Még egy javasolt túránk van, amit szerdán, 29-én szervezzük meg, természetesen az időjárás függvényében. Azért hangoztassuk, állandóan az időjárást, mert esős az idei nyár.

Mivel még mindig szemben kell nézzünk a járvánnyal, ezért csak rövid túrákat szervezünk, Brassótól nem túl messze, és kerüljük a hétvégi napokat, szombat – vasárnap, mert ezeken a napokon már tapasztaltuk, hogy zsúfoltság van.         

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Zernest-ről, szép napsütéses időben indultunk el. Tervünk az volt, hogy nem megyünk a kék jelzésen, azon majd visszafelé jövünk. A Barca-völgyében felfelé, bal felől a Királykő, jobb felől  a  Szág-hegyvonulat. Az első híd közelében, kb. 3,5 km.-re Zertnestől, enyhén emelkedő hegy-oldalon eltértünk a Királykő legkeletibb szikla-tömbje felé. E szikla irányában értük el a kék jelzést. Innét már csak egy séta volt a Remete-hegyig. Szép virágos rét szegélyezte az út mindkét oldalát. Szép kilátás a Szág-hegységre.  Közben, fekete esőfelhők ijezgettek, jobbról is, meg balról is. Ha most nem ázunk meg…. Nem áztunk meg a kitisztult az idő. Megint jöttek a fekete felhők, de most nem ijedtünk meg, mert megint kitisztult.

A Chiliilor kis templom, vagy kápolna a hasonnevű szikla sarkok alatt díszeleg gyönyörű környezetben. Hegy-oldalak, virágok, kilátás a Királykő szikláira, a Szág-hegységre. Mivel már többször jártunk itt, most a barlangokat nem kerestük meg.

Innét a kék jelzésen tovább menve, felérhetünk a Diana kunyhohoz, tovább a Zergék-párkánya – Zerge-forrás, Nagy-Királykő északi gerince 1955 m. 5 óra. 

Az út folyamán több elágazás van:

  Zernestől az első elágazá a sárga sáv jelzésen a Hasadék-völgy.

A második elágazás a kék kereszt jelzésen a Határ-szakadékvölgy.                 

A kék jelzésen, sáros – köves utat követve tértünk vissza. Részben erdőn keresztül vezet az út. Kiérve a Hasadék elágazáshoz, jobb oldalt a Nagy-Királykő, bal oldalt a Kis-Királykő, köztük a Hasadékvölgy. A Kis-Királykő magaslatán  a Hősök-keresztje látható.                  A Curmatura turistaháztól piros pont, a Zánoga-rétről kék pont jelzésen lehet felkapaszkodni a kereszthez. Mindkét út nehéz, az innenső kábelekkel van biztosítva. 

A Királykőn az összes kunyhók leégtek. Helyette, műanyagból készült, gömb alakú kunyhókat helyeztek ki. Ilyet találunk a Dianán is. A hatvanas években még megvolt a régi kunyhó,  aludtunk is benne a padlás részében.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A túrára a 1038 m. magas  Predeál-ról indultunk. A libegő-felvonó, 25 lejért rövid idő alatt felrepített az 1451 m. magas Clabucet csúcsára, vagy hegy-tömbre. Innét gyönyörű kilátás nyilik  a Kárpátkanyar hegyeire. A legpompásabb a Bucsecs-hegység, még az Omu csúcs is látszik. Továbbá bal felé: Királykő – Keresztényhavas – Nagykőhavas. Dél felé a Báj-hegység, vagy ahogy még nevezik: a nagy kiterjedésű Mezőhavas volt látható. Itt még áll a kiégett, emeletes turista szálló romjai. Miután jól kibámultuk magunkat, leereszkedtünk az 1332 m. Garbova  emeletes turista házhoz. Egy kis pihenő után, a meredek hegyoldalon  kimásztunk a Clabucetul Taurului csúcsra, 1520 m. Kb. ugyanaz a kilátás, viszont a Báj-hegység csúcsai, havasi legelői bontakozik ki telyes hosszában. A csúcson  virágok, valóságos virágoskert,  sárga bazsarózsa mindenfelé. A csúcson egy fa-kereszt áll. Az első világháború, 1916 hőseire emlékeztetett. Lövészárkokat lehet látni, ami bizonyíték arra, hogy itt katonai tevékenység folyt.  A csúcsról a kék háromszög jelzésen Azugára lehet eljutni. Az út érinti az azugai telegondolát, amivel szintén a Báj-hegység csodálatos világában lehet feljutni. 

