Category Archives: Túrák

2015 november 5, 7

Túrák
Ősz van. Az őszt nagyon szeressük, ilyenkor nagyon szép a természet.
De nemcsak mi szeressük, hanem Petőfi Sándor is szerette, ezt a szeretetét egy
nagyon szép versben örökítette meg. 
 
                            ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA
                                                                                     – Petőfi Sándor –
 
                                           Itt van az ősz, itt van újra,
                                           S szép, mint mindig, énnekem.
                                           Tudja isten, hogy mi okból
                                           Szeretem? de szeretem.
 
                                           Kiülök a dombtetőre,
                                           Innen nézek szerteszét,
                                           S hallgatom a fák lehulló
                                           Levelének lágy neszét.
 
                                           Mosolyogva néz a földre
                                           A szelíd nap sugara,
                                           Mint elalvó gyermekére
                                           Néz a szerető anya.
                                           És valóban ősszel a föld
                                           Csak elalszik, nem hal meg,
                                           Szeméből is látszik, hogy csak
                                           Álmos ő, nem beteg.
                                           Levetette szép ruháit,
                                           Csendesen levetkezett;
                                           Majd fölöltözik, ha virrad
                                           Reggele, a kikelet.
 
                                           Aludj hát, szép természet,
                                           Csak aludjál reggelig,
                                           S álmodj olyanokat, amiben
                                           Legnagyobb kedved telik.
 
                                           Én ujjam hegyével halkan
                                           Lantomat megpendítem,
                                           Altató dalod gyanánt zeng
                                           Méla csendes énekem –
 
                                           Kedvesem, te ülj le mellém,
                                           Ülj itt addig szótlanul,
                                           Míg dalom, mint tó fölött a
                                           Suttogó szél, elvonul.
                                           Ha megcsókolsz, ajkaimra
                                           Ajkadat szép lassan tedd,
                                           Föl ne keltsük álmából a
                                           Szendergő természetet.
                                                                          ( Erdőd, 1848. november 17 – 30 )
 
November 5-én, csütörtökön, Tétény napján, a zernesti szorosból kirándulunk a Kurmaturára a volt hadsereg útján. A szorosból a Macskakönyöknél kezdődik a túra utunk.
Reméljük, hogy szép őszi túrában lesz részünk, Piszár Károly és Brummer Klárával az élen.
Reggeli vonattal indulunk.
A múlthétre szervezett Toanches túrat, közbejött esemény miatt nem szerveztük meg.
 
November 7-én, szombaton, Rezső napján, a Szökő vízeséshez kirándulunk, Rákos patak völgyéből. Ne tévesszük össze Alsórákossal. Lehet, hogy egy-két nappal a túra eltolodik.
További részletek mindkét túrával kapcsolatban és bejelentkezés a 0368/418.901. telefon számon
 
Mindenszentek napján, megemlékeztünk a hajdani Brassói Turista Egyesület alapító elnökéről, Halász Gyuláról, az egyesület turista titkáráról Székely Gézáról. A megemlékezés keretén, a sír mellé állított kopjafákat virág koszorúval díszítettük és gyertyát gyújtottunk. 
 
10 év telt el azóta, hogy 2005 november 3-án, Szotyory György műszaki tervező, újra megalapította az 1927 november 3-án, Halász Gyula tanár által  megalapított  
BRASSÓI  TURISTA  EGYESÜLETET, amely az első magyar önálló, bejegyzett egyesület volt Brassóban, abban az időben.    
1989. Rendszerváltás után, a második megalapítás  Brassóban. Amely szintén   az első magyar, önálló, ami mai napig érvényes, nem valakinek a fiók osztálya, a törvényben bejegyzett:                    BRASSÓI  TURISTA EGYESÜLET. 
Az újra megalapított egyesület elnöke, tisztelettel adózik a hajdani Brassói Turista Egyesület elhunyt vezetősége emlékére : Halász Gyula, Székely Géza, Bartok Árpád és Bartok György személyében.
Az elnök javasolta, hogy Halász Gyula alapító elnöknek, a nagykőhavasi turistaszálló  
építőjének, és Székely Géza turista titkárnak, aki esőként írta le magyarul a Nagykőhavas történetét,  a “A NAGYKŐHAVAS LEÍRÁSA” című   könyvében,  emlékére Brassóban a katolikus temetőben állítsunk kopjafát. A javaslatot, tett követte.  A kopjafák 2011 és 2012-ben voltak felállítva és felszentelve.
A hajdani Brassói Turista Egyesület célkitűzései főleg a téli sport volt, nyári időszakban építették a turista házakat és az ugrósáncokat, síutat építettek a havasról a Bolnokra, kiépítették a Hétlétrás szakadékot, feltárták a Jégbarlangot, a Hasad-kő szakadékot természetes, hogy természetjárással is foglalkoztak, és még sokat  tevékenykedtek a turizmus érdekében.
Az újraalakult Brassói Turista Egyesület szerényen tevékenykedett. Nem volt lehetősége arra, hogy  olyan dolgokat valósítson meg, mint a hajdani.A fő célkitűzései: természet járás, honismeret, különböző táborok szervezése, szüreti, farsangi, jótékonysági mulatságok, rendezvények szervezése.
Rövidesen honlapunkon részletesebben fogunk írni

2015 október 31

Túrák
Október 31-ére, szombatra nem szervezünk túrát. A hét folyamán elhunyt szeretteink sírját kell, hogy rendbe tegyük, zöld ággal díszítjük és virágot ültessünk, hogy vasárnap, mindenszentek napján, méltó legyen a világításra.
Túrát legközelebb a jövőhéten szervezünk.

2015 október 23 és 24

Túrák
Jó idő esetén, október 23-án, pénteken, Magyar Nemz. Ünnep, Gyöngyvér napján a Toanches-re, 1541 m. kirándulunk. A túra a Zernesti-szorosnál kezdődik a sorompónál. 
Az útvonal részletei: Zernesti-szoros – Macskakönyök – Magas-erdő a sárga jelzésen, tovább Toanches-tisztás – Folea-ház – Măgura falu – Botorog-csorgó.
Szintemelkedés: kb. 600 m.
Túraidő összesen : 5 – 6 óra.
A túra csak jó idő esetén ajánlott. Brassóból a reggeli zernesti vonattal indulunk. További részletek és bejelentkezés a 0368/418.902. telefonszámon. A túraváltoztatás jogát fenntartjuk. Túravezető: Szotyory  György. 
Elöljáróban a túráról egy pár fényképet közlünk. 
24-én, szombaton, SALAMON napján szüreti mulatságra megyünk.
Részleteket az említett telefonszámon tudhatunk meg. 
A múlt heti Salamon kő túrával kapcsolatban:
A Salamon kő sziklavárait Orbán Balázs is megcsodálta. Miután szemügyre vettük Salamon király “lovát” Tovább mentünk a Nagy Krukk felé. A Salamon kőtől több szép havasi úton lehet tovább túrázni. Mindjárt a tisztásról indul a Vizes-völgy útja. A Vizes-völgy két hegyhát közé szorul, szemben a Nagy-Krukk. Mindkét hegyháton út vezet. A jobboldali jelzett úton a Keresztény havasra vezet, a baloldali jelzetlen út a hegyhát felső zónájában, a Vizes völgy felső zónáját érintve a Róka padhoz ér. Miután kimásztunk a Salamon kő katlanából, még egy kis mászással elértük a szép jól járható erdei  utat, az út  folyamán belehetett látni a mély Vizes völgyében. Tovább majdnem térdig érő sáros erdő kitermelő  útba mérgelődtünk és szidtuk az erdő kitermelőket. Sajnos már minden felé lehet ezt tapasztalni. Szerencsére a Róka padnál már jobb úton ereszkedtünk le a  Rakodó völgyében.          
Térjünk visza Salamon kőhöz, hiszen túránknak ez volt a korona része. A Salamon kő alatti parkírozóban egy sárga romos állapotban lévő épületre lehetünk figyelmesek. Ez volt a Salamon kő hajdani vendéglője, előtte a cementezett teraszon a turisták sörözhettek, hiszen a Salamon kő a brassóiak kedvelt kiránduló helye ma is. Az épületen egy kopott festményen Salamon király legendáját láthatjuk, amint az egyik szikláról a másikra ugrik át lován.
(Salamon az Árpád-házi magyar király. 1063 – 1074, kb. 950 éve) 
Salamon Királlyal kapcsolatban több legenda ismert. Brassó címere is a Salamon legendájából született.
A leges-legjobb leírás Orbán Balázstól származik. Orbán Balázs írásából idézünk:
“Bolgárszeget meglátogató utast figyelmessé teszem, egy pár óra alatt megejthető, érdekes kirándulásra a Köszörűpatak havasok közé mélyülő völgy fejében, mely nem is sejtett szépségeket rejt keblében ; de nemcsak figyelmessé teszem, hanem útmutatásként rövid leírást is nyújtok….. Bolgárszegen felül a völgy egybeszorul, a vidék vadregényes jelleget ölt. A völgyet mindkét oldalról függélyesen lemetszett sziklás hegyek szegélyezik…. Egy meredélyesen felvonuló ösvényen lehet e sziklaszál aljára feljutni ; innen fel egész pompájukban a hátrább eső többi sziklaszálak, számszerint hárman, amelyek alján a Kápa patak beszédes zuhatagjai siklanak alá. E négy sziklaszálat együtesen nevezik  Salamon   Köveinek”  Továbbá Orbán Balázs beszámol a hegy belsejében levő barlangról, amelyben “szép idomzatu cseppkövek vannak”
“A hagyományok azt tartják, hogy a trónvesztett Salamon király népétől és nyugtalan lelkiismeretétől üldöztetve, ezen akkor lakatlan vadonba keresett menhelyet, s ama sziklaszálnk tetőcsúcsán épített magának kis kápolnát, hol remeteként élte le napjait ; midőn pedig végperczét közeledni érezte, a magával hozott koronát egy fa odvába elrejtve, egyedül, senkitől nem siratva hal el. Később az elvénült fa kidőlt, s így találták meg az arra járó pásztorok a koronát, melyről a később épült város Corona neve eredete.”

2015 október 17

Túrák
A meteorológiai előrejelzés egész hétre esős – hideg időjárást  jelez.
Ha szombaton, 17-én, Szilamér napján, ha végre kisüt a Nap, akkor találkozunk a Postaréten 9 óra 45 perckor és busszal a Salamon-kőhöz megyünk. 
A Salamon-kőnél közösen határozzuk el a túra irányát. A Nagy-Krukk, jöhetne számításban, de egy pár évvel ezelőtt a turista úton erdő kitermelés folyt és az utat sártengeré változtatták. Már számos turista utat tettek tönkre erdőkitermeléssel. További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.
A tavaly, ősszel a Salamon-kőnél  készült fényképekről mutatunk be egy párat:
2013 október 5-én, nagy hó esett Brassóban.  Ez a korai havazás ismétlődött meg az idén. 
Az alább bemutatott fényképeken láthassuk a behavazott zöld növényzetet.  

2015 október 10

Túrák
Mivel sorozatosan, csapadékos – borús időjárásban van részünk, az október 10-ére, szombatra, Bendegúz  napjára a túra útvonalát, pénteken határozzuk el, mivel nem tudhatjuk, hogy szombaton az időjárás megfelelő lesz-e a túrázásra.
A múlt szombati időjárást nem találtuk megfelelőnek az 1700 m.-es Bobul túrára, ezért túrát változtattunk és a Gotthárdkő térségében túráztunk.
A BTE a Brassó környéki túra lehetőségeket már számtalanszor bejárta. Nem szívesen ismételjük a bejárt túrákat, azért sem, mert ragaszkodunk ahhoz a közmondáshoz, hogy:
“A BEJÁRT TÚRÁT A NEMBEJÁRT TÚRÁÉRT MINDIG HAGYD EL”
Egy téli bolnoki túra alkalmával szemügyre vettük a Gotthárdkővet. Akkor elhatároztuk, hogy befogjuk járni a környékét. Fényképet is készítettünk róla, amit a leírásunkhoz csatoltunk.
A Gotthárdlő. 822 m. A térképeken ne keressük, mert hiába fáradozunk, nem találjuk meg. Nekünk van egy 1933-ban kiadott térképünk, ami Székely Gézától származik. Ezen a térképen mindent megtalálunk, románul és magyarul is.
Első lépésben megtekintettük az alatta levő felhagyott kőbányát, majd Dél irányban a Pergelttető és nyereg, ahonnét jobbra térve a Pojánkőhöz, balra a Bolnokra érhetünk ki. Egy elég meredek inkább úton indultunk el, ami párhuzamosan halad a Bács-völgyével, természetesen a hegy oldalába. Az út majdnem egyenes irányban halad, a Pergelttető nyeregnél ér véget. Egy lomb alagúton áthaladva, egy kis tisztásra értünk, ahol lepkék találkozóját pillantottunk meg egy fa óriás törzsén, innét a nyereg kb. 10-15 percre van. A régi térképünkön be vannak jelölve a Gotthárdkő gerincére  vezető ösvények,  szándékunk van, hogy egy más alkalommal ide is kimásszunk.
Dr. Kovács Lehel István, a Brassói EKE és az Országos EKE nemrég megválasztott elnöke, e kétszeres tisztség betöltéséért, a BTE őszinte gratulációját fejezi ki. Megvan győződve arról, hogy most már jó kezekben van a két egyesület. Elmaradnak az “eszményi” sértegetések a BTE-vel szemben és ezentúl, egy tisztességet megadó EKE egyesület lesz  itt Brassóban.
írásából megtudtuk, hogy a Gotthárdkő gerincén, valahol egy Remete-barlang található. Ahogy előbb említettünk, ezt a barlangot is megfogjuk keresni.
Mivel a Nap állandóan szembe sütött, csak kevés fényképet tudtunk készíteni.

Megemlékezés.

 
Október 6-án, a TIZENHÁROM VÉRTANÚ 166-ik évfordulójára emlékezünk. 1848 – 1849
MÁRKUS ISTVÁN FORRADALOM  ÉS  SZABADSÁGHARC  1848 – 1849 KÉPES TÖRTÉNELEM  című könyvéből két ábrázolást közlünk:
vertanu     

2015 október 3

Túrák
Október 3-án, szombaton, Helga napján, újraszervezzük a rossz idő miatt elmaradt       Nagy Bobu kirándulást.
A túrán módosítunk, mivel a Csora-havast átszelő erdei út ilyen sok eső után nagyon sáros. A turista háztól, ami hajdanában határőrség háza  volt a Tatrang patakot követve a A Kecskeláb-havason keresztül megyünk a Bobura, természetesen ha az időjárás is megfelel.  Tulajdonképpen a nagy kiterjedésű  Grohotis hegységben fogunk járni. (Légvonalban, Babarunka és Slănic Prahova között kb. 30 km.) A hegység legmagasabb csúcsa is látszik az 1768 m. Grohotis csúcs.  Bejelentkezés és további részletek,  az előbbi közleményben megadott telefonszámon  A túravezető is érvényes.

A  Grohotis hegység.

Ez a elnevezés, nem nagyon ismert a magyar turisztikai irodalomban. Mivelhogy ide szerveztünk kirándulást ezért röviden ismertessük, hogy tulajdonképen hol tündököl ez a nagy kiterjedésű hegy. A Kárpát-kanyarban, pontosabban a Bretocsa-hágó és a Predeluc hágó között.
A hajdani BTE turista titkára Székely Géza 1936-ban,  öt turista társával: Jakab Irén, Török Mária, Jancsika Albert, Lutsch Gyula és Blau Jenő társaságában esős  időben bejárta ennek a hegynek egy részét.
Képzeljük el, Brassóból a tranvájjal kimentek Hosszúfaluban, innét gyalog: Ósánc – Babarunka – Bretocsa-hágó, itt jobbra tértek és a régi határ mentén, a határ halmokat követve: Lovak-havasa – Bobul-mic – Bobul-mare (a régi határ Bábesen haladt, de ide nem másztak ki) Kecskeláb-havas. Az eredeti cél a Predeluc lett volna, de a rossz idő miatt leereszkedtek a Tatrang-völgyében, a turista házban éjszakáztak, másnap gyalog indultak el, a gyaloglás Hosszúfaluban ért véget.
Székely Gézáék, a Grohotis hegységet egyszerűin a Nagykőhavas és a Csukás közötti hegyeknek nevezték. Erdélyhez csak egy kis része tartozott. A Grohotis hegységnek érdekessége, hogy itt is megtalálható a Csukás és Bucsecs hegység szikláira hasonló szikla alakzatok, de tejesen eltérő formákban. A hegységnek, legalább egy tucat túráját volna érdemes bejárni.
A hegységről 2001-ben, jelent meg leírás a Munţii Carpaţi  27-ik számában
A BTE a hegységben több túrát szervezett, a Bretocsa és a Predeluc között. 
Az alábbiakban egy pár fényképet mutatunk be:

2015 szeptember 26

Túrák
Szeptember 26.-án, szombaton, Jusztina napján, a Nagy Bobulra kirándulunk.
A múlt szombaton, miután kiértünk a piros sávval jelzett útra, nem a Kecskeláb felé mentünk, hanem az elágazásnál balra tértünk és a Priscsura, kapaszkodtunk ki. Szombaton, szintén a Kecske turistaháztól indulunk és az elágazásnál jobbra térünk és Bobulra megyünk. Az 1263 m. Bratocsa-hágó és az 1300 m. Predelus-hágó közötti hegyek 1600 körüli magasok, szeptember végén, esős idő esetén köd veszélye fenyeget, ami megnehezíti a tájékozódást, ezért csak sztabil időben ajánlatos ezeket a hegyeket felkeresni. Ezek szerint rossz idő esetén a túrát elhalasszuk.
További részletek és bejelentkezés a 0368 418 901  telefonszámon.
Túravezető: Szotyory György.
A múlt szombaton szervezett túrával kapcsolatban:
Ahogy említettük a Kecske turista háztól indultunk. Egy sötét – meredek erdőn keresztül kapaszkodtunk ki a piros sávval jelzett 1000 éves volt határ útra. Nem kis meglepetésünkre az a benyomásunk támadt, hogy ezt az utat nem emberek használják, hanem a medvék. Úgy felfelé, mint lefelé tele volt medve nyomokkal és nagyon sok medve ürülékkel. Az alagút szerű ösvényt, medve ösvénynek neveztük. Hamar kiértünk a tisztásra, ahol nagyon sok őzlábgomba  fogadott.Az utunk folyamán nagyon szép kilátásban volt részünk, különböző szikla alakzatok mellett haladtunk el. A legszebb kör-panorámában az 1556 m Priscsun volt. Kezük a Teszlával – Csukás – Zăganu – Babeş – Kecskeláb – Bobul – a távolban a Baiului a Neamţu a Păltin csúcs – Vajda – Teszla. A Baiului mögött a Coştila csúcsot is meglehet pillantani. A turistaház  és a Priscsu csúcs a  térkép szerint  9 km. A csúcstól a Predeluş-hágó kb. fél óra.
Alábbiakban egy pár fényképet mutatunk be:

2015 szeptember 19

Túrák
Szeptember 19-én, szombaton, Szabolcs napján, a Nagy Tatrang völgyűből  kirándulunk a Kecskeláb havasra. A Kecske turistaháztól indulunk, kb. egy fél óra alatt kiérünk a piros sávval jelzett 1000 éves határra, utunkat a régi határt követve folytassuk. A környék további hegyei:
Csóra, Urlát, Priscsu, Bobul stb. A Nagy Tatrang völgyét Babarunkánál érjük el.
További részletek és bejelentkezés a 0368/418.901. telefonszámon.
Túravezető: Piszár Károly.
Rossz idő esetén a túrát elhalasszuk. 
 
A lemhényi táborból szervezett túrákkal kapcsolatban.
Sajnos a közbejött rossz idő miatt a nemerei túráról le kellett mondjunk. A Lemhénytől a 15 km. -es utat esős idő esetén sár és pocsolyák lepik el. Felsőlemhény ( Velence, így hívják Felsőlemhényt ) közelében levő hegyhátra másztunk ki és a Nemere viharos felhők játékát figyeltük meg. Egy közbejött esemény miatt, elhalasztottuk a Rugát-tetőre szervezett túrát is. Tagtársnőnk,  Zsigmond Jutka egy faragott gyalupadot ígért a Csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, ezt a gyalupadot kellett elvigyük. A múzeum vezetősége hálásan megköszönte és nagyon örvendtek az ajándéknak. Szakítottunk időt és elmentünk a Nyerges-tetőre. Sereg János volt túratársunk, 2010-ben egy gyönyörű kopjafát faragott, amit a hősök  emlékére avattunk fel a BTE nevében. A hősökre emlékezve egy szép koszorúval díszítettük fel a kopjafát. Sajnáljuk, hogy Sereg János súlyos beteg. A felújított  Ika-várához is ellátogattunk. Megtudtuk, hogy a jövő évben múzeumot fognak berendezni a várban.

2015 szeptember 12

Túrák
Szeptember 12-én, szombaton, Ibolya napján. A szombati nappal kezdődően, Zsigmond Judit tagtársunk meghívására háromnapos tábort szervezünk Lemhényben. 
A következő túrákat szervezzük: Csernáton Haszmann Pál Székely Nemzeti Múzeum, séta Kézdivásárhelyen.   Nemere, Nagysándor csúcs.  Nyergestető,  Úz-völgye, Nagy-Rugát csúcs és a  Csicsinda csúcs.
Részleteket a 0368/418.901. telefonszámon tudhatjuk meg.
Rossz idő esetén a  táborozást elhalasszuk. 
 
 
 
A múlt héten szervezett három túrával kapcsolatban:
 
 
Az augusztus 29-én, a túrán kissé módosítottunk, mivel értesültünk, hogy Málnásfürdő és Barót között  az út minősége rossz.
A túra Olaszteleknél kezdődött, majd a Kormos-patak völgyében folytattuk tovább a Kuvaszó-patak torkolatáig.
Olaszteleken a Dániel kastélyt látogattuk meg.
Erdőfüle, a kpjafák hazája.  A református templomot és a templom mögötti kopjafás temetőt látogattuk meg, valamint a központban levő turulmadaras emlékművet. Utunkat a Kormos-patak völgyében folytattuk, majd a Kuvaszó-patak völgyében levő vízesést kerestük meg. Sajnos a szárazság miatt a “vízfüggönyt”  nem láthattuk. Viszont mésztufás kis vízesés csodálatos látványt nyújtott.
Száldoboson borvízzel megrakodva jöttünk haza.
Fényképek:
 
Szeptember 2-án, szerdán, az új erdőkitermelő úton túráztunk a Tömös-völgyében. 
Kb. 4-5 km. jártunk be, egészen a Várna-völgyéig. A Várna-völgyében az erdei háznál fejeztük be a túrát.
Fényképek:
 
 
 
Szeptember 5-én, Apáca – Kőlik-barlang. Ez a túra volt a legszebb.
A kőbányától a Nagykőpatak völgyében indultunk el erdőkitermelő úton. Miután balra feltértünk a Nagykőpatak forrás vidékére, itt egy mesebeli erdő várt ránk. A pataknak több érdekes forrásból a víz, egyszerűen a földből jön elő. Gyönyörű bükkfa erdő, függőkertek, és ami a legszebb, mindenfelé bizarr alakú mésztufa sziklákat  lehet látni. A barlangot innen 10 percre lehet megtalálni a persányi gerincnek keletnek néző oldalában. Sajnálatos, hogy a tavalyi szélvihar itt is nagy pusztítást végzett, rengeteg fát döntött ki a szél. A forrástól tovább menve két sziklás hegyhátat, köztük egy nyerget találunk, a barlang a jobboldali sziklában találjuk meg, egy kis kimászó után. A barlangban nemcsak kövületeket, hanem medve lábnyomokat, pókokat, lepkéket is találtunk.
A barlangot 1974-ben tárták fel és ekkor nevezték el barlangot  a falú nagy szülöttjének a nevéről Apácai Csere János – barlangnak. Kövületekben ( őskorallok, kagylók, csigák ) gazdag mezozoos mészkövekben alakult ki, amit jól lehet látni a barlang falán. Kisgyögy Zoltán geológus felmérése szerint a barlang összhossza kb. 100 m.
Fényképek:
Megemlékezések: 
 
Széchenyi István.  1791. 09.  21.
Születésének 224-ik évfordulójára. 
 

Ifj. Halász Gyula, BRASSAI.  1899. 09. 9
Születésének 116-ik  évfordulójára.

 

Halász Gyula, a hajdani BTE elnöke  1871. 09. 11. 
Születésének 144-ik  évfordulójára. 
 
Székely Géza, a hajdani BTE turista titkára 1987. 09. 14.
Elhunytának     28-ik  évfordulójára. 
 
Erzsébet Királynő, SISSI  1898. 09. 10. 
Elhunytának   117.-ik  évfordulójára.     

2015 augusztus 29, szeptember 5

Túrák
Augusztus 29.-én, szombaton, János napján a honismereti túránk útvonala a következő: 
A túra Málnásfürdőnél kezdődik – Málnásfürdő – Hatod-hágó – Nagybacon – Szárazajta (Gálát geológiai rezerváció ) – Barót – a Kormos-patak völgyében : Bardoc – Erdőfüle  -Kuvaszó-patak  “vizfüggönye”. 
Bejelentkezés és részletek a 0368/418.901. telefonszámon.
Túravezető: Zsigmond Jutka BTE tag.
 
Szeptember 5.-én, szombaton, Lőrinc napján a Persány hegységben kirándulunk Apácáról. 
Részletek és bejelentkezés az előbbi túra közleményben megadott telefonszámon.
Túravezető: Brummer Klára BTE alelnök.
Megemlékezések:
István, a király  brassói megemlékezése, az RMDSZ szervezése keretén:
Augusztus 19-én, 19 órai kezdettel ünnepi szentmisével emlékeztek meg
                                                                                             SZENT ISTVÁN  KIRÁLYRÓL. 
Ezután az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán a Széchenyi István emléktáblánál koszorúzásra került sor. Koszorút helyezett el: az RMDSZ, az Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója, a Máltai szeretett szolgálat és a Brassói Turista Egyesület, a koszorút Szotyory Mária és Brummer Klára helyezte el. 
A Brassói Dalárda és a közönség közösen énekelték el a MAGYAR és a SZÉKELY HIMNUSZT.
Megszentelték az ÚJ KENYERET és mindenki részesült az KENYÉRBŐL.
Ezután a Díszteremben le vetítették az ISTVÁN A KIRÁLY  című magyar rockoperát.      
 
Emlékezzünk az Brassó református magyarság  legszebb református templomára, ami a város egyik ékessége volt.  1892-ben épült és három nap alatt, 1963-an kegyetlenül rombolták le.
 
A templom, Alpár Ignác műépítész tervei alapján készült el, a két év alatt felépült templomot
1892 augusztus 24-én avatták fel. 
Idézünk a Brassói Lapokból:
“1963-at írtak. Brassó belvárosában a romboló buldózerek fülsértő lármája hallatszott. Zúgtak a gépek, keserűen hallgattak az emberek. A templom riadt fájdalommal figyelte, amint testábe martak a vasfogak, egyre nagyobb darabokat harapva ki falából. ledőlt a torony, omlottak a falak, majd síri csend borult a tájra, a porfelhő is leülepedett. A város szívében keletkezett romhalmazt sietve hordták az egymás után sorjázó teherautók. Sietni, sietni! – ez volt a hatalom parancsa, hogy nyoma se maradjon ennek a rettenetes rombolásnak. Tűnjön el az emléke is egy templomnak , amely annyira sértette a szemüket….. A pazar épületnek két világháború  és a Trianon sem ártott, de az épület sehogy sem tetszett a kommunista hatalomnak….. A presbiterek próbáltak ellenállni és az első megbeszélésen a javaslatok ellen szavazni, de akkora volt a nyomás, hogy a következő alkalommal el kellett fogadni a tényeket. A nagytiszteletű Albu Dezső és Szabó Károly lelkipásztorok, valamint Csia Pál nyugalmazott lelkész minden szóbeli és írásbeli próbálkozása hiábavalónak bizonyult, az elhatározott tényekkel szemben semmi esélyük sem maradt.”
Kalauz   Halász  Gyula
A brassói ev. református templom előtt
 
E templom amit itt látsz     Figyeld csak meg bármerre mész     A gyönyörű parkból nézve
Építette Alpár Ignác              Összhang, erő, dísz, áhítat,                 Eléd tárul az egésze.
A nagy műépítész. –               Mintha szólna: az Úr hívatt!                S elmélázva az ősi kincsen
                                                                                                                         Fáj, hogy béke ma már nincsen.
                                                                                                                                            Brassó 1962 április 22
Emlékezzünk a Cenk tetőn volt ÁRPÁD szoborra.
A szobor nem Árpád fejedelmet alakította meg, hanem egyik harcosát.
A szobor Árpád szobor név alatt ismeretes.
Az Árpád szobrot 1896 augusztusában állították fel a Cenk hegység legmagasabb pontján.
A szobor felavatására 1896 október 15-én került sor.
1913 szeptember 27-én két besszarábiai  személy dinamittal felrombantotta.
A robbantás következtében a megrongált szobor nem dőlt le, egy későbbi vihar döntötte le. A szobor maradványait rendőri felügyelet alatt szedték össze és a Brassói Történelmi Múzeumban helyezték el.  A szobor maradványait eltüntették a Cenkről, de a helye ma is megtalálható.
1999-ben, a szobor feje egy román hölgy, Gordon Veronika jóvoltából kikerült a múzeumból és a brassói evangélikus egyház őrizete alá került. Itt tekinthető meg a szobor  e lényeges maradványa.
Azt, hogy hogyan került ki a szobor feje a múzeumból és hogy hogyan ünnepelték meg az egykori EKE az Árpád szobor évfordulóját, a mellékelt közleményben közöljük.
Azt is megtudhatjuk, hogy hogyan nézett ki Árpád fejedelem, ha elmegyünk Torjára. Máskülönben Torján találjuk a világ legnagyobb kopjafáját.
Alább egy pár fényképet közlünk: