A hétfőre szervezett túrát a rossz időjárás miatt elhalasztottuk.

A túrával kapcsolatos részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Csernátonban a Haszmánn Pál Múzeumot tekintettük meg. Az a véleményünk, hogy még egy ilyen, minden szentpontból gazdag múzeum még egy nem található az országban. A múzeum 1973 ban alakult, azóta pedig nagyon sokat fejlődött. Óriási nagy gyűjtemény tekinthető meg itt a Haszmánn Pál Múzeumban. 

A múzeum a múltat idézi föl: népművészeti, katonai régiségek, régi gépek, gőzgépek, cséplőgépek, szekerek, hintók, favágó gépek, régi szíjjal hajtott esztergák, öntött gyönyörű vaskályhák, elektronikai gyűjtemények, rádiók, tölcséres gramofonok, stb. Az udvar közepén egy hatalmas hársfa, érdekessége, hogy az alsó ágai a földig lehajolnak s ezáltal egy “boltív”  alá lehet beülni.

Ebédelni a nem messze levő Ika-várához mentünk. Ika-várát a Csernátoni csonka toronynak nevezték, mivel felső része 1802-ben egy földrengés következtében leomlott. A tornyot restaurálták, a torony leomlott részét újra építették, gyönyörű munkát végeztek, amit fényképünk is igazol.

Orbán Balázs is megemlékezik a várról. “Az Ikapatakának Csernáton, (vagy Nagy patak)      patakával való egybeszakadásánál a két patak közé egy 80 – 100 láb magas  Várbércz  éle nevű hegyfok szökell elő, ennek keskeny tetőlapján van Ikavára vagy más néven a csernátoni csonkatorony. E várról semmi történeti adatunk nincsen…. A hagyomány azt mondja, hogy Ika, Póka király vezére volt, ki a Bálványos várából elüzetvén, ide vonult, és itt épitett magának várat….”

Orbán Balázs két legendát említ a várral kapcsolatban. ” Rege szerint egy óriás kigyó lakott a     várban, oly nagy, hogy farkával körülölelvén a tornyot, fejével lenyult a patakban inni, máskor meg azért hajolt le, hogy az arra járókat felkapja várába, e kigyót hoszas tusa utén idegen vitáz ölte meg.”

Orbán Balázs részletesen leírja a várat. A vár egy hosszú keskeny erőd volt, mely 480 láb hosszúság mellett csak 28 láb széles volt. A várfalak Kelet – Nyugat irányúak voltak.  A várfalak csúcsban végződtek, mindkét csúcsban zömtorony állott.  A nyugati tornyot valószínű, hogy lerombolták, mert már sajnos nem létezik.

A tömösi szorosból több erdei út vezet a Nagykőhavas bércei felé. Az emlékműtől számítva az első erdei út ami sorompóval van lezárva az Ördög völgyében vezet. A völgyel szemben van egy nagy szikla  ez a Százforintos bérc Orbán Balázs szerint. Ezt máma már senki nem tudja.  A mai térképek szerint feljebb tornyosodik a liliom szikla. Orbán Balázs leírása szerint ez a nevű szikla a patak jobb partján van.

Az Ördög völgyét a turisták nem járják. Kár. Ez egy gyönyörű völgy, nagyon meredeken hatol fel a Hammas erdőben, a bővizű Ördög pataka a vízesés szerű zuhatagok egész sorozatát hozza itt létre és hallani a hozzá illő zenét. Az út sáros a patak sok helyen az utat is kibéreli, a zuhatagokat hol baloldalt, szemben meg jobb oldalt zuhognak alá. A keskeny völgy erdeje őserdő jellegű.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

rossz idő esetén a túrát elhalasszuk, vagy túrát változtatunk.

Végre eljött az a időjárás, amikor sem esőre, sem nagy melegre nem kellett számítani, ideális időjárás a Tamás-gerincre ahonnét szép kilátás nyílik a Királykő északi oldalára, főleg  az Ördög-malmaira. 

A Plaiul Foii-ról  indultunk el. A kék háromszög jelzésen a nagyon meredek Nagy-oldalon másztunk fel a piros sáv jelzéssel jelölt Foii nyeregig két óra alatt.  Pontosabban itt megy végig a régi Határ vadászok útja, az 1000 éves határ út.  Ez  most már turista út, piros sáv jelzéssel van jelölve, amely a Fogarasi havasok felől átszeli a Nagy-Tamást csúcsát (1735 m.), Foii-nyereg (1367 m.), Kis-Tamás-nyereg (1644 m.), tovább a Spirlát érintve felhág a Láncok nevű hegyoldalon a Királykőre, a Pásztor csúcsot (2238 m.) érintve tovább halad a Búcsecs hegység felé. A Foii-nyergtől, a Tamás-feje csúcsot (1507 m.) érintve 3/4 óra a Tamás-gerinc. A Tamás-feje nevű csúcsról egy kellemes séta út vezet a volt 1000 éves hátár-úton a Tamás-gerinc tisztásig, a Tamás-forrását is érintve. A széles fa sorokkal szegélyezett út a tisztásnál ér végett, ahol az erdőből kilépünk a tisztásra, mindjárt a Királykő gyönyörű sziklás gerince tárul elénk, figyelmünk mindjárt a szemben levő Ördög-malmából származó Nagy-kőfolyás köti le. Miután felmegyünk a kis csúcsra, elláthatunk  a Pásztor-csúcsig. Továbbá szemlélődve láthassuk a Királykő válla, Hossú-orom, Leszpez, Lancea csúcsokat, a Zárt tisztást,  majd az Ördög-malma következik, alatta a Nagy-kőfolyással továbbá láthassuk a   Cseárdák barlangot, a Pietrei és a Funduri csúcsok következnek. A szembesütő Nap miatt, homályosan látszanak. Ezeken a sziklás részeken virágzik augusztusban a legszebb  havasi gyopár és a ritka Királykő szegfű, ami csak itt honos. Mindkettő szigorúan védett virág.

A kis csúcsról Nyugat irányban a Iezer-Papusa hegyei láthatók.

Plaiul Foii-tol egész Zernestig lehet követni a Királykő gerincét. Ilyen természeti csodát nem mindenhol lehet látni.

Mondanunk sem kell, hogy Orbán Balázs is bejárta és megcsodálta a sziklás vadregényes Királykőt. Nagy lelkesedéssel írja le élményeit. Egy pár sort idézünk írásából:

“A Királykő, mint már emlitém, a rosnyói völgy délnyugyti szögletében emeli fel megdöbbentően nagyszerű, idomra nézve hasonlithatatlanul szép sziklatömegét….A K r e p a t u r a, egy még a tordai hasadékot is nagyszerűségében túlszárnyaló sziklarepedés, melynek nagyszerű tájaktól környezett nyaktörő ösvényén szintén fel lehet Zernyestről jutni a Sztina-Vladuszkához, csak hogy e rövid út nem másnak, mint zergéknek s zergeként mászó csobánoknak (pasztor) való. Külömben annak nem sokat enged azon út, mely a Vlkaduszkan túl következik, s melyet lovaink hátrahagyásával csak gyalog folytathattuk. Az a Királykő falmeredek oldalának hajmeresztő sziklarepedésein és gerincz-élén délirányban hatol, s vagy két órát vesz igényben, s e két óra minden percre ezer veszélyt hozhat, pedig még hátra van az út veszélyesebb része, mert a hogy a Királykő hátsó részének tetejére felkapaszkodtunk, ösvényünk északra kanyarodik s mindenütt a havas sziklagerincen húzódik, mely mindinkább egybe szükül, mig egyszer tenyérnyire keskenyedik, ugy hogy alig marad hely, hová az útas lábát letehesse, de nemsokára még e fösvényen kimért tér is elvesz lábai alól, a sziklagerincz oly élessé lesz, hogy azon csak lóháton való ülmodorban lehet tovább kúszni….. aki e vadregényességben borzadályos útat megtenni elég bátor, az egy órai kúszás után a Királykő tetőlapjára ér…. ” Továbbá leírja a Királykő csúcsán észlelhető királykői vízhanggót, amit Kurz Antal fedezett fel 1842-ben. 

“Lejövet még megtekintésre érdemel az Ö r d ö g malma (mora drakuluj), mely a Királykő déli oldalában veszélyes, bajosan megközelithető helyen 6500 lábnyira van a tenger szine fölött.   A Plaju-Foi felett egy Klisku – sperli nevű öblösülés van, innen vagy 600 ölnyire esik a Királykő délnyugati szögletén az Ördög malma, toronyszerű sziklagúláknak festői csoportja alkotja az előtért, hátul 20 ölnél magasabb sziklafal oldalán több üreg van, melyekből zuhatagként omlik alá a finom fehér homok, alant örökké növekvő halmokat alkotva….. S csuda-e ha még az észlelő embert is bámulatra ragadó megmagyarázhatatlan ezen jelenséget, az előitéletes havasi nép az ördög műveletének tartja, hol sziklaőrlő malmai vannak a sötétség szellemeinek.”

                         

Augusztus 19-én és 20-án, félretéve  minden programot a Szent István király ünnepségekre figyeltünk. Nemcsak a Brassóban szervezett ünnepségekre figyeltünk, hanem a Duna és az M1 műsorait is követtük az 1000 éves  Magyar nemzeti ünnep alkalmából.

19-én, pénteken részt vettünk az  RMDSZ Brassó megyei szervezete által a Szent István király tiszteletére  szervezett ünnepélyen. A megemlékező szent mise a Brassó-Belvárosi Katolikus Templomban  volt megtartva, majd ökumenikus kenyéráldásr és koszorúzásra került sor a Széchenyi István emléktáblánál, az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. A Brassói Turista Egyesület részéről  Szotyory Mária BTE titkárnő és Sipos Lajos BTE kultúr-felelős koszorúzott és hajtott fejet.  A  BTE -en kívül még három magyar egyesület tartotta érdemesnek a koszorúzást, vagyis a brassói magyarság jobbika.

Augusztus 21-én, hétfőn, Hajnal napján a Királykőre, pontosabban a  Tamás tisztásra kirándulunk. Ezt a túrát már többször elhalasztottuk. Reméljük, hogy a jövőhét elején megtudjuk szervezni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Az időjárás valamennyire enyhült, eleget ahhoz, hogy a sűrű erdei úton feltudjunk menni a sisak idomú Ürmösi-Tepőre. Azon az úton mentünk fel, amelyiken annak idején Orbán Balázs is feljutott, a Várútján. Ezen az enyhén emelkedő úton, amely jóformán körbe övezi a Tepő keleti oldalát, akár hintóval is lehetne menni. Az út a sziklában vágott “kapunál” ér véget, ahol valószínű  a Kapu-torony állhatott. Ahogy kilépünk a “kapun”, mindjárt a Solyomkő sziklái tűnnek föl.  Tovább ösvény vezet, amely átvágja a nagyon meredek tisztást és egy enyhe meredek kapaszkodón pár perc alatt  kijutunk a tetőre. A tetőről minden irányban  szép kilátásban volt részünk: Tolvajos, Solyomkő, Olt-Alsórákos, Durduja, Szörmál sziklák, Rákosi Tepő, Hollókő a kis hollókkal. Keletre nem lehetett kilátni a magasra felnőtt növényzet miatt. A mindenfelé elhajigált sörös flakonok, uborka és hagyma maradványok azt bizonyítják, hogy járnak ide a vandál turisták. Turkálások nyomait is találtuk. Nem állati!

Várnak nyomát nem találtuk. A lerombolt várnak a köveit valószínű, hogy a környező falvak lakói hordták el. Sok leírás bizonyítja, hogy a hajdani ős várainkat a vandál lakosok rombolták le.

Az Ürmösi Tepőt Orbán Balázs részletesen leírta, Idézzünk egy pár sort írásából:

“Mindenek előtt az oly sok tekintetben érdekes Tepejt tesszük vizsgáladásunk tárgyává, hogy ezt alaposan végrehajthassuk, a 2500 láb magasságu hegynek fennlapjára kell felhatolnunk, azonban ez nem olyan könnyű, mert e hegy is minden oldalról megmászhatatlan meredeken emelkedik, egyedül csak kelet oldali hegynyakán lehet oda nem ki nehézséggel felhatolni, követvén a hegytetőn feküdt várhoz vezetett azon sziklába vésett utat, melynek még ma is evitázhatatlan nyomai mutatkoznak s mely napjainkban is Várútja néven ismeretes. Fennebb a hegynyak keskeny sziklagerinczé keskenyedik, e helyet ma is Várkapunak nevezik, s látszanak is ottan  olyan üregek és rommaradványok, melyekből azt lehet következtetnünk, hogy a bajosan megmászható keskeny sziklagerinczre egy kapubástya volt épitve, mely a várba juthatását elzárta…. Az Ürmösi Tepej kőzete vereses szinű jura mészkő, melynek felületén vékony rétegű fekete humusz terül el, ezen termékeny talajban a havasi flora gyönyörű szinpompában váltakozó virágait ülteté a mindenütt izléssel kertészkedő természet, ott egy szenvedélyes füvész kétségtelenül szép és ritka példányokkal gazdagithatná gyüjteményét.”                  

Nem számítottunk arra, hogy szombaton 5-én  és vasárnap 6-án  40 C fokos hőség fog tombolni, inkább essen az eső, ezért minden túrát mellőztünk.

Elöljáróban bocsássuk a sisak idomú Ürmösi-Tepejt. 

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető Brummer Klára. 

A nagy kánikula előtt két túrát is szerveztünk.

Földvárra és Bodvaj történelmi és geológiai védett területre.

A Brassói Lapokból  értesültünk, hogy befejeződött a négy évig tartott a Földvári-vár felújítása.

Állandóan figyeltük, hogy mikor bontják le az állványokat, végre ez bekövetkezett, mivel nagyon kíváncsiak voltunk a vár felújítására oda igyekeztünk. Szép munkát végeztek, a barcarozsnyói és a kőhami vár után, ez a harmadik szépen újra épített vár. Normális, hogy a várat Orbán Balázs is bejárta és részletes leírást közöl róla. A várat földvári fellegvárnak nevezi, már akkor romos állapotban találja. Idézett: ” XV-ik század várépitészeténél divatozott modor lévén, ismét arra mutatna, hogy e citadella sem a lovagok épitették, hanem az később emeltetett, föltehetőleg akkor, midőn Földvár 1427-ben Zsigmond királytól vásárjogot nyervén, várossá emeltetett… 1870-ben egy katonai laktanyát kelletvén épiteni, a földvári  kupaktanács elhatározta, hogy azt a citadella  lebontandó falaiból épitsék, és ezen vandál határozatukat derék lelkészük ellenzése daczára végre is hajtották. Igy a csak a pár évvel ezelőtt még teljes épségben állott kaputornyot és a vár déli falának egy részét lerombolták. És ne jajduljon-e fel a régi műemlékek iránt kegyelettel viseltető szemlélő, midőn egy magát műveltnek tartó nép ily vanlalismusát látja, s kiméletet érdemel-e az ily barbár  eljárás ? “.

Már régen kiszemeltük e történelmi és geológiai védett területet. A Fenyős-patak mellett lévő egysávos leaszfaltozott úton  mentünk fel egy gyönyörű szurdok völgyön. Szép tisztáson pillantottuk meg a VASHÁMORT, vasolvasztót. Itt öntötte Gábor Áron az első két ágyút. Mögötte van az ágyú útjának nevezett út, amit szép ültetett fasor szegélyez, az erdészháznál ér véget. A vidék arról híres, hogy lépten-nyomon borvíz források fakadnak. Egy pár forrás megkerestünk, a hajdani temetőben és a borvízes barlanghoz nem tudtunk eljutni egyrészt azért, mert a patak mély völgye fölött lévő hid le-volt szakadva és már időnk se volt. Legközelebb megint elmegyünk és akkor keresünk egy más utat. Akkor majd részletesebben számolunk be. Még annyit említünk meg, hogy az út jobb oldalán tömegesen nyílik a nebáncs virág.           

A bejelentkezés a megszokott telefonszámon.

Július 29-én, szombaton, Flóra napján a sisak idomú  Ürmösi-Tepejre kirándulunk. Az Olt-szorosból megyünk fel, arról a tisztásról, ahol az unitáriusok szokták szervezni minden év utolsó júliusi szombatján az Unitárius Találkozót. Az idén Datk ( Dakk,  ahogy Orbán Balázs  nevezte) szervezi.

Orbán Balázs nyomában fogunk járni. Az Ürmösi-Tepejen hajdanában két vár létezett, aminek nyomát most is meglehet találni, a három barlangja arra vár, hogy felkutassuk.

További részletek és bejelentkezés a 0368/901 418 telefonszámon.

A tomboló nagy melegek miatt, mindenféle hegyi túrát mellőztünk. Végül úgy döntöttünk, hogy a Rétyi Nyírben megyünk “vadászni” persze nem az őzeket vagy a vaddisznókat akartuk kilőni, hanem a tavirózsákat fogjuk megkeresni, amiből már elég kevés lelőhely létezik még. Egy sárga pont jelzésen és más utakon is keresztül-kasul bejártuk a lápost, de tündérrózsát csak az ismert helyeken találtuk, viszont szép lápos-tavak vannak, csak éppen a tavirózsák hiányzanak róluk.

A hatvanas évek elején a BTE elnöke többször is járt motorkerékpárral a nyíresben, amit akkor  látott, annak még nyoma sincs máma. A tavak sokaságában nagy számban tündököltek a tavirózsák. Kár, hogy ez a szép lápos a tejes kipusztulás felé tart. Egy pár évvel ezelőtt, három tóban találtunk tavirózsát, ma már csak kettőben.  A kommunista rendszerben több figyelmet fordítottak a láposra, az erdőt kerítéssel és sorompókkal zárták le. A sorompók elkorhadva a földön hevernek, a kerítések eltűntek, nagyszabású legeltetés folyik, juhok, kecskék, tehenek százai legelésznek. Ez a mai szigorúan  védett RÉTYI NYÍR ! 

Mivel többször, majdnem minden évben legalább egyszer ellátogatunk a Rétyi Nyírben, sok fényképünk gyűlt össze, ebből a fénykép gyűjteményből  közlünk egy pár képet. 

A szombati túrát az időjárás előre jelentését figyelembe véve határozzuk el pénteken.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

A múlthéten úgy szombaton mint vasárnap esős-borús időben volt részünk, ezért a Tamás-gerinc túrát nem szerveztük meg, ezért egy kisebb túrát szerveztünk nem túl messzire, ahonnét nagy eső esetén könnyebben haza tudunk jönni. Az előrejelzés nagy esőt jósolt, ami nem teljesedett be.

A Nagykőhavas felé a Tömös-völgyéből több turista út  is vezet főleg a Hamas erdő felé. Egy párat említünk:

A Gyurka völgyében kirándultunk, két okból választottuk ezt a völgyet, egyrészt azért, mert közel van a busz megállóhoz, másrészt  azért mert itt még nem jártunk.  Az eső szemerkél.

Ez a völgy a Gyurka patakot követve igazi szurdokban bontakozik ki természeti szépségekben gazdag, virágok, sziklák és kis zuhatagok sorozatában, úgy jobboldalt mint baloldalt számtalan források, a mélyből a zuhatagok morajlását lehetett hallani. Feljebb menve a völgyben egy kissé emelkedik és a patak sorozatos zuhatagával találjuk magunkat szembe.  innét már nincs út, a patakban lehet tovább menni, ami a meredek hegyoldalon lévő  Hamas erdő felől folyik. Szemben a Nagykőhavas sziklái láthatók.

A völgy bejáratánál, mint egy őr bástya egy érdekes sziklaszál mered az ég felé. Ez a Gyurka-sziklája, az égre néző, vonító farkasra hasonlít, nézzük meg jól a sziklát.  

Mivel nagy hatással volt ránk ez a nemvárt szép  kirándulás, úgy határoztunk, hogy a többi nem járt völgyet is bejárjuk, különösen a Bánya-patak völgyére vagyunk kíváncsiak.    

Ezen a gerincen már többször is jártunk. Innét belehet látni a Királykő északi gerinc-vonulatának, majdnem az egész vonulatát. A Tamásról felehet menni a Királykő vállára és tovább a kő-folyásokon keresztül a Csárdák- kő malmait lehet megközelíteni. Érdemes messzelátót hozni, mert a Tamásról van amit megcsodálni. Kiindulási helység a Plaiul Foii.

Mivel egy nagyon meredek hegyoldalon kell kimászni, ha megint nagy meleg lesz, akkor a túrát elhalasszuk, ugyanez vonatkozik arra az esetre  is ha az időjárás rosszra fordul.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.

Túravezető Sz. György.

Ürmös. Az Ürmösi Unitárius Egyház Szabó Előd lelkipásztorával már régen barátságot kötöttünk, közös kirándulást is szerveztünk az Ágaskőre.  Látogatásunk során, Szabó Előd lelkipásztor meghívott az éppen tartandó kórus előadásokra, amelyen a magyarországi Sajósenye és a szlovákiai Péger dalárda vett részt, majd az Ürmösi Dalárda zárta az előadást. Az előadás után a Nagykőpatak völgyében kirándultunk Apácáról a kőbánya közelében levő Darázs-forráshoz. 

Vasárnap a Tündérvölgyben kirándultunk a következő útvonalon: Nagyborosnyó után kitértünk Feldobolyra.  Ez a kis reformátusokból álló falucska, amely kb. 250  lakosból áll. A falu a Bodzafordulói- hegyek lábánál terül el festői környezetben, ezt láthassuk a közölt képen is. Az 1773-ban épült református műemlék templomot akartuk megtekinteni, de éppen renoválás alatt találtuk. Kisgyörgy Zoltán geológus és író a következőket írja: ” Csak a hagymasisakos harangtornya fiatalabb ennél, de az abban szóló ún. Bartha-féle, műkincs értékű, reneszánsz díszítésű kisharang 1630-ból való. A templom felbecsülhetetlen egyedülálló értéke a fából faragott stukkókal díszített festett mennyezete… A falu és temetője fölött millenniumi fenyves van…. Messzi földön híres a feldobolyi  szilvapálinka…. Központjában van a Hármas-halom, melyet a bécsi döntés évében bevonuló honvédek emlékére állítottak. Jelenleg hősi emlékmű.”

Tovább Csomakörősön, Körősi Csoma Sándor szobránál álltunk meg. Mivel itt már többször jártunk tovább mentünk Kovásznán átmenve a Tündérvölgyig.  Ez egy gyönyörű tisztás magas hegyekkel körülvéve, tényleg egy tündéri szép hely, tele turistákkal.  A vízesést és a hajdani kisvasút maradványait tekintettük meg. Hazafelé Kovásznán megrakodtunk borvízzel, majd a Rétyi-Nyír tavirózsáit kerestük meg. Találtunk egy pár szép példányt.

Fotó galéria II.     

    

    

A Rákosi és az Ürmösi Tepőn  többször jártunk. A múltkori túrára emlékezve a BTE több-ezer fénykép gyűjteményéből kiválogattunk  egy ősszel készült fényképet a Rákosi Tepőről,  amely az Ürmösi Tepőn  készült.  Elöljáróban ezt a felvételt láthassuk.

Sajnos a múlthéten a nagy meleg miatt, na meg figyelemben véve, hogy a narancs jelzéses hő riadót adtak ki a túrákat nem szerveztük meg.

Még nem lehet tudni, hogy július 8-án, szombaton milyen idő lesz, ezért továbbra is pénteken határozzuk el, hogy szombaton vagy vasárnap hol fogunk kirándulni.

További részletek és bejelentkezés a 0368/418 901 telefonszámon.