli. Az a baj, hogy a barlang nem arra van amerre a tábla mutat, ha arra indulsz, akkor nem érsz a barlanghoz. Ezt saját kárunkon tapasztaltuk a tavaly. A még nagyobb baromság, hogy a Faragott-kő táblája is a barlang irányában mutat. A Faragott-kő az ellenkező oldalban található, ínén egy jó km.-re. Szegény turisták, hahaha.

A barlangot kemény kimászó után értük el. Ilyen szenzációs barlangot még nem láttunk.

Kománai barlang ? Inkább Ördög barlangjának neveznénk, miután belépsz a sötétben egy ördög fogad. Az ördögöt az alább közölt képek között megtaláljuk.

A bazalt oszlopokat, amit Faragott-kőnek neveznek könnyen megtaláltuk. Persze ez is jól elvan rejtve. Ha jó sas szemed van, akkor az odavezető utat megtalálod. A látvány nagyon szép, ha nem figyelsz arra, ami körülötte van. erről inkább ne beszéljünk.

 

Orbán Balázs emlékére mi is ellátogattunk a találkozóra, ahol ürmösi barátainkkal, ismerőseinkkel találkoztunk és fogtunk baráti kezet. Az ürmösiekkel többször kirándultunk.

A Várpatak völgyével párhuzamosan egy érdekes, vad szurdok völgyben túráztunk. Állítólag itt is volt egykor vár, amit tévesen Mihály  várának neveznek. Orbán Balázs részletes leírásában, tudjuk, hogy Mihály vára, és a Hasat-kő a Várpatak fejében található.

Egy nagyon szép úton elindultunk a Solymkő felé, miközben figyelmeztető morgást hallottunk. Nem a bocsait féltő medve morgott, hanem az ég. A Nap még sütött, de fekete félelmes felhők kezdtek gyülekezni, jobbnak láttuk visszafordulni. Egy fél perc lett volna még az autóig, de ezalatt jól megáztunk. Egy jot zuhogott, majd hirtelen elállt. Köpecnél ért megint utol az eső, egy olyan hatalmas zápor formájában, amit életünkbe nem láttunk. Egész Brassóig kergetett az eső.

Július 23-án, szombaton, Brigitta napján az Olt-szorosból kirándulunk. Kirándulásunk célja a Várpatak völgye. Ezt a völgyet Orbán Balázs is bejárta. A következőképpen jellemezi:

“A hegységek közül virgonc patakok törtetnek le, e patakok elseje (Alsórákostól) a Fenespatak, második a Várpatak. Ez utobbinak a hegységek közé felnyuló völgyülete egyike a legfestőibb és legkiesebb helyeknek”.

Lőrincz Sándor, “Erdővidéki túrautak” című könyvében a következőképpen jellemezi ezt a völgyet: “Ha valaki földi mennyországot akar látni, járja végig ezt a ritka szép völgységi tájat”.

Ebben a völgyben már jártunk, most megyünk harmadszor.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára

A múlthéten a Komána völgyében, amit a helybeliek Kincses völgyének neveznek a Tigáj  vízesést kerestük meg. Sok kérdezősködés után végül egy málnászni   igyekvő romák magyarázták meg a vízesés hollétét. Felhívták a figyelmünket, hogy vigyázzunk, mert a térségben egy veszélyes, bocsait védő  anyamedvével találkozhatunk.  A medvével nem találkoztunk, a vízesést viszont, egy gyönyörű szorosban találtuk meg. A közölt képen ez a vízesés látható. Közelében egy barlang található, a Kincses barlang. A hozzá vezető út olyan meredek, hogy csak négykézláb lehet oda feljutni.

A Kincses völgy említésre érdemes látnivalói. Az említett barlangon kívül, még három barlang található. A legszebb a kománai barlang, továbbá van egy befalazott barlang és a Tatár kapu közelében egy kis barlang, nehéz megtalálni, a növényzet eltakarja. Továbbá, a Faragotkő, oszlopos bazalt előfordulás, és zónájában lévő Kőember. A kapu közelében felhagyott bazalt bánya. Szép sziklák is ékesítik a völgyet.  A térségből szép út vezet föl a Gürbovára, ezzel kapcsolatban említésre méltó a Szökőpatak. A Tatár kapu közelében találunk egy olcsó kempinget, lehet sátrazni, vagy a házikókban szobát bérelni. A völgyből ki lehet jutni a Bogáti-erdőben.          

Vasárnap a hegység nyugati részében látogatunk el. A túránk első célpontja Velence. Pontosabban az Alsóvelencei fürdő. Velencéből turista út vezet a Gürbova csúcsra. Nem megyünk föl most a csúcsra, hanem tovább megyünk  Felsőkománára, és Kincses völgyben kirándulunk. Máskülönben  a Gürbova csúcsra innét is fellehet menni. A Kincses völgyből érdekes, rejtélyes turisztikai célpontok vannak. Hogy mit fogunk megnézni, az a helyszínen döntjük el.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Szotyory György

Elöljáróban megemlítjük, hogy a vasárnapi túrát a Várpatak völgyében  nem szerveztük meg, egy későbbi időpontra halasztottuk el. Kb. 23-án vagy 24-én programozzuk újra.

A múltheti túránk fő célja a Tolvajos- cseppkőbarlang  és környéke volt. A barlangot Orbán Balázs is bejárta. A  Tepej völgyéből indultak.  Idézzünk egy pár sort írásából:

“Két egész óráig utaztunk ezen rengetegek megdöbbentően nagyszerű magányban, követve mindig a Tepej patakot, mely a Boroslános gyönyörű idomu hármas sziklaszálnál nevét vesztve, két ágra oszlik, a nagy és kis Csörgőkut patakára. Az első továbbra is megtartja déli irányát, az utóbbi ellenben nyugati irányból foly le a Homályárka nevü szakadáson, melyen felmenve csakhamar a roppant sziklahalom közül vizbőséggel felbuzgó kis Csörgőkut-hoz ér a a fáradt utas. A forrás mellett közvetlenül függélyes sziklaoldal emelkedik, déli lejtője azon hegynyaknak, mely a Nagyköves és Tolvajos hegycsucsokat egybeköti. Ez oldalában tátong a csak néhány év óta ismeretes Tolvajos barlangnak sziklaszáda. (Bejárat)….

Ezen barlang, mely terjedelme és szépségére nézve azonnal az Almási csudálókő után következik.” Azt is tudatja, hogy a barlang a múltban be volt  falazva.

Ezt a csodálatos barlangot, több útról lehet megközelíteni. csak az Olt szorosából három út vezet a barlanghoz, továbbá Ürmösről, Apácáról a Remete patak felső végéből is ellehet jutni a barlanghoz. A barlanghoz jelzések is vezetnek, de ezeket a jelzéseket, csak messze benn az erdőben találjuk meg. Hogy hol kezdődnek azt a turista kell, hogy kitalálja. Olyan jelzőtáblák, amelyek ezekre az utakra irányítanának nincsenek. A barlangnál több jelzést lehet találni: kék pont, kék sáv, sárga sáv és piros sáv. Hogy a sárga és piros sáv honnét indul azt nem lehet  tudni. Mi Apácáról indultunk, ez egy könnyű út és könnyen meglehet találni. A legjobb autóval menni. Apácát Ürmös felé hagyjuk el. A laktanya mellet megyünk, majd egy éles kanyarban jobbra, az utat előre folytassuk, benne vagyunk a Remete patak fakitermelő  völgyében. Kb.3 km. után elérjük a sorompót, 5 perc gyaloglás után, elérjük azt a jobbra térő utat, amelyik a barlanghoz vezet. Miután tetőzik az út, balra térünk egy benőtt szekér úton. Itt találjuk meg a kék sáv jelzést. Miután kiérünk a kék keresztel jelzett  fő gerincre, itt megtaláljuk a kék ponttal jelzett utat, ami lefelé vezet a barlanghoz. A völgyben megtaláljuk a Nagy Csörgőkút forrását. Ez egy kristálytiszta kraszt forrás, ami a barlangból tör elő. Ha merítünk a forrásból, akkor egy csobogó-csörgő zenélő hangokat fogunk hallani. Itt két helyről folyik a víz, egyik csobog, a másik csörög. Egy kis séta után a barlangnál vagyunk, ahol szomorú látványban lesz részünk. Bár merre lépünk, mindenhol faágakba botladozunk. A barlang előtt egy kis terasz van, ahol vandál turisták hatalmas  tűz maradványai ékeskednek, mindenfelé faágak. A barlangtól nem messze találtuk meg a második Csörgő kút forrását.  E forrásokból eredő kis patakocskák alkotják a Tepej patakot. (Orbán Balás leírása)  A barlang nagyon nedves és sáros, a látogatáshoz védő ruha szükséges. Érdemes megnézni.

túravezető: Szotyory György.

Ezt a völgyet elég nehéz megtalálni. Összetévesztik ugyancsak Dél felé induló erdőkitermelő úttal. De ennek az útnak is megvan az érdekessége, az út felső szakaszán várfal maradványokat találtunk. A tavaly jártunk ott. Orbán Balázsszerint ez a Fenes-patak völgye kell, hogy legyen. Még nem vagyunk biztosak benne. Még kutatjuk.

További részletek és bejelentkezés a 368/418 901 telefonszámon. 

Túravezető: Zsigmond Jutka

A következő útvonalon kirándultunk: Bálványosfürdő – Bálványos-vár – Szent-Anna tó. Az Ika-várához nem tértünk ki, mert elromlott az idő.

A vár egyre romlik. Körülötte a bozót nagyon fel van nőve. Ha nem tesznek semmit, akkor a vár elfog süllyedni a bozót tengerében és az se fog látszani belőle ami még megmaradt. Kár. Van egy magyarázó tábla, három nyelven, de nincs rögzítve, csak úgy fel van dobva, nekitámasztva a falnak, a magyar írást már elkezdték vakarni, lehet látni. Jelzés, három is van. Piros kereszt, kék csík és piros háromszög. Hogy melyik hova megyen, azt a turista kell, hogy kitalálja.

Az épen maradt falakat érdemes megfigyelni. Nagyon szépen vannak a kövek egymásra rakva. A falak vastagsága 1,5 – 2 m. A falak két falból tevődnek össze, amelyek szakszerűen vannak felépítve, a falak közti rész, kövekkel van feltöltve és forró mésszel rögzítve. A mész már porlik, ez okozza a falak leomlását.

Miután jól kinéztük magunkat a várba, lejöttünk, és a vendéglőben elfogyasztottuk a szakszerűen, székelymódra elkészített fatányérost. Megérte. Majd a Szent-Anna tóhoz mentünk. Esett, dörgött, villámlott. A turisták menekülés szerűen jöttek föl a tótól. Mi meg szembe velük, nem volt olyan veszélyes, a kilátóig lementünk. Hazáig kergetett az eső, de nem ért utol.

Értesültünk arról, hogy a fürdő vendégfogadójában kitűnő fatányéros, flekkenezésen vehetünk részt.  Miután leereszkedünk a várból Bálványos fürdőre, ebédre flekkeneztünk, majd a Szent-Anna tó felé folytassuk utunkat.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára.

Itt meglepetésben volt részünk. Először azért, mert két jelzés is vezet innét a Csörgőkutat érintve a Tolvajos-barlanghoz, a másik meglepetés az, hogy felújították a kék kereszt jelzéseket, ezért a jól járható gerinc úton mentünk tovább a Fekete-hegy szikláinál jóval messzebbre  értünk el. A Tolvajos-tetőre egy más alkalommal megyünk el. Képeket is akkor töltünk fel.

A múlt hét 19.-ére tervezett túrát a Kincses-völgyben a bizonytalan esős időjárás miatt nem szerveztük meg. Nem halasztottuk el véglegesen, a közeljövőben fogjuk újra szervezni egy megfelelő napon.

A túra csak akkor lesz sikeres ha megfelelő időjárásban lesz részünk. Tudomásunk van arról, hogy a térségben nagy viharok voltak és ezért kidőlt fák akadályozhatják haladásunkat. A kőbányától 40 évvel ezelőtt jelzéseket festettek, de valószínű, hogy ezek a jelzéseket többet nem újították fel.

Igen, a rejtélyes természeti szépségeket nehezen lehet megtalálni.

Túravezető: Szotyory György

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.   

Túravezetők: Szotyory Mária és Brummer Klára.

Rósz idő esetén a túrákat elhalasszuk.

Ezt a völgyet nem hiába nevezik kincses-völgynek. Miután belépünk a völgy kapuján, sok érdekes látnivalót fedezhetünk fel. Itt találjuk a látványos Faragott-követ, barlangot, vízesést a völgy mélyében vár maradványok is vannak, és még sok mindent. Figyelemre méltóak a sziklás hegyoldalakon pompázó virágok.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető: Piszár Károly 

Rósz idő esetén a túrát elhalasszuk.

A túrák útvonala: a bazalt-bánya,  Fenyősi-tó, másnéven Smarald-tó, salak-bánya. A túránkat a Sükösd – Bethlen várkastély meglátogatásával zártuk. Maj egy kiadós eső után haza tértünk.

A túránk folyamán meglepődésben is volt részünk. A bazalt bányában a szilák között, a napon sütkérező zöld gyíkra (óriás gyíkra) lettünk figyelmesek. Kirándulásaink során sokszor látunk gyíkot, de ilyen óriásit színes gyíkot sose láttunk. A ravasz gyík csak félig mutatkozott, miután észrevett minket azonnal elbujt a sziklák közé. Türelmesen vártunk, tudtuk, hogy újra elő fog bújni. Elő is bujt, de csak a fejét dugta ki és várta, hogy  távozzunk, ne zavarjuk őt.

A társaságunknak az volt a véleménye, hogy ez a gyík találkozás megérte, hogy reggel 4 órakor kellet felkeljünk.