Visszamentünk a Clabucet csúcsára. A kék kereszt jelzésen a Szuszáj felé indultunk el. A tervünk az volt, hogy miután leérünk  az 1000 éves határhoz, ahol még látható egy jó állapotban lévő határkő, a volt határvonalat követve, aCsapja-tetőt érintve megyünk le Predeálra. Mivel későre járt az idő, kitértünk  az útból és Predeálra ereszkedtünk le.

A fotó galériában  határkő mellet, Szotyory Mária a BTE titkárnője és Sipos Lajos az egyesület kultur-szervezője látható.

A hajdani BTE turista titkára, SZékely Géza  a Nagykőhavast írta le, Sipos Lajos a brassói temetőket  kutatta át és írta le. 

A hajdani határ útja a Csapja-tetőről leereszkedett a Tömös-völgyében, tovább a Fitifoiu, (Leányka ) gerincen folytatódott. Ahol két határkő mellett vezet az ösvény.

Fotógaléria,  Clabucet:

Pénteken határozzuk el, hogy hova kiránduljunk  és melyik nap. 

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Szombatra, az előrejelzés esős-viharos időt jósoltak, még volt úgy-hogy a jóslat nem vált be.

Szinájából indultunk, szép napsütéses időben. A felvonó hamar felrepített  a Furnica csúcsra. Ezen a csúcson nincsen rododendron. Innét leereszkedtünk a nyeregbe és kimásztunk a Virfu cu Dor csúcsra, a kőgombákhoz. Tulajdonképpen egy-két héttel hamarabb kellet volna jöjük, az erős napsütés hatására, rododendronnak csak a nyomát találtuk. Viszont a csúcs északi oldala piroslott a virágtól. Érdekes, hogy ez a virág itt kis dombocskákat hoz létre. A fotó galériában láthassuk. A fekete – viharos esőfelhők, minden felölről fenyegettek. Miután jól kibámultuk és fényképeztük a különböző virágokat elindultunk vissza felé. A közeledő vihar ellenére sok turistával találkoztunk, nem féltek a vihartól. A csúcsról a sárga pont jelzésen lelehet ereszkedni a tavakhoz. Erre is sokan mentek. Az égboltot fekete felhők borították, lent mégis sütött a Nap. A Miorita háznál étkeztünk. Kezdet csepegni az eső, amely arra figyelmeztetett, hogy jó lesz indulni. Ahogy elindultunk az eső elállt. Miután eső nélkül felértünk a felvonó teraszára, két hatalmas mennydörgés jelezte, hogy megúsztuk eső nélkül. A mennydörgést nem előzte meg villámlás. A teraszról érdekes, viharos, leereszkedett felhők tarkították a mélyben látszó Szináját. Miután elindultunk lefelé a felvonóval az eső gyengén eleredt. Szinájára zuhogó esőben érkeztünk meg, két fénynélküli mennydörgés köszöntött.

Miután csak csepegni kezdett az eső, elindultunk az állomásra.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A Botorog-csorgónál, olyan meglepetésünk volt amit még soha nem tapasztaltunk. Hogy mi volt a meglepetés? az, hogy az autók a bányától a Zernest-szorosig százával sorakoztak. Ekkora autó tömeget itt sosem láttunk. A kirándulók majdnem mind a Curmatura felé mentek. A Magura felé nem ment senki, minket kivéve, egy pár auto igyekezett fel a meredek szerpentineken.

Kb. 4 kilométert tettünk meg a Maguráig. A gyönyörű kilátás-hoz hozzájárult a szép napsütéses idő. A Csokoládé fogadó teraszon, ahonnan mindenfelé szép kilátás, pihentünk meg. Délután elindultunk  a     6 km.-re levő Alsómoécs felé. Szép kilátás a Bucsecs-hegység felé. Felfelé jövet a Királykő felé volt kilátás. A szekérutat elhagyva egy meredek lejtőn ereszkedtünk le a völgybe.

A Botorog-csorgó-tól piros-sáv jelzésen a gerincen Törcsvárra juthatunk el. 

A világban, az országban megszámlálhatatlan sok barlang van.  Erdélyben található, egyes barlangokról emlékezünk meg. Mit nevezünk barlangnak ? Olyan üreget, amely mélysége meghaladja a 2 métert és járható.  Erdélyi főbb   barlangkutatók, feltárók, leírók közül  Orbán Balázst, Czárán Gyulát.  Kisgyörgy Zoltánt és Dénes István geológusokat említsük.  

A térségünkben található barlangokat Kisgyörgy Zoltán és Dénes István tárták fel és írták le. Ezeket a barlang feltárásokat és leírásokat a MEGYEI TÜKÖR-ben tették közé az 1980-as években. 1987-ben kiadták az 51 barlang vázlatát és leírását a  BARLANG BIBLIOGRÁFIA, FIGYELŐ gyüjteményt, amely a PERSÁNYI ÉS A KOVÁSZNA MEGYEI BARLANGJAIT  tartalmazza.  Kisgyörgy Zoltán  a BTE-nek is ajándékozott egy példányt.

– Székelyföld barlangjainak a leírása Orbán Balázs nevéhez fűződik. A NAGY-BARLANG FELTÁRÁSA. Később Almási és Homorodalmási-barlang, vagy cseppkőbarlang néven jelenik meg. Orbán Balázs elsőként tárta fel és írta le a barlangot. Ezért a hajdani BTE, 1931-ben ORBÁN BALÁZS barlang-nak nevezte el. A barlang mai napig is megtartotta a nevét, viszont az elnevezőjét már rég elfelejtették.  A Tolvajos barlang feltárása és leírása szintén az Ő nevéhez fűződik.  Ezt a barlangot a rákosiak egyszerűen Cseppkő-barlangnak nevezik.

– Bihar-hegység barlangjai Czárán Gyula nevéhez fűződik. A nevezetesebb barlangok, amiket  régen bejártuk: Szamosbazár, Meziád, Csodavár, Aranyosfő-jégbarlang. A Nyugati-hegyekben sok bejárásra érdemes barlang várja a turistákat.

– Királykő és környéke: Határpatak völgyében két akna-barlang, Cimbalu, Ceardacul és a  Remete-hegyi-barlangok. Déli oldalon: Denevérbarlang, Dambovita, Vályús és a Medve barlangok.

– Bucsecs-hegységben sok barlang van, egy párat említünk: Ialomitei, Babele és Caraiman titkos barlangjai.

– Keresztényhavas környékén. Salamon-kő barlangjai, Tejbarlang, Lidérc-hasadék barlangja, Betlehem barlang a Cenken.

– Nagykőhavas: Bányabérc, Hétlétra barlangjai.

– Persány-hegység: Kőlik, vagy Hiúz-juk, Tolvajos és a  Kagylós barlangok. Továbbá: a Tepejek barlangjai és a Solyomkő, az Olt mentén Ágaskő, Mihály-kő, Komána barlangjai. A hegytől Északra, a Vargyas-szorosban több mint 100 barlang tartanak nyilván .

– Kovászna megye, Baróti-hegység:  Kisgyörgy Zoltán és Dénes István.

 A KISBACONI BORVIZES-TAVAS BARLANG. MEGYÉNK TERMÉSZETI RITKASÁGA.  “Európa szerte is ritkán hallani ilyenről. Megyénkben is csak ez a hármas-barlang csoport van. Bár barlangként szerepel és a fenti név alatt vonult be a hazai hivatalos és külföldi statisztikában, valójában alig ismert, a szájhagyomány pedig felhagyott aranybánya üregeiként  tartja számon”….

A NAGYBACONI KINCSES-BARLANG.  “Amint a neve is mutatja, a hagyomány szerint kincses bánya, illetve aranybánya volt. Akik ismerték a Setétpatak erdő rengetegébe vezető utakat – mert itt van ez a barlang – ide jártak felfogni az arany csepegéseket…

Mondanunk sem kell, hogy a keresett nemesfémnek, az aranynak itt se híre, se hamva. Valószínű, hogy a régiek, az aranyosan csillogó, úgynevezett pirit kristályokkal  (vasérc)  tévesztették össze… Ez lehetett tehát  a régiek aranykincse. “

Megjegyzés: Nehéz elfogadni azt, hogy a hajdani emberek az aranyat összetévesztik  egy vasércel. Ez a vasérc inkább  rozsda színű. A bodvai Tavas-barlang vörös színét valószínű, hogy az  említett vasérctől kapta.   Bodvajon találtunk egy aranyosan csillogó forrást. A kristálytiszta víz alatti kövek úgy csillogtak, mintha arannyal lenne bevonva. A galériában meggyőződhetünk róla.

 – Kovászna megye: A Gyilkos-barlang – Az Ojtozi szélgödrök –  Veczer-sziklája, stb.

Fotó galéria:

A jövő heti túrát, szintén pénteken 26-án szervezzük meg, de figyelünk az időjárásra is.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Ahogy már jeleztük, a hétvégén, pénteken szerveztük   meg a túrát, abban reménykedve, hogy nem lesz eső, hiszen egész héten esett. Pénteken reggel egy kissé kiderült, elindultunk. Nem értünk le a mikrobusz megállóig, egy hirtelen jött nagy zápor zúdult le. Amilyen hirtelen jött, olyan hamar elállt. Miután kiértünk Brassóból, minden száraz, az esőnek nyoma sem vol, Vámos hídjánál szintén. Kellemesen sütött a Nap, de itt-ott fekete felhők láthatok. Az Olt-folyot követve a gáton mentünk ki a folyó nagy kanyarulatáig, és tovább a szigetig, ahol egy felforditott kőasztalnál  állapodtunk meg, mellette tűzhely. A szándékunk az volt, hogy a Veczer- szikláig megyünk, de eső esetén túl messziről kellett volna meneteljünk a vizes fűben. Egész nap, napsütéses, jó idő volt, a tűzhelyen megsütöttük a flekkent, közben az érdekes felhők vonulását figyeltük, fekete esőfelhők, meg érdekes felhőalakzatok vonultak a láthatáron.

A folyó kanyarulatában egy fehér gém madár szállt fel nagy robajjal, a folyót követve szállt tovább. A folyón egyetlen egy kacsát sem láttunk úszkálni, viszont bőven úszkáltak a műanyag palackok. A parton is bőven volt belőlük.

A mindennapi esőzés miatt, és továbbra is esőre, viharra  kell számítani, nehéz eldönteni, hogy hova kiránduljunk. Mivel, az esetleges bekövetkező vihar miatt, a hegyekben num tanácsos túrázni, ezért úgy döntöttünk, hogy az Olt-folyó mentén a Veczer sziklához  kirándulunk.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. A túra idejét is megtudhatjuk.  

A múlt heti túrával kapcsolatban. Szunyogszék, (Dumbravita) Félix napján. 

Félix-napján, éjjel esett, reggel felös, ködös idő, vajon kiderül? Elindultunk abban reménykedtünk, hogy napsütéses, meleg-jó idő lesz, kiderült.  Egész nap meleg-napsütéses, változó felhős idő volt egész nap, miközben Brassóban szakadt az eső. Mire hazaértünk Brassóban már sütött a Nap. A  környező hegyek egész nap ködben burkolóztak, kivéve a Kotlát. 

A falutól egy óra alatt értünk ki a tóhoz. A tó partján a halászok sokaságával találkoztunk. Az volt a szándékunk, hogy a falu felé megkerülve a tavat, átmegyünk a déli oldalra. Sajnos a falu felölről a tavat nem lehetett megközelíteni a mocsaras, vizes, süppedő talaj miatt. Azt a javaslatot kaptuk,  hogy a  gáton át–menve próbáljuk meg. A gáthoz érve, szép a kilátás. Ebben a zónában figyeltük meg a vízi madarakat, a fehér kis kócsagok a gát korlátjára szállva tollászkodtak.  Más madarak is jelen voltak: golya. gémfélék, sirály, cinege stb.

A tavaly, november 22-én kb. 10 kócsagot figyeltünk meg. A kócsag vándormadár, hogy lehetett az, a tavaly késő ősszel még itt voltak. A gáttól Kelet felé még egy szép tavat láthattunk. Ebben a csendesebb zónába fészkelnek a madarak, ezért van a gát lezárva, hogy tömeges látogatók ne zavarják a madarakat. A gázló vadkacsák állandóan jelen voltak, némelyek gázló futásban a víz tetején.  A tó környékét a vadrózsa és különböző virágok ékesítették. A két falut összekötő aszfaltozott út mindkét oldalát vadvirágok díszítik.

A tavat a következőképpen jellemezzük: Északi partja, zajos, tömeges halászat, Déli partja, csendes, nagy része nádas. Keleten a gát, a tó itt folyik le, a madarak fészkelő helye, Nyugat, a falu.

    Egy látványos, szép, élményes kirándulásban volt részünk. Hamarosan ide még vissza fogunk jönni.

Az 1849. Erdélyben lezajlott önvédelmi harcokra emlékezünk.  Csak a főbb mozzanatokat idézzük.   

171 éve zajlottak le, Erdélyben a szabadságharcok, június és október között. A fő honvédek közül, Petőfi Sándort és Gábor Áront emeljük ki,  akik az Erdélyre tört osztrák-orosz csapatok ellen önfeláldozóan harcoltak. Az osztrák-orosz, mintegy 28 ezer főből álló csapatok törtek rá a kis csapatból álló honvédekre, 1849 június 20-án a Tömös-völgyében. Az ütközet a Magyar-várnak nevezett szorosban volt. Erre a helyre egy emlék obeliszket állítottak fel, azzal a felirattal, hogy 1849. de hogy melyik hónapban és napon volt a szabadságharc, azt nem találni ? Egyidőben ezzel az ütközettel, szintén június 20-án, Szibot-nál és Törcsvár-nál is támadtak.

Miután egy szász nemzetiségű erdész az ellenséges csapatokat a honvédek háta mögé kalauzolta, a szabadságharcot leverték. Június 21-én az osztrák-orosz, vagy muszka csapatok bevonultak Brassoban és a Fellegvárat ostromolták. E ostrom emlékére a vár falán egy emléktáblát láthatunk. Az ellenség tovább vonulva, július 2-án a kökösi hídnál ütközött meg Gábor Áron a forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje seregével. Gábor Áron-t ágyúgolyó találta el, hősként hunyt el 35 éves korában.  Kökösön, a Feketeügy partján  a csata emlékére emlék obeliszk van felállítva. Eresztvényben nyugszik, sírján lévő obeliszk jénél tiszteleghetünk és hajthatunk fejet.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon.

Elöljáróban, május 31-én  Pünkösdről emlékezünk meg,  Csíksomlyó. Tudjuk, hogy a búcsú elmarad, sajnáljuk.  Viszont a majdnem egybeeső két ünnepet, a Gyermek napját június 1-én ünnepelhessük.  

további részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

Tulajdonképpen a madár túrát kellett volna megszervezzük, de közkívánatra a Cenk-hegyre kirándultunk.  

Korona ide, vírus oda, maszk le, Cenkre fől! Gyönyörű, napsütéses időben a Cenkre a Rakodó-völgyéből indultunk el. A hegy nyergéből az általunk kedvelt Fehér szikláknál telepedtünk le a várkút közelében. Hajdanában itt állott Brassóvia vára. A teljesen ép várat lerombolták, Orbán Balázs részletesen leírja, hogy mi történt a várral.     Szép kilátásban volt részünk a  Kárpátkanyar hegyeire: Királykő, Keresztényhavas, Nagykőhavas stb. A vandál turisták nagy pusztítást végeznek, a tavaly a sziklák alatt még látható volt a Tűlevelű szegfű, egy szálat se találtunk. A tömegesen szervezett turista járás is nagy károkat okoz a természetben. Ide tartoznak az illegális szervezetek is. A nyeregben valóságos turista gyülekezet volt. Minden irányból özönlöttek a turisták a nyeregben, jöttek futva, gyorsan, lassan, kerékpáron, mászva négy lábon a sok kutya.    Nagy tömeg gyűlt össze, majd különböző irányban távoztak. Mi a sárga, majd a kék jelzésen tovább menve  ereszkedtünk le a Vár-völgyében, ahonnét a volt Tompa vendéglő felé indultunk    vissza. Közel 60 fényképet készítettük, egy párat a fotó galériában láthatunk.

A túra időpontját később határozzuk el az időjárás alakulását figyelembe véve.

További részletek és bejelentkezés az ismert telefonszámon. 

A múltkori túrával kapcsolatban: Lempes-hegy vagy Cenk-hegy? A Lempes-hegyre kirándultunk. Nem szombaton, vagy vasárnap kirándultunk, hanem hétfőn, úgy gondoltuk, hogy akkor kevesebb kirándulóval találkozunk. Úgy is volt. Nagyon kevés kirándulóval találkoztunk. Az áprilisi virágok már rég elhervadtak, egyetlen szál héricset láttunk egy ritka pillangó pihent a közekében. A pillangó, olyan barátságos volt, hogy felszállt egyik turistánk ujjára, onnét nem akart elrepülni, mindig vissza szált. Ilyent még nem tapasztaltunk.

Sok szép kora nyári virágot csodálhattunk meg, eleinte egy kissé borús, de később napsütéses időben. A fotó galériában a Lempes hegy virágait láthassuk